Galéria

Az OECD Miniszteri Tanács (Ministerial Council Meeting, MCM) 2021. évi ülésének őszi ülésszakának fókuszában az OECD új jövőképének és globális kapcsolati stratégiájának elfogadása, az OECD 60. évfordulójának megünneplése, a nemzetközi adózás, a zöld gazdasági kilábalás, valamint a világkereskedelem jövőjét érintő kérdések megvitatása álltak.Az OECD főtitkára és a tagországok képviselői hozzászólásaikban hitet tettek a szervezet demokratikus, piacgazdasági alapértékei mellett, valamint Mathias Cormann főtitkár kiemelte, hogy a közös értékek terjesztésének leghatékonyabb útja a szervezet további bővítése. Varga Mihály OECD együttműködésért felelős pénzügyminiszter első napi, plenáris hozzászólásában kiemelte, hogy Magyarország 25 éve csatlakozott az OECD értékközösségéhez, amely a hatvan év alatt kiállta az idő próbáját. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy számunkra a Szervezet legnagyobb erőssége a tényekre alapozó objektív, elemző munka, amelynek megőrzése kiemelt fontosságú. Az október 6-i ülésnapon Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviselte Magyarországot.

A 2021-es, Magyarországról szóló OECD országtanulmány hivatalos bemutatására 2021. július 30-án, egy virtuális esemény keretében került sor. A tanulmányában a Szervezet átfogó képet fest a magyar gazdaság aktuális kihívásairól és ajánlásokat fogalmaz meg a gazdaságpolitika számára. Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára a jelentést bemutató sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a járványra adott széleskörű jegybanki és kormányzati intézkedések érdemben segítik a gyors gazdasági kilábalást, valamint a magyar gazdaság számára a legnagyobb kockázatot nem a gazdasági tényezők, hanem a koronavírus-járvány negyedik hulláma jelenti. Alvaro Pereira, az OECD országjelentésekért is felelős gazdaságpolitikai részlegének vezetője online előadásában megerősítette, hogy Magyarországon erőteljes gazdasági növekedés várható annak ellenére, hogy a legtöbb országhoz hasonlóan a koronavírus-járvány tavaly súlyosan visszavetette a gazdaságot. A Szervezet egyetért azzal, hogy a kormány a gazdaság újraindítását - többek között - a munkát terhelő adók további csökkentésével és célzott, támogató költségvetési politikával segíti.

Az OECD Miniszteri Tanács (Ministerial Council Meeting, MCM) ez évi, virtuális ülésének fókuszában a 15 év után pozíciójából távozó Angel Gurría és az új főtitkár, Mathias Cormann közötti főtitkári-pozíció átadás állt, emellett az ülés résztvevői megismerhették az OECD aktuális világgazdasági prognózisát, valamint megvitathatták a COVID-19 eredményezte válságból való kilábalás szakpolitikai lehetőségeit és eddigi tapasztalatait. Az új főtitkár programadó beszédét követően a tagországok ismertették prioritásaikat és elvárásaikat az OECD új vezetése felé. Magyarországot az MCM első napján Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára, a második napon Varga Mihály OECD együttműködésért felelős pénzügyminiszter képviselte. A Miniszteri Tanács közös miniszteri nyilatkozatot is elfogadott, amely alapvetően a hivatalából távozó Angel Gurría főtitkár érdemeit ismeri el, valamint az ülés keretében elfogadott dokumentumokat ismerteti.

A már negyedszázados együttműködés megmutatta, hogy hazánk is tevékeny részese lehet az OECD-n belüli, globális gazdaságpolitikai vitáknak és egyeztetési fórumoknak, számos saját reformtörekvéssel és tapasztalattal gazdagítottuk a szervezeti szakpolitikai palettát – hangsúlyozta Gion Gábor, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Nemzeti Tanácsának elnöke a testület budapesti, hazánk OECD-csatlakozásának 25. évfordulóját ünneplő, hibrid ülésén. 1996. május 7-én, 6 évvel a politikai és gazdasági rendszerváltást követően lett Magyarország a Szervezet 27. tagja, intézményi szinten elismerve a magyar demokratikus átalakulás és a piacgazdasági átmenet eredményeit. Ezáltal elindult hazánk egy olyan úton, amelyet aztán 1999-ben a NATO, majd 2004-ben az EU csatlakozás követett.

