Korszerű felnőttképzési rendszer az automatizáció kihívásaira
Az OECD felszólította tagállamait a felnőttképzés rendszerének sürgős korszerűsítésére annak érdekében, hogy a lehető leggyorsabban felkészüljenek az automatizáció és az új technológiák jelentette kihívásokra. Az OECD „Getting Skills Right: Future-Ready Adult Learning Systems” kiadványában megfogalmazott ajánlások között szerepel az integráció és a képzések minőségének/hatékonyságának javítása, az oktatási programok aktualizálása, valamint a felnőttképzés megfelelő állami finanszírozása.
Az OECD szakértői szerint az új technológiák, a digitalizáció, a globalizáció és a lakosság elöregedése megváltoztatja a rendelkezésre álló munkahelyek mennyiségét és minőségét, így más szaktudásra lesz szükség az adott munkahelyek betöltéséhez. Létfontosságú, hogy a változások által érintett munkavállalók nagyobb lehetőséget kapjanak szakértelmük fejlesztésére vagy átképzésre ahhoz, hogy az ő jövőjük is biztosított legyen, alkalmazkodni tudjanak a munka világának jövőjéhez.
A közelmúltban elvégzett elemzések tanúsága szerint a munkahelyek 14%-át teljes egészében automatizálni fogják, további 32%-át pedig valószínűleg jelentősen átalakítják a vizsgált 32 OECD tagállamban, amennyiben a legfejlettebb technológiák széles körben elterjednek. Az adatok azt mutatják, hogy számos ország nem készült fel megfelelően a kihívások kezelésére. Jelenleg a felnőttek 40%-a vesz részt oktatásban és képzésben, a legkisebb mértékben éppen a leghátrányosabb helyzetűek. Az alacsony képzettségű emberek mindössze 20%-a, a jól képzetteknek viszont 58%-a ül újra iskolapadba. A hátrányos helyzetű csoportokba tartoznak az idősebbek, az alacsony keresetűek, az idénymunkások és a munkanélküliek is. A probléma egy része abból adódik, hogy hiányzik a motiváció az oktatásban való részvételhez. Az OECD tagállamokban élő felnőttek nagyjából fele nem akar tanulni, további 11% pedig tanulna, de nem teszi, mert nincs rá ideje vagy pénze, vagy éppen a munkáltatója nem támogatja.
Az OECD elemzői hangsúlyozták, hogy fontos a felnőttképzés jó minősége, amely a munkaerőpiaci szükségleteknek megfelelő szakértelemmel ruházza fel a résztvevőket. A kötelező képzések, mint például a foglalkoztatás-egészségügyi és biztonsági tanfolyamok, az európai országokban a szakképzésre fordított órák 20%-át viszik el. Bár ezekre szükség van, ki kell egészíteni olyan tanulási lehetőségekkel, amelyek révén a felnőttek fejleszthetik szakértelmüket, hogy ezáltal meg tudják őrizni munkahelyüket vagy előre tudjanak lépni szakmai pályafutásukban.
Az OECD ajánlásaiban egyebek között arra szólította fel tagállamait, hogy javítsák a lefedettséget és az integrációt a felnőttkori tanulás előnyeinek bemutatásával, célzott támogatást nyújtva az alacsony képzettségűeknek, a munkanélkülieknek, a bevándorlóknak és az idősebbeknek. Emellett igazítsák jobban hozzá a munkaerőpiaci igényekhez az oktatási programokat, javítsák a képzések minőségét és hatékonyságát. Biztosítsák a felnőttképzés megfelelő állami finanszírozását és adópolitikai eszközökkel ösztönözzék hozzájárulásra a munkáltatókat, valamint anyagi támogatással és fizetett szabadsággal buzdítsák tanulásra az egyéneket.