OECD Kiadványok

A kétévente megjelenő Nyugdíj Körkép kiadvány célja az OECD és a G20-országok elmúlt két évben tett nyugdíj vonatkozású reformintézkedéseinek részletes bemutatása.

Az OECD 2019-ben immár hatodik alkalommal adja ki a Kormányzati Körkép című zászlóshajó kiadványát, mely az OECD statisztikai adatbázisán, korábbi kiadványok adatain alapul.

Az OECD 2019-es Egészségügyi Pillanatkép kiadványának célja az OECD tagországok lakosságának egészségügyi helyzete és az egészségügyi rendszerek teljesítménye kapcsán elérhető legfrissebb adatok és trendek bemutatása, összehasonlítása.

Az OECD legfrissebb előrejelzése szerint tovább romlottak a világgazdaság kilátásai, a pénzügyi válság óta az idei év növekedése lehet a legalacsonyabb. A korábban vártnál alacsonyabb növekedési prognózis szinte minden földrajzi régióra jellemző. A globális gazdasági kilátásokat a kínai gazdaság fokozatos lassulása, a gyengülő nemzetközi kereslet, egy esetleges megállapodás nélküli Brexit, a kereskedelmi korlátozások további térnyerése, valamint a geopolitikai helyzet és a szaúd-arábiai események nyomán emelkedő olajárak miatt továbbra is negatív kockázatok övezik.

Az OECD Nemzetközi Migrációs Kilátások 2019 kiadvány fókuszában alapvetően a migráció munkaerőpiaci, integrációfejlesztési és családegyesítései kérdései állnak. Két év visszaesést követően 2018-ban újra emelkedett a migráció az OECD országokban - a bevándorlók száma elérte az 5,3 millió főt -, de ennek mozgatórugója kiemelten a munkavállalásból fakadó emelkedés volt. A felsőoktatási intézményekben történő tanulási célzatú bevándorlás is emelkedett.

Az OECD 2019-es Oktatási Körkép kiadványa naprakész és összehasonlítható mutatók segítségével ábrázolja az oktatás aktuális helyzetét, átfogó képet adva az oktatási rendszerek teljesítményéről, a befektetett erőforrások alakulásáról, illetve a vonatkozó beruházások megtérüléséről.

Az OECD Üzleti és Pénzügyi Kilátások idei évi kiadványa átfogó képet ad a pénzügyi és üzleti világban végbemenő pozitív és negatív trendekről, központi témája a bizalom és annak újradefiniálása a pénzügyi, az üzleti és a befektetői környezetben. Az elemzés célja, hogy felfedje mindazon eszközöket, amelyek a közbizalom helyreállítását szorgalmazhatják mind az üzleti, mind a pénzügyi területen, ezzel támogatva a gazdaságot és a jólétet.

Az OECD évente megjelenő, Tax Policy Reforms című kiadványa bemutatja az OECD tagországok (és a kiválasztott partnerországok) által az elmúlt évben végrehajtott adójellegű reformintézkedéseket.

Az OECD Agrár Szakpolitikai Áttekintés és Értékelés 2019 kiadványa az éves globális mezőgazdasági termelés értékének csaknem háromnegyedéért felelős országok - minden OECD és EU tagállam, valamint 12 feltörekvő gazdaság - szakpolitikai fejleményeit értékeli. A jelentés megállapítja, hogy az elmúlt évtized kevés eredményt hozott a mezőgazdasági támogatások reformja terén, amelynek jelentős része ma is piactorzító hatású és nem támogatja kellő hatékonysággal a kitűzött kormányzati célokat.

2019. július 12-én jelent meg az OECD Going for Growth 2019 című kiadványa, amely az OECD-tagországok gazdasági reformjait tekinti át. A kiadvány fő megállapítása, hogy a növekedés globális lassulása és a növekvő világgazdasági kockázatok mellett különösen fontos és aktuális a gazdasági reformok végrehajtása; ennek ellenére a növekedés élénkítésére irányuló reformok üteme visszaesett a válság előtti (mérsékelt) szintre.

Az OECD és a FAO évente megjelenő, tíz évre előre tekintő Mezőgazdasági Kilátások című kiadványa szerint a 2019-2028-as időszakban a mezőgazdasági termelés várhatóan 15%-kal nő majd, míg a legtöbb mezőgazdasági termék ára reálértéken változatlan marad. A mezőgazdasági piacokon bizonytalansági tényezőként jelenhet meg kínálati oldalon az afrikai sertéspestis, az antibiotikum-rezisztencia terjedése, az új technológiai megoldásokkal szembeni szabályozói reakciók és a növekvő valószínűségű extrém időjárási események. Keresleti oldalon a táplálkozási szokások átalakulása jelent bizonytalanságot, amelyek egyre inkább tükrözik az egészségügyi és fenntarthatósági aggályokat.