Az OECD Miniszteri Tanács (Ministerial Council Meeting, MCM) ez évi, virtuális ülésének fókuszában a koronavírus-válságból való gazdasági kilábalás, illetve az ahhoz kapcsolódó rövid és hosszabb távú kihívások álltak. A tagországok egyetértettek abban, hogy rövidtávon a célzott fiskális és monetáris ösztönzők fenntartására, a szociális és munkaerőpiaci támogatásokra és az egészségügy megerősítésére kell koncentrálni, míg közép- és hosszú távon a strukturális átalakulások elősegítése, valamint a gazdaságok ellenállóképességének megerősítése a kiemelt szempont. Magyarország képviseletében mindkét ülésnapon Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára vett részt, aki többek között a fiskális és a monetáris politika összehangolt fellépésének fontosságát, a célzott beruházás-ösztönzési és munkahely-teremtési beavatkozások szükségességét emelte ki, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy a szociális stabilitás megteremtése kulcsfontosságú lesz a helyreállítási időszak során. 

Az OECD Miniszteri Tanács (MCR) első virtuális kerekasztal-találkozójának témája a koronavírus-válságból való gazdasági kilábalás volt, a szervezet legfrissebb gazdasági értékelését és előrejelzéseit tartalmazó Economic Outlook kiadványának megjelenéséhez időzítve. A virtuális kerekasztal-találkozó célja az OECD-tagországoknak a válságkezelés és a válságból való kilábalás területén szerzett tapasztalatainak megosztása volt. Magyarország részről Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára az OECD koronavírus-válsággal összefüggő szakmai tevékenységének elismerése mellett a szervezet legfrissebb gazdasági előrejelzésének indokolatlan pesszimizmusára hívta fel a figyelmet.

Habár a munkaerő kérdése és a munkavállalás lehetősége a jelenben már globális tényezővé vált, de a legégetőbb vállalati problémák között továbbra is kiemelt helyet foglal el a képzett munkaerő hiányának kérdése – hangsúlyozta Gion Gábor, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Nemzeti Tanácsának elnöke a testület budapesti ülésén. Az OECD-ben az oktatás és szakképzés kérdésével magas szinten foglalkoznak, amit alátámaszt az is, hogy a kiemelt felméréseken túl (PISA, PIAAC) külön szervezeti egység (Készség Központ - Centre for Skills) került létrehozásra a Szervezeten belül a készségek teljes spektrumának vizsgálatára.

A budapesti rendezvényt közel 100 résztvevő jelenlétében Gion Gábor és Christine Kaufmann, az OECD Felelős Üzleti Magatartás Munkacsoport elnöke nyitotta meg, a nap folyamán előadást tart Bodó Sándor, az Információs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, valamint Balogh László, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára. Azokba az országokba, ahol kellő súlyt fektetnek a felelős üzleti magatartásra, szívesebben mennek a beruházók, hiszen jobban számolhatnak az egyenlő versenyfeltételekkel, hosszabb távra tudnak tervezni – hangsúlyozta Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium, valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemzetközi konferenciáján.

Az OECD Globális Stratégiai Csoportja (GSG) november 27-28-i ülésének témája az OECD-tagállamok és az OECD-n kívüli országok elöregedése, az abból eredő kihívások és lehetőségek szakpolitikai kezelése volt. Az ülésen Magyarországot Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium államtitkára képviselte, aki az öregedés makrogazdasági hatásait megvitató kiscsoportos eszmecserét is elnökölte. A GSG margóján Gion Gábor államtitkár úr találkozott Angel Gurría főtitkárral, Greg Medcraft úrral, az OECD pénzügyi és vállalti ügyekért felelős igazgatójával, valamint Álvaro Santos Pereirával, az OECD országtanulmányokért felelős igazgatójával.

