A digitális átalakulás és az innováció viszonya
Az OECD „Digital Innovation Seizing Policy Opportunities” kiadványa kiemelten arra a kérdésre keresi a választ, hogy a digitális átalakulás hogyan hat az innovációs folyamatokra a gyorsan változó világban, felhívja a figyelmet az innovációs szabályozási környezet megváltoztatásának szükségességre, valamint újszerű alkalmazási megközelítéseket vázol a digitalizáció-innováció vezérelte új korszakban.
A kiadvány megállapítja, hogy 4 globális trend jellemzi és alakítja az új, digitális korszakot. Az első alapvetés, hogy az innováció legfontosabb hozzáadott értékét az adatokhoz való mennyiségi és minőségi hozzáférés képezi. További kiemelt tendencia, hogy az innovációs tevékenység egyre nagyobb mértékben fókuszál a digitális technológiák által támogatott szolgáltatás-fejlesztésre. A trendek kapcsán a kiadvány kiemeli azt is, hogy az innovációs ciklusok egyre intenzívebben gyorsulnak, köszönhetően a virtuális szimulációk, 3D nyomtatás és más digitális technológiák alkalmazási és kísérletezési lehetőségeinek. És végül megállapítást nyer, hogy a digitális innováció iránti szükséglet egyre kiterjedtebbé és komplexebbé válik.
A digitális transzformáció hatásai ugyanakkor lényegi különbözőségeket mutatnak, akár egyes ágazatok között, vagy adott szektorokon belül. Ez egyrészt vonatkozik a digitális technológiák nyújtotta termék- és folyamat-innovációt, üzleti modellt érintő, eltérő igénybevételi lehetőségekre, másrészt az innovációs tevekénységhez szükséges adatok típusára. De a digitális technológiák adoptálásának feltételei sem azonosak, az adottságokban és a technológiai fejlettségi szintben is mutatkoznak komoly differenciák.
Az elemzők szerint az innovációs sajátosságok digitális korszakhoz való megfeleltetéséhez elengedhetetlen, hogy a kormányzati döntéshozók változásokat vezessenek be a meglévő innovációs szabályozási gyakorlatban. Ebben a folyamatban kiemelt prioritással bír az adatokhoz való hozzáférés szabályozásának fejlesztése, az innovációs versenyt erősítendő a minél szélesebb körű adatmennyiség biztosítása, ugyanakkor nagy hangsúlyt fektetve többek között az adatbiztonság, az etikai és szellemi tulajdonjog kérdéseire. A gyorsan változó digitális környezetben fontos a szabályozási gyakorlat rugalmasságának erősítése, valamint a társadalmi kihívások kezelése, az új technológiákat és applikációkat érintő szabályozások nem ütközhetnek közérdekbe. A nemzeti szabályozások kialakításánál tekintettel kell lenni a digitalizáció és innováció globális jellegére, amely számos területen a határokon átnyúló együttműködést és együttes fellépést teszi szükségessé.
Bővebben:
http://www.oecd.org/publications/digital-innovation-a298dc87-en.htm