OECD Going for Growth 2019: Itt az ideje, hogy a reformokkal kezeljük a globális kihívásokat
2019. július 12-én jelent meg az OECD Going for Growth 2019 című kiadványa, amely az OECD-tagországok gazdasági reformjait tekinti át. A kiadvány fő megállapítása, hogy a növekedés globális lassulása és a növekvő világgazdasági kockázatok mellett különösen fontos és aktuális a gazdasági reformok végrehajtása; ennek ellenére a növekedés élénkítésére irányuló reformok üteme visszaesett a válság előtti (mérsékelt) szintre.
A kiadvány fő megállapítása szerint a lassú világgazdasági növekedés és a fokozódó globális növekedési kockázatok mellett kiemelten fontos és időszerű a gazdasági növekedést élénkítő strukturális reformok előkészítése és megvalósítása a tagállamokban. A kiadvány az OECD minden egyes tagállamára (és partnerországára) azonosítja a hosszabb távú gazdasági növekedés üteme és minősége szempontjából legfontosabbnak és legaktuálisabbnak tekintett strukturális kihívásokat, és ezek alapján öt-öt gazdaságpolitikai (reform)ajánlást fogalmaz meg minden ország számára.
A kiadvány áttekinti az előző Going for Growth kiadványokban megfogalmazott ajánlások megvalósítását, és megállapítja, hogy a gazdasági reformok intenzitása a válság utáni megugráshoz képest visszaesett: a tagállamok a korábbi ajánlások hozzávetőleg harmadában hajtottak végre érdemi, az ajánlásoknak megfelelő gazdaságpolitikai reformokat.
A kiadvány Magyarországról szóló fejezetének helyzetértékelő része pozitívumként emeli ki, hogy a legfejlettebb OECD országokkal szembeni jövedelemkülönbség valamelyest csökkent, a foglalkoztatottság pedig növekedett. Az egy főre jutó GDP és a ledolgozott GDP/óra jelenleg az OECD-átlagának kétharmadához közelít. További pozitívumként jelennek meg a hatósági eljárások területén megvalósított (kisebb) egyszerűsítések is.
A fejezet strukturális kihívásként azonosítja a regionális egyenlőtlenségeket, a légszennyezés egészségkárosító hatásait, a vállalkozások magas adminisztratív terheit, a versenyszabályozásban megjelenő ágazati kivételeket, az oktatási rendszer minőségi problémáit (különös tekintettel a roma népességre) és a foglalkoztatáshoz kapcsolódó magas közterheket.