Az OECD 2019. november 26-27-én rendezte meg szokás évi Zöld Növekedés és Fenntartható Fejlődés Fórumát, Párizsban. Az idei évi rendezvény központi témája a nehézipar és a kitermelő szektor zöld megközelítési lehetőségeinek vizsgálata volt, kiemelt hangsúlyt helyezve az innovatív megközelítésekre, valamint a pénzügyi és az adóügyi hatásokra. A program keretében a téma szakértői többek között olyan kérdésekre keresték a választ, mint hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre ezeken a területeken a körkörös és alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való fokozatos áttérésre, vizsgálták a regionális hatásokat és a szabályozási környezetet, valamint a Fenntartható Fejlődési Céloknak (SDG-k) való megfelelőséget.

Magyarország első alkalommal vett részt a Nemzetközi Felnőtt Képesség- és Kompetenciamérési Programban (PIAAC), amelyben 39 országban 245 ezer ember szövegértési, számolási és problémamegoldó készségét mérték fel; a pénteken sajtótájékoztatón, Budapesten ismertetett felmérésből kiderült, hogy a magyar felnőtt lakosság számolási készsége meghaladja az OECD országok átlagát.

Az OECD együttműködésével készült magyar mikro-, kis- és közepes vállalkozások megerősítésének stratégia központi célja, hogy a 2019-2030 közötti időszakra a munkavállalók többségét foglalkoztató, stabilan működő kisvállalkozói kört megerősítse. Az eseményen az OECD képviseletében részt vett Álvaro Santos Pereira igazgató és Miriam Koreen vezető tanácsadó is. Az OECD igazgatója beszédében hangsúlyozta, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a pénzügyi forrásokhoz való hozzájutásra, a kkv-k hozzáadott értékének növelésére, valamint a képzésre is.

A digitalizációval és automatizációval magas szinten foglalkoznak az OECD-ben, a társadalmi hatásokat is beleértve – hangsúlyozta Gion Gábor, az OECD Nemzeti Tanács elnöke a testület ülésén, amelynek fókuszában a digitalizáció állt. A téma OECD-n belüli fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy az idei évi OECD Miniszteri Szintű Tanácsülés fő témája a digitális átalakulás, az automatizáció, a digitalizációban rejlő gazdasági és társadalmi lehetőségek kiaknázása volt.

A Pénzügyi Szemle Csoport és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezésében került megrendezésre „A jó kormányzás támogatása megbízható mérési rendszerekkel” elnevezésű konferencia. A rendezvény keretében az előadók kiemelten arra a kérdésre keresték a választ, hogy mennyire megbízhatóak a nemzetközi mérési rendszerek és milyen mértékben képesek támogatni a kormányzati politikák kialakítását. A konferencia nemzetközi példái között az OECD jó kormányzás kezdeményezése is bemutatásra került.

Az ITU Telecom World 2019 konferenciára Budapesten került sor, amelynek fókuszában a távközléssel kapcsolatos aktuális trendek, az összekapcsoltság, az innováció, valamint a digitális kor alapelvei álltak. A fórum témái között nagy hangsúlyt kaptak az 5G hálózatokban rejlő jövőbeli lehetőségek, a mesterséges intelligencia felhasználásának különböző aspektusai, az innovációs ökoszisztémák, továbbá a befogadó, a fenntartható, a mindenki számára előnyös digitális társadalom megvalósításának lépései. Szintén hangsúlyosan jelennek meg a konferencia témái között a felhőalapú megoldások, az okos városok, a dolgok internetével (IoT) kapcsolatos kérdések, valamint a digitális pénzügyi szolgáltatások. A rendezvényt Houlin Zhao, az ITU főtitkára, valamint Orbán Viktor miniszterelnök nyitotta meg. 

A nemzetközi szervezetek és a hitelminősítők érdeklődésének a középpontjában a magyarországi gazdasági modell áll. A makrogazdasági számokkal már nem lehet vitatkozni – emelte ki Gion Gábor, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Nemzeti Tanácsának elnöke a testület budapesti ülésén.

A párizsi székhelyű szervezet hazánk gazdasági helyzetéről szóló tanulmányát Álvaro Pereira OECD-igazgató és a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkár közösen ismertette. A másfél-kétévente rendszeresen készülő elemzés elismerően szól a magyar gazdaság teljesítményéről, amelyet kiegyensúlyozott és erőteljes növekedés jellemez, köszönhetően a bérnövekedés által hajtott erős belföldi keresletnek, illetve a kiemelkedő beruházási aktivitásnak – hangzott el a bemutatón.