Kormányzati körkép 2019
Az OECD 2019-ben immár hatodik alkalommal adja ki a Kormányzati Körkép című zászlóshajó kiadványát, mely az OECD statisztikai adatbázisán, korábbi kiadványok adatain alapul.
A kiadvány átfogó és összehasonlító jelleggel mutatja be az OECD tagországok kormányzati működését, részletesen kitérve az állampolgár-központú közigazgatásra, a közigazgatás felépítésére, intézményrendszerére és a közpénzügyekre, a közigazgatás személyi állományára, a költségvetési gyakorlatokra és eljárásokra, a közbeszerzésekre, valamint a nyílt kormányzási gyakorlatokra. Ez évben a kiadvány újdonsága, hogy egy összefoglaló szakpolitikai fejezetet is tartalmaz, mely bemutatja az emberközpontú közigazgatás előnyeit és kialakításának lehetséges módjait, illetve szokás szerint tartalmaz egy külön ország adatlapot, mely bemutatja az OECD tagországok kormányzási jellemzőit és sajátosságait.
2017-ben az OECD országok GDP-hez viszonyított átlagos államháztartási hiánya 2,2% volt, a tagországok 1/3-a többlettel rendelkezett (különösen Norvégia és Korea), a legnagyobb államháztartási hiányt pedig az USA, Spanyolország, Portugália és Japán mutatott fel. A bruttó államadósság az OECD országokban 2017-ben elérte a GDP 110%-át átlagosan, az államadósság szintje 2007 és 2017 között 37,7 százalékponttal növekedett, ez a lassuló gazdasággal, az expanzív anticiklikus költségvetési politikákkal, valamint a 2010 előtt szinte minden országban végrehajtott pénzügyi intézmények kivételes megmentési akcióival függ össze. Az állami foglalkoztatás az OECD-országokban a teljes foglalkoztatás 18% -át teszi ki. 2017-ben a kormányzati bevételek 60%-a származott adókból, 25%-a nettó társadalombiztosítási hozzájárulásokból, 8%-a eladásokból és 7%-a támogatásokból és egyéb jövedelmekből. OECD országokban csökkent az adók részaránya a kormányzati bevételekben (0,4 százalékponttal). 2018-ban az OECD tagországok többsége lépéseket tett a költségvetési kockázatok kezelésére, 60%-a a tagországoknak rendelkezik valamilyen fajta költségvetési kockázati monitoring rendszerrel.
Az állami foglalkoztatás mérete jelentősen eltér az OECD országok között, általánosságban elmondható, hogy az állami foglalkoztatottak száma viszonylagosan állandó, az éves növekedési ráta viszonylagosan stabil. Az OECD országokban a közbeszerzés átlagosan a GDP 12%-ára tehető, ezzel kulcs gazdasági aktivitássá válva. A kormányzatokba vetett bizalom szintje 2018-ban átlagosan már eléri a 2007-es gazdasági válság előtti szintet, azonban még számos országban a válság előtti szint alatt marad.
A kiadvány szerint Magyarországon 2007 és 2017 között stabil volt a GDP arányos kormányzati bevétel. Hazánkban csökkent a legnagyobb mértékben a szociális ellátások aránya (6,3 százalékponttal 2007-hez képest), azonban a kiadvány nem tér ki a csökkenés okára, a munkaerőpiaci reformok megvalósítására. A központi közigazgatásban foglalkoztatottak száma jelentősen, 27 százalékponttal növekedett. 2012-ben még csak 14 tagországban készítettek tájékoztatót az állampolgárok részére az elfogadott költségvetéshez, 2018-ra ezt 23 országban készítik el, köztük Magyarországon is. Hazánk a digitális kormányzati stratégiájának koordinációs és vezető szerepét az OECD országokhoz képest a szélesebb mértékben tartja a kormányzati központban. Magyarország azok között az országok között van, ahol a kormányzatba vetett bizalom 2007-hez képest növekedett. Különösen jó eredményt mutat ez alkalommal hazánk esetében az első fokú bírósági ítéletek megoldásának határideje, illetve a legfelsőbb bírósági ügyek elintézési határideje, itt mindkét esetben Magyarország a negyedik helyen szerepel az OECD tagországok között, a legjobban teljesítő harmadba került országunk a négy éves korú gyermekek oktatási intézetbe való beíratása tekintetében.
Bővebben:
http://www.oecd.org/gov/government-at-a-glance-22214399.htm