Jelentős reformok a nyugdíjrendszerekben, a nyugdíjkorhatár emelésének szükségessége az OECD országokban
A kétévente megjelenő Nyugdíj Körkép kiadvány célja az OECD és a G20-országok elmúlt két évben tett nyugdíj vonatkozású reformintézkedéseinek részletes bemutatása.
Az idei évi tanulmány kiemeli, hogy 2017 szeptembere óta több ország is jelentős reformokat vezetett be, elsősorban a kedvezményes nyugdíj, további korelőnyök, valamint a nyugdíjfedezet kiszélesítése vonatkozásában. Magyarország vonatkozásában kiemelésre került, hogy a vizsgált időszakban hazánk jelentősen csökkentette a nyugdíj-hozzájárulás mértékét, valamint a legalább 65 éves emberek elkölthető átlagjövedelme Magyarországon a teljes népesség átlagjövedelméhez képest az OECD-átlag felett helyezkedik el.
A tanulmány kiemeli, hogy az egyre öregedő társadalmak folyamatosan nyomást helyeznek az OECD országok nyugdíjrendszereire. 1980-ban 10-ből 2 ember volt 65 év feletti, jelenleg ez a szám valamivel 3 fölött van, míg 2060-ra 6 fölé emelkedhet. A munkaképes lakosság aránya pedig várhatóan egyharmadra fog csökkenni a teljes lakosságon belül.
2017 szeptembere óta több ország is jelentős reformokat vezetett be: a járulékok mértéke megváltozott Magyarországon, Izlandon és Litvániában; az időskori szociális védőháló és a minimum nyugdíj növekedett Ausztriában, Franciaországban, Olaszországban, Mexikóban és Szlovéniában; emelkedtek az alacsony jövedelműek lehetőségei Németországban; Olaszország, Szlovákia és Hollandia szélesítette a korai nyugdíjazás feltételeit. Annak ellenére, hogy a vizsgált időszakban csak Észtország növelte a nyugdíjkorhatárt, az országok elkötelezettek annak további emelése mellett.
Magyarország vonatkozásában kiemelésre került, hogy a vizsgált időszakban hazánk jelentősen csökkentette a nyugdíj-hozzájárulás mértékét, 2018 januárjától 2019 júliusáig 15,75%-ról 12,29%-ra. Továbbá hazánk Dél-Korea, Litvánia és Lengyelország társaságában azon országok közé tartozik, amelyek mérsékelten, vagy egyáltalán nem számítanak nyugdíj-hozzájárulási bevételre a fiatal munkavállalók, a munkaerőt kölcsönző társaságok, az idénymunkások vagy a gyakornokok esetében. A legalább 65 éves emberek elkölthető átlagjövedelme Magyarországon a teljes népesség átlagjövedelméhez képest az OECD-átlag felett helyezkedik el, megelőzve e területen a többi visegrádi országot.
Az OECD elemzése szerint a hosszabb várható élettartam, és az idősödő társadalom továbbra is komoly kihívások elé állítja az országokat, köztük Magyarországot is. Az időskori függőségi ráta az OECD-ben 2050-re a jövő évre prognosztizált 31,2%-ról várhatóan 53,4%-ra emelkedik, 2080-ra pedig 60,8%-ra. Magyarországon az időskori függőségi ráta várhatóan 33,4% lesz 2020-ban, míg 2050-re és 2080-ra meghaladja az 50 százalékot (2050: 52,6%, 2080: 55,4%).
Bővebben:
http://www.oecd.org/pensions/public-pensions/oecd-pensions-at-a-glance-19991363.htm