Pillanatkép és tendenciaelemzés az oktatásról, különös hangsúllyal a felsőfokú oktatásra
Az OECD 2019-es Oktatási Körkép kiadványa naprakész és összehasonlítható mutatók segítségével ábrázolja az oktatás aktuális helyzetét, átfogó képet adva az oktatási rendszerek teljesítményéről, a befektetett erőforrások alakulásáról, illetve a vonatkozó beruházások megtérüléséről.
Az idei évi kiadvány fókuszában a felsőoktatás áll, amely kapcsán kiemelendő, hogy 2018-ban az OECD-országokban 25 és 34 év közöttiek 44 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel, amely a 2008-as adatokhoz képest 9 százalékos növekedést jelent. A kiadvány Magyarország vonatkozásában többek között kiemelten vizsgálja a nemzetközi oktatási mobilitást és részvételt, a koragyermekkori nevelés témakörét, a pedagógusbérek alakulását.
A kiadvány összehasonlító statisztikai adatok mentén megállapítja, hogy a felsőfokú végzettségűek foglalkoztatottsága 9 százalékkal magasabb, mint a középfokú végzettségűeké, amely egyben – az egyes szakterületek vonatkozásában eltérő mértékben – magasabb bérekkel is párosul. Egyes szektorok vonatkozásában továbbra is problémát jelent a szakképzett munkaerő hiánya. Az OECD-tagországok közel felében a 19-20 éves korosztály 40 százaléka vesz részt a felsőoktatásban. A tanulók 12 százaléka a második év elejére, további 12 százalékuk pedig a diploma megszerzése előtt elhagyja a felsőoktatást, összességében pedig a hallgatók csupán 39 százaléka szerzi meg az előírt idő alatt bachelor diplomáját, 28 százalékuk az azt követő három évben fejezi be tanulmányait.
A kiadvány hazánk vonatkozásában kiemeli, hogy 2010 és 2017 között 5 százalékponttal nőtt az országba érkező, nemzetközi mobilitásban résztvevő hallgatók száma, a mesterképzésben résztvevő nemzetközi hallgatók aránya pedig meghaladja a 27 százalékot. Az elemzés emellett hangsúlyozza, hogy a koragyermekkori nevelés és gondozásba bekerülő 3 évesek aránya Magyarországon több mint 95 százalékot jelent. A kiadvány részletesen vizsgálja a pedagógusok bérének alakulását is. E tekintetben az elemzés aláhúzza, hogy a 2005 és 2017 közötti 9 százalékkal bérnövekedés ellenére a tanárok egy tanulóra vetített bérköltsége relatíve továbbra is alacsonynak tekinthető, amelyet a rövidebb tanítási órák, illetve az alacsonyabb, a vizsgált időszakban 10 százalékkal megemelt létszámú osztályok részben kompenzálják.
A kiadvány Fenntartható Fejlődési Célokkal foglalkozó fejezete is a felsőoktatásra, valamint a munkaerőpiacra való kilépés és a fiatalkori foglalkoztatottság kérdésére helyezi a hangsúlyt. A dokumentum további fejezetei az oktatás munkaerő-piaci, szociális és pénzügyi hatásait gyűjtik össze, az oktatáshoz való hozzáféréssel, részvétellel és előrehaladással kapcsolatos adatokat elemzik, valamint az oktatásba fektetett erőforrások pénzügyi aspektusait, illetve az oktatók, a tanulási környezet és az oktatási intézmények szervezeti kérdéseit vizsgálják.
Bővebben:
http://www.oecd.org/education/education-at-a-glance/