Merészebb adóreformokra van szükség a globális kihívások megfelelő kezelése érdekében
Az OECD évente megjelenő, Tax Policy Reforms című kiadványa bemutatja az OECD tagországok (és a kiválasztott partnerországok) által az elmúlt évben végrehajtott adójellegű reformintézkedéseket.
Az idei kiadvány két alapvető megállapítása, hogy egyrészt az előző évhez képest kevesebb ország vezetett be bárminemű reformintézkedést, másrészt merészebb adóreformokra van szükség a globális kihívások (gyengülő növekedés; vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségek szélesedése; klímaváltozás) megfelelő kezelése érdekében. A tanulmány több helyen kedvező megállapításokat tesz az elmúlt év célzott magyar adóreform intézkedéseiről (különös tekintettel az általános forgalmi adót, a szociális hozzájárulási adót és a jövedéki adót érintő változásokra).
A dokumentum elsődleges megállapítása, hogy a 2018-as kiadványhoz képest kevesebb ország vezetett be bárminemű reformintézkedést az adózás területén. A kivételt képező országok közé tartozik Hollandia (átfogó adóreform), Litvánia (munkát terhelő adók), Ausztrália (SZJA, TAO), Olaszország (TAO) és Lengyelország (SZJA, TAO). Ezen túlmenően a kiadvány hangsúlyozza, hogy merészebb adóreformokra van szükség az előttünk álló kihívások (gyengülő növekedés; vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségek szélesedése; klímaváltozás) kezelése érdekében. Mindazonáltal a riport megpróbál azonosítani néhány olyan adóvonatkozású trendszerűséget, amelyek valamilyen azonosságot mutatnak a vizsgált országok között. A személyi jövedelemadó (SZJA) vonatkozásában továbbra is annak csökkentése jellemezte a tagállamokat; a szociális hozzájárulási adónál (szocho) elmaradtak a reformok, továbbra is magas ennek mértéke több tagországban is. A társasági adó (TAO) mérséklése a tavalyi évhez képest némileg megtorpant. A nemzetközi adózás vonatkozásában továbbra is komoly vita van a TAO beszedése és a vállalatok adóelkerülő magatartás között. Az általános forgalmi adó (ÁFA) esetében is történtek változások, a reformok elsősorban annak hatékonyabb beszedésére és az országhatárokon átívelő problémák kezelésére irányultak. A környezetvédelemhez kapcsolódó adóreformok üteme lassult, különösen az energiadók megerősítésére irányuló kezdeményezések gyengültek. Az ingatlanadót érintő reformok száma és területe is limitált volt.
A tanulmány Magyarországról több helyen is pozitív példaként tesz említést, és a vizsgált időszakon túl a jelentés megemlíti a korábbi évek eredményeit is. 2016-ról 2017-re az OECD-n belül Magyarországon csökkent a második legnagyobb mértékben az adócentralizáció (Izland után), amely egyben pozitív fiskális ösztönzőként is hatott a magyar gazdaság növekedésére. A szignifikáns (1,5 százalékpontos) csökkenés az SZJA, a TAO és egy termékek és szolgáltatások adójának csökkentésének volt köszönhető. A tanulmány a tavalyi év eredményei közé sorolja a szocho további csökkentését, míg az idei év intézkedései közé tehető a hátrányos helyzetűek adójóváírásának lehetősége, a fejlesztési tartalék emelkedése, a további ÁFA csökkentő intézkedések, a dohány és alkohol termékek adójának emelése, a szocho további csökkentése és a népegészségügyi termékadó 20%-os emelése. Az OECD kiemeli, hogy a vizsgált országok közül hazánkban a legalacsonyabb a TAO.
Bővebben:
https://www.oecd-ilibrary.org/taxation/tax-policy-reforms-2019_da56c295-en