Hírek

Az OECD PIAAC (Programme for the International Assessment of Adult Competencies) programjának harmincadik Irányítótestületi ülése sikeresen lezajlott Budapesten, 2023. április 25-26. között. Az eseményt a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM), a Pénzügyminisztérium (PM) és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) közösen szervezte.

A budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban 2023. március 6-án megrendezett OECD szimulációs verseny témája idén a környezetvédelem, klímaváltozás és az energetikai átállás volt, alapozva az OECD szakmai munkájára ezekben a kiemelten aktuális témákban.  

Az OECD legfrissebb Időközi Gazdasági Kilátások kiadványának fő számai azt mutatják, hogy a következő évekre csak nagyon lassú globális talpraállás prognosztizálható. A megnövekedett bizonytalanság, a lassuló növekedés, az inflációs nyomás és az ukrajnai háború energiapiacokra gyakorolt hatása is nehéz helyzetbe hozza a döntéshozókat. Az aktuális előrejelzés 2,6%-ra becsüli a világgazdaság idei évi növekedését, ugyanakkor 2024-re ennél valamivel magasabb, 2,9%-os növekedéssel számolnak az OECD elemzői. A kiadvány Magyarországra vonatkozó előrejelzést nem tartalmaz.

Az OECD aktuális Nyugdíj Körkép kiadványának központi témája az eszközfedezetű nyugdíjrendszerek bevezetésének kérdése. Az OECD négy aspektusból vizsgálja meg a témát: kiemelten foglalkozik a munkaadók megállapodásokban betöltött szerepével, a nyugdíjvagyon védelme érdekében kivetett díjak meghatározásával, a hátralévő várható élettartam kiszámításával, illetőleg a nem-garantált élethosszig tartó nyugdíjazási megállapodások kialakításával és bevezetésével.

Kiemelten fontos, hogy Magyarország továbbra is aktívan vegyen részt az OECD feladatokat érintő munkában, amely továbbra is egy nagy lehetőség a hazai szakmai érdekérvényesítés számára - hangsúlyozta Tóth Tibor, az OECD Nemzeti Tanács elnöke a testület ülésén, és hozzátette, hogy ebben a folyamatban továbbra is minden Nemzeti Tanács tag hatékony és konstruktív együttműködésére számítunk. Az ülés keretében a résztvevők az OECD aktuális feladatait tekintették át, kiemelten érintve a Szervezet bizottsági és munkacsoporti munkájában való aktív jelenlét szükségességét, a miniszteri szintű programok aktualitásait, a jövőre vonatkozó, több tárcát és intézményt érintő projekteket és tanulmányokat.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) aktuális, 2022. szeptember 1-16. között időszakra szóló összefoglalójának egyik fő, Európa ellátásbiztonságát érintő megállapítása, hogy habár költséges és gazdaságilag fájdalmas lesz az idei tél, az ellátási fennakadások elkerülhetőek lehetnek. Fontos, hogy a kormányok ideiglenes lépéseket tegyenek a sérülékeny fogyasztók támogatására. Az összefoglaló kiemeli továbbá, hogy egyes energiatermelők profitja akár 250 százalékkal is növekedhetett, legitim lépés és szükséges ennek megadóztatása.

Az OECD legfrissebb Időközi Gazdasági Kilátások kiadványának fő megállapítása, hogy a gazdasági növekedést negatívan befolyásoló folyamatok tartósan fennállnak, amely a jövő évi világgazdasági növekedés várható mértékére is jelentős hatással van. Az új előrejelzés 3%-ra becsüli a világgazdaság idei évi növekedését, ugyanakkor 2023-ra alacsonyabb, 2,2%-os növekedéssel számol. A Szervezet előrejelzését összességében lefele mutató kockázatok - újabb járványhullámok, az ukrajnai háború eszkalálódása, az európai energiapiac további kedvezőtlen fordulatai – övezik. A kiadvány Magyarországra vonatkozó előrejelzést nem tartalmaz.

