Készségfejlesztés a technológiai fejlődés korában
A technológiai fejlődés alapjaiban változtatja meg a hagyományos társadalmi és gazdasági berendezkedéseket, állapítja meg az OECD Skills Outlook 2019 című kiadványa. A tanulmány kiemelten szemlélteti, hogy a vonatkozó kormányzati törekvéseknek egy képességstratégiában történő összehangolása, valamint egy erre felépített ágazat- és tárcaközi koordináció milyen jótékony hatással lehet a gazdaság és a társadalom digitalizálódására.
A kiadvány elemzői a felnőttek készségeit mérő átfogó nemzetközi felmérés (PIAAC) eddigi eredményei alapján kísérletet tesznek annak megértésére, hogy a modern kor kihívásait figyelembe vevő közoktatási, szak- és felnőttképzési, valamint képesség- és készségfejlesztési szakpolitikák miként járulnak hozzá a digitális átalakulásban rejlő lehetőségek kiaknázásához.
Az elemzők kiemelten azzal foglalkoznak, hogy az egyes államok a lakosság digitális képességeinek szintje, valamint a bevezetett szakpolitikák száma és sikere alapján mennyire lehetnek képesek kihozni a legtöbbet a digitális átalakulásból. Eszerint egyetlen ország sem ér el medián eredményt a táblázat valamennyi dimenziójában, ami arra utal, hogy nincs egy legjobb példa. Ugyanakkor az országok egy kis csoportja, így Belgium, Dánia, Finnország, Hollandia, Új-Zéland, Norvégia és Svédország nagyon jó eredményt értek el a legtöbb dimenzióban. Ez azt jelenti, hogy ezen OECD tagállamokban a népesség nagy része rendelkezik a szükséges digitális és más képességekkel, a kormányzatok pedig élethosszig tartó, szilárd képzési rendszerrel támogatják őket abban, hogy teljes mértékben kihasználják a digitalizációban rejlő lehetőségeket.
Más országok, mint például Japán és Korea, igen egyenlőtlen teljesítményt mutatnak. Bár jól teljesítenek a formális oktatásban szerzett készségekkel és a fiatal generációs készségekkel szorosan összefüggő mutatókban, a munkaerő-piaci expozíció és a formális oktatáson kívüli tanulás tekintetében átlagosan vagy rosszul teljesítenek. Ezek az országok potenciálisan kihasználhatják a digitális átalakulást, de még számos szakpolitikát kell elfogadniuk annak érdekében, hogy az idősebb munkavállalók és a felnőtt lakosság se maradjon le a digitalizációban.
Chile, Görögország, Olaszország, Litvánia, a Szlovák Köztársaság és Törökország sok szempontból rosszul teljesít. A népességük gyakran nem rendelkezik a digitális világban történő boldoguláshoz szükséges alapismeretekkel, úgy az egyének, mint a munkavállalók esetében. Továbbá, mind a formális, mind a nem formális élethosszig tartó tanulási rendszereik nem eléggé fejlettek ahhoz, hogy a munkavállalók egész életük során képezhessék magukat, ami a gyorsan változó világunkban immár döntő feltétele a sikernek.
A kiadvány kiemeli, hogy a digitalizáció korában a kormányzatok kiemelt feladata, hogy lehetővé tegyék az emberek számára a boldogulásukhoz szükséges képességek és készségek széles skálájának elsajátítását.
Bővebben:
http://www.oecd.org/skills/oecd-skills-outlook-2019-df80bc12-en.htm