A makrogazdasági környezet fajsúlyos hatása az elmúlt év adópolitikai intézkedéseire
Az OECD aktuális Adópolitikai Reformok 2023 (Tax Policy Reforms 2023) kiadványa a fő adónemek mentén összesítve mutatja be a 2021-ben és a 2022-ben megvalósított adóváltozások trendjeit, valamint adójellegű intézkedéseit az OECD tagországaiban és egyes partnerországokban. A kiadvány megállapítja, hogy az elmúlt év adójellegű intézkedéseit és reformjait elsősorban a bizonytalan makrogazdasági környezet, valamint a magas infláció kezelése határozta meg. amely többek között olyan intézkedések meghozatalát eredményezte számos országban, mint a jövedéki adó mértékének csökkentése, vagy ÁFA- kedvezmények bevezetése az energiahordozókra. A kiadvány Magyarország esetében tényszerű információkat közöl a 2021-ben és a 2022-ben végrehajtott adóváltozásokról, kiemelten említve a tax-to-GDP ráta jelentős mértékű csökkenését, a 2022-ben bevezetett szektorális különadókat, valamint a 25 év alattiak adókedvezményének bevezetését.
A kiadvány első és második fejezete az adópolitikai változások makrogazdasági hátterét és az adóbevételek alakulását tárgyalja, áttekintést adva a világgazdaság aktuális kihívásairól. A harmadik fejezet trendszerűséget keres az adóbevételek alakulása és az adók összetétele között, valamint ismerteti a 2022-es naptári évben végrehajtott vagy bejelentett adóreformokat.
A kiadvány a meghozott adópolitikai intézkedések kapcsán említi még, hogy számos ország az áremelkedéssel összhangban pótlékot vagy egyéb juttatásokat biztosított a személyi jövedelemadón (SZJA) és a társadalombiztosítási járulékon (TB) keresztül. Az energiaszektorban tevékenykedő vállalatok által realizált „váratlan nyereségeket” több ország is megadóztatta, az extra bevételt pedig a fiskális egyensúly javítására, az egyenlőtlenségek kezelésére és a nem várt költségvetési kiadások finanszírozására használták fel. Az elemzők kiemelik továbbá, hogy több vizsgált ország is szélesíteni próbálta a TAO és az SZJA kapcsán az ösztönzők mértékét, ezzel is támogatva a beruházásokat, a foglalkoztatást, összességében hozzájárulva a gazdasági növekedéshez. A bevételek növelése céljából jellemző volt továbbá az ingatlanvagyon és a magasabb jövedelműek megadóztatása is. Ugyanakkor kritikaként fogalmazódik meg, hogy a bevezetett intézkedések nem voltak kellően célzottak.
Hazánk vonatkozásában az elemzés kiemeli a tavalyi év relatíve kedvező GDP növekedését, valamint a tax-to-GDP ráta kapcsán rámutatnak arra a tényre, hogy Magyarországon csökkent a legjelentősebb mértékben a mutató 2020 és 2021 között (2,1 százalékponttal). A kiadvány megemlíti továbbá a 2022-ben bevezetett szektorális különadókat, amelyek az energiaszektorban tevékenykedő vállalatokat, a pénzügyi intézményeket, a gyógyszeripari vállalatokat, a kiskereskedelmi szektort és a telekommunikációs szektort érintik.