Az OECD aktuális Adópolitikai Reformok kiadványa (Tax Policy Reforms 2022) az elmúlt évben megvalósított adójellegű intézkedéseket és adóváltozási trendeket mutatja be az OECD tagországaiban és egyes partnerországaiban. A kiadványban megállapítást nyer, hogy a fejlettebb és korszerűbb jóléti rendszerrel rendelkező országok hatékonyabb támogatási struktúrát alakítottak ki a háztartások és a vállalkozások helyzetének javítása érdekében, mind a járvány okozta problémák, mind a 2021 második felében már érezhetően magasabb energiaárak esetében. A tanulmány Magyarország esetében számos tényszerű információt közöl a 2021-ben végrehajtott adóváltozásokról, kiemelve az adóreformokat és az új adókedvezményeket.

Elindult a PIAAC felmérés Magyarországon, amelynek keretében a felnőttek készség- és kompetenciaszintjét mérik fel a kérdezőbiztosok a Központi Statisztikai Hivatal megbízásából az elkövetkező hónapokban. A projekt célja a felnőttek készségeiről készített eddigi legátfogóbb nemzetközi kutatásban történő részvétel.

Kérjük, amennyiben Önt is felkeresi a KSH kérdezőbiztosa, segítse a kutatást, vegyen részt a kérdőív kitöltésében!

Az OECD „Employment Outlook 2022” kiadványának középpontjában a koronavírus járványt követő legfontosabb munkaerőpiaci és társadalmi kihívások állnak, egyúttal részletezve és nevesítve az ukrajnai háború következtében kialakult munkaerőpiaci kockázatokat. A kiadvány mindezeken túl, kiemelten foglalkozik a munkaerőpiaci koncentrációval, a béregyenlőtlenségekkel és a munkaórák csökkentésének hatásaival. Magyarország vonatkozásában főként a koronavírus járvány során hozott intézkedések bemutatására koncentrál a tanulmány.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) aktuális, 2022. szeptember 1-16. között időszakra szóló összefoglalójának egyik fő, Európa ellátásbiztonságát érintő megállapítása, hogy habár költséges és gazdaságilag fájdalmas lesz az idei tél, az ellátási fennakadások elkerülhetőek lehetnek. Fontos, hogy a kormányok ideiglenes lépéseket tegyenek a sérülékeny fogyasztók támogatására. Az összefoglaló kiemeli továbbá, hogy egyes energiatermelők profitja akár 250 százalékkal is növekedhetett, legitim lépés és szükséges ennek megadóztatása.

Varga Mihály pénzügyminiszter az OECD Nemzeti Tanács elnökévé nevezte ki Tóth Tibort, a Pénzügyminisztérium államháztartás finanszírozásáért és nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkárát.

Az OECD Nemzeti Tanács elnöke

Varga Mihály pénzügymniszter az OECD Nemzeti Tanács elnökének 2022. július 15-i hatállyal Tóth Tibor makrogazdasági és nemzetközi ügyekért felelős államtitkárt nevezte ki.

Az OECD feladatok napi szintű szakmai tevékenységnek végrehajtásában az OECD Nemzeti Tanács elnökét Balogh László, a Pénzügyminisztérium makrogazdasági és európai ügyekért felelős helyettes államtitkára, korábbi OECD nagykövet segíti. 

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Éves Miniszteri Értekezletének második napján a fiatalokat és a jövő generációkat érintő kérdések kerültek napirendre. 