A Mesterséges Intelligencia (MI) társadalmai hatásaival foglakozó OECD tanulmány megállapítja, hogy a digitális jövőben az MI minden érintett szereplő számára megkerülhetetlen, annak minden előnyével és hátrányával együtt. Éppen ezért a jövőbeni együttgondolkodás célja olyan MI-stratégiák kidolgozása, amelyek középpontjában a maximális gazdasági és társadalmi hasznosulás, a területi szakemberképzés és a felmerülő kihívásokra adható optimális megoldások kidolgozása áll.

A „Kkv és vállalkozói Körkép 2019” című kiadvány a kkv szektor teljesítményének legújabb tendenciáit mutatja be, és átfogó áttekintést nyújt az üzleti feltételekről és a kkv-kat érintő politikákról. A kiadvány hat dimenzió mentén értékeli az kkv-k üzleti környezetét; horizontálisan és az egyes OECD-tagállamokra lebontva is. A kiadvány Magyarországról szóló fejezete értékeli a hazai kkv-k üzleti környezetét az intézményi és szabályozási környezet, a piaci feltételek, az infrastruktúra, a finanszírozási lehetőségek, a készségek elérhetősége és az innováció szempontjából.

Az OECD legfrissebb világgazdasági tendenciákat értékelő kiadványában megállapítja, hogy az idei évben a növekedés mértéke elmarad a tavalyi évtől, idén 3,2%-kal, míg 2020-ban 3,4%-kal bővülhet a világgazdaság. A Szervezet elemzői szerint globális szinten a negatív kockázatok dominálnak. Az értékelés megerősíti, hogy Magyarország az Európai Unió egyik legdinamikusabban növekvő tagállama.

A technológiai fejlődés alapjaiban változtatja meg a hagyományos társadalmi és gazdasági berendezkedéseket, állapítja meg az OECD Skills Outlook 2019 című kiadványa. A tanulmány kiemelten szemlélteti, hogy a vonatkozó kormányzati törekvéseknek egy képességstratégiában történő összehangolása, valamint egy erre felépített ágazat- és tárcaközi koordináció milyen jótékony hatással lehet a gazdaság és a társadalom digitalizálódására.

Az OECD „Digital Innovation Seizing Policy Opportunities” kiadványa kiemelten arra a kérdésre keresi a választ, hogy a digitális átalakulás hogyan hat az innovációs folyamatokra a gyorsan változó világban, felhívja a figyelmet az innovációs szabályozási környezet megváltoztatásának szükségességre, valamint újszerű alkalmazási megközelítéseket vázol a digitalizáció-innováció vezérelte új korszakban.

Az OECD „Employment Outlook 2019” kiadványa a Szervezet foglalkoztatási szakterületének legfontosabb éves jelentése, amelynek középpontjában idén a munka jövője áll. A kiadványban olyan kérdésekre keresik többek között a választ, hogy a technológiai fejlődés, a globalizáció, a népesség elöregedése és más megatrendek miként formálják az OECD tagországok munkaerőpiacait, illetve milyen változásokat eredményeznek olyan területeken, mint a munkahelyi biztonság, az alulfoglalkoztatás vagy a jól fizető munkahelyek létrehozása.

A "Középosztály nyomás alatt” OECD zászlóshajó-kiadvány a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedésével foglalkozik, a középosztálybeli háztartások helyzetét vizsgálja az OECD tagállamokban. A helyzetkép mellett az OECD áttekinti a középosztályok helyzetének javítására alkalmas szakpolitikákat.

Hogyan lehet a gyorsan változó világban a legoptimálisabban kihasználni a digitális technológiák nyújtotta előnyöket? Az OECD „Going Digital: Shaping Policies, Improving Lives” kiadványa kiemelten erre a kérdésre keresi a választ a gazdasági- és életminőség-növekedés érdekében.

Rontotta az idei és a jövő évre vonatkozó világgazdasági előrejelzését az OECD. Az Időközi Gazdasági Kilátások kiadvány szerint idén 3,3%-kal, jövőre pedig 3,4%-kal növekedhet a világgazdaság. Komoly kockázatot jelent a kínai és az európai gazdaság gyengülése, a kereskedelmi viták és a brit EU-tagság megszűnését övező kérdőjelek, valamint a pénzpiaci bizonytalanságok.

Az OECD felszólította tagállamait a felnőttképzés rendszerének sürgős korszerűsítésére annak érdekében, hogy a lehető leggyorsabban felkészüljenek az automatizáció és az új technológiák jelentette kihívásokra. Az OECD „Getting Skills Right: Future-Ready Adult Learning Systems” kiadványában megfogalmazott ajánlások között szerepel az integráció és a képzések minőségének/hatékonyságának javítása, az oktatási programok aktualizálása, valamint a felnőttképzés megfelelő állami finanszírozása.