Lassuló világgazdaság
Az OECD legfrissebb világgazdasági tendenciákat értékelő kiadványában megállapítja, hogy az idei évben a növekedés mértéke elmarad a tavalyi évtől, idén 3,2%-kal, míg 2020-ban 3,4%-kal bővülhet a világgazdaság. A Szervezet elemzői szerint globális szinten a negatív kockázatok dominálnak. Az értékelés megerősíti, hogy Magyarország az Európai Unió egyik legdinamikusabban növekvő tagállama.
A kiadvány szerint a globális kereskedelem és beruházások lelassultak, különösen Európában és Kínában, csökkent az üzleti és vásárlói bizalom, illetve továbbra is magas a politikai bizonytalanság. Ezeket ellensúlyozzák a jól teljesítő munkaerőpiacok, a pénzügyi korlátok csökkenése, illetve a támogatóbb monetáris és költségvetési lépések. A lassulás jelentős részben az iparhoz köthető, míg a szolgáltatások továbbra is jól teljesítenek. Kérdéses, hogy az iparban megfigyelt lassulás hosszú távon milyen hatással lesz a szolgáltatásokra, ha az ipar visszafogott teljesítménye begyűrűzik a munkaerőpiacokra.
Az OECD szerint globális szinten a negatív kockázatok dominálnak, így a kereskedelmi korlátok esetleges további bővülése, elsősorban USA és EU között, Kína vártnál nagyobb lassulása a gazdaságpolitikai lépések ellenére és az elhúzódó európai gyengeségek (alacsony növekedés, Brexit, magas eladósodottság). A Szervezet erősebb nemzetközi együttműködést, megfelelő mértékű keresletélénkítő gazdaságpolitikát és további szerkezeti reformokat ajánl, valamint felhívja a figyelmet a digitalizáció adta lehetőségek jobb kihasználására a termelékenység javítása érdekében.
Az elemzők szerint a magyar gazdasági növekedés idén 3,9%-os lesz, míg jövőre 3,0%-os bővülés várható. A magyar gazdasági növekedés motorja továbbra is a belső kereslet marad. A belső fogyasztást erősíti a továbbra is csökkenő munkanélküliség, a reálbér-emelkedés, illetve a beruházások további erősödése a vállalkozások kapacitásbővítési kényszere, a kormány lakástámogatás politikája és az uniós források kifizetése miatt. A munkanélküliség az OECD várakozásai szerint tovább csökken, 2020-ra 3,1%-ot érhet el. Idén 2%-os, jövőre pedig növekvő, 2,2%-os GDP-arányos államháztartási hiánnyal számolnak, míg az államadósság idén a GDP 70%-a alá csökkenhet. A visegrádi országok növekedése dinamikus marad az előrejelzési időhorizonton, és jelentősen meghaladja az eurózóna átlagát.