Az OECD legfrissebb Economic Outlook kiadványának középpontjában az orosz-ukrán háború gazdasági hatásai állnak. A kiadvány fő megállapítása, hogy a háborús következmények hátráltatják a pandémia okozta válságból történő kilábalást, és veszélyeztetik az energia- és az élelmiszerellátás biztonságát. A számok nyelvén a Szervezet meredeken lefelé módosította az idei és jövő évi gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését, miszerint a tavaly év végén, az idei évre prognosztizált 4,5%-os bővülés a 3%-ot érheti el, míg jövőre az elemzők 2,8%-os globális növekedésre számítanak. A gazdasági indikátorok a mérsékelt növekedés mellett magas inflációt és szigorú finanszírozási feltételeket vetítenek előre. Magyarország esetében is kiemeli a jelentés, hogy az orosz-ukrán háború veszélyeztetheti a talpraállási folyamatot; 2022-re 4%-os, míg 2023-ra 2,5%-os növekedést vár a Szervezet a magyar gazdaságtól.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez tartozó országok hazai összterméke 2022. első negyedévében 0,1 százalékkal nőtt negyedéves összehasonlításban, ami egy jelentős mértékű visszaesés az előző negyedév 1,2%-os bővülése után. Magyarország teljesítménye kiemelkedik a tagállami összevetésben, Portugáliát és Ausztriát követően hazánk a harmadik legnagyobb mértékű növekedést érte el a vizsgált negyedéves időszakban, Lettországgal egyetemben (+2,1%).  

Az OECD Globális Stratégiai Csoport 2021. december 7-8-i ülésének középpontjában a távmunka különböző területekre gyakorolt hatásának vizsgálata volt. A magas szintű ülés résztvevői szinte kivétel nélkül fontosnak és szükségesnek tartották az otthoni munkavégzés bevezetését és szabályozását, de abban is egyetértés mutatkozott, hogy hosszútávon a hibrid munkamenet felválthatja a kizárólagos távmunkát. A GSG tagjai négy kiscsoportos eszmecsere keretében mélyebben is áttekintették a távmunka termelékenységre, foglalkoztatottságra, oktatásra és városi infrastruktúrára gyakorolt hatását. A magas szintű találkozón Balogh László, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára képviselte Magyarországot.

Mathias Cormann OECD főtitkár 2021. november 29-30-án másfél napos munkalátogatást tett Budapesten. A főtitkár a Planet Budapest 2021 Világtalálkozó vezetői nyitópaneljében és a Magyarország OECD-csatlakozásának 25. évfordulója alkalmából tartott ünnepi rendezvényen tartott előadásai mellett találkozott Áder János köztársasági elnökkel, Orbán Viktor miniszterelnökkel, Varga Mihály miniszterelnök-helyettessel és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel is. A kétoldalú találkozók során, amelyeken a főtitkár visszatérően megköszönte hazánk támogatását és elismerően szólt Magyarország gazdasági sikereiről, kiemelt téma volt még a globális gazdasági kilátások kölcsönös értékelése, az európai geopolitikai helyzetkép megvitatása, a nemzetközi adózás, a klímaváltozás elleni közös fellépés, a zöld gazdaság és az energiabiztonsági szempontok érvényesítése, a Szervezet bővítése, valamint a digitalizáció, a technológiai innováció és termelékenység kérdésköre.

2021. november 30-án került sor a Magyarország OECD tagságának 25. évfordulójához kapcsolódó rendezvénysorozat záróeseményére. A rendezvényen ünnepi köszöntőt mondott Varga Mihály pénzügyminiszter és Mathias Cormann, az OECD főtitkára. A nyitó beszédeket két panelbeszélgetés követte, egyrészt Magyarország és az OECD gazdasági együttműködésének sikertörténetéről, másrészt az OECD múltjáról és jövőjéről több generáció szemszögéből. A rendezvényt Gion Gábor államtitkár, az OECD Nemzeti Tanács elnökének beszéde zárta.

Mathias Cormann OECD főtitkár 2021. november 30-án Varga Mihály pénzügyminiszter meghívását elfogadva beszédet mondott a Magyarország OECD tagságának 25. évfordulójához kapcsolódó rendezvénysorozat záróeseményén. Magyarország 25 éves OECD tagságát igazi sikertörténetnek nevezte, amely során hazánk komoly haladást ért el az OECD átlagos gazdasági fejlettségéhez való felzárkózásában.