A jelenlegi bizonytalan idők kihívásai és a megerősített partnerségek szerepe a 2023-as OECD Miniszteri Tanács ülésének középpontjában
2023. június 7-8-án rendezték meg az OECD Miniszteri Tanács (MCM) éves ülését, amelyen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár és Balogh László, a Pénzügyminisztérium makrogazdasági és európai ügyekért felelős helyettes államtitkára képviselte Magyarországot. Az idei évi MCM témája a közös értékek és globális partnerségek mentén megvalósítható biztonságos és ellenállóképes jövő biztosítása volt. Az OECD legmagasabb szintű stratégiai fóruma keretében napirenden szerepelt többek között az OECD Gazdasági Kilátások című aktuális kiadványának bemutatása, az OECD és Ukrajna közötti együttműködés, a kereskedelempolitikai témapontban hangsúlyosan az ellátási láncok ellenállóképességének erősítésévek kapcsolatos kihívások, a Szervezet külső kapcsolatainak stratégiai irányai, a karbonsemlegesség elérését lehetővé tevő technológiai innovációk. Az MCM kísérőrendezvényeként került sor az első OECD Globális Technológiai Fórumra, valamint a nemzetközi adózás és adómegállapodások fejlesztéspolitikai összefüggéseiről szóló magas szintű találkozóra. Az éves Miniszteri Értekezlet egy közös nyilatkozat elfogadásával zárult.
Nyitóbeszédében Mathias Cormann OECD főtitkár bizonytalan időknek nevezte a jelenlegi korszakot, amelyben a gazdasági fellendülés még mindig ingatag lábakon áll az orosz-ukrán háború miatt. A főtitkár az idei évi MCM tematikájának ismertetése keretében az ukrán országprogram fontossága mellett kiemelte a nemek közötti egyenlőség kérdéskörét, az MCM-et megelőző első Technológiai Globális Fórum jelentőségét, a Világkereskedelmi Szervezettel (WTO) való együttműködést, az indo-csendes-óceáni régióval való partnerséget és a Szervezet bővítését. Hangsúlyosan utalt a döntéshozók felelősségére intézkedéseik meghozatala kapcsán, miszerint fontos, hogy azok a rövidtávú kihívásokat ugyanúgy kezeljék, mint a hosszútávú, fenntartható célokat.
Az MCM elnökség képviseletében James Cleverly brit külügyminiszter az ukrán újjáépítéssel kapcsolatban nemzetközi összefogásra szólított fel, és kitért arra is, hogy Ukrajna az OECD-tagországok által képviselt közös értékekért is kiáll, amikor a függetlenségéért küzd. Elmondta továbbá, hogy fontos a nemzetközi együttműködés az élelmiszerbiztonság területén, ahogy az ellátási láncok sérülékenységének javítása kapcsán is. Kiemelte a szabadkereskedelem, a nemek közötti egyenlőség, az új technológiák általi lehetőségek és veszélyek szakpolitikai kezelésének, valamint a környezeti változások megfékezésének jelentőségét.
Denis Shmyhal ukrán miniszterelnök online bejelentkezésében megerősítette Ukrajna EU- és OECD-csatlakozási szándékát, és azt, hogy ennek érdekében minden szükséges erőfeszítésre készen állnak. Kérte az OECD támogatását az ukrán helyreállítási folyamatok nemzetközi vonatkozásainak hatékony koordinációjában. Emellett kifejezte háláját az OECD felé a kezdetektől demonstrált határozott támogatásáért, különösen a kijevi képviseleti iroda megnyitásáért.
Az MCM alelnökeként Manuel Tovar Costa Rica-i külügyminiszter kiemelte a multilateralizmus vezető szerepét a világbéke felé. Beszédében kifejezte szolidaritását Ukrajnával, és felszólította Oroszországot az agresszió befejezésére. Damien O’Connor új-zélandi kereskedelmi és exportnövekedési miniszter a rendezvény másik alelnökeként a klímaváltozást hangsúlyozta fő kihívásként, továbbá hangsúlyozta a multilateralizmus mellett az OECD szerepét a nemzetközi együttműködés terén, egyúttal kifejezte támogatását a Szervezet bővítését illetően. Amitabh Kant, az indiai G20 elnökség serpája beszédében aláhúzta, hogy az ellenálló és inkluzív növekedés, a fejlesztési célok megvalósítása, a klímaváltozás elleni küzdelem hatékony finanszírozása és a multilaterális intézményrendszer megerősítése elengedhetetlen az elkövetkezendő évek fejlődése szempontjából. A nyitó szekció zárásaként Sri Mulyani Indrawati indonézi pénzügyminiszter videóüzenetében a világgazdaságot övező bizonytalanságokat említette: magas infláció, emelkedő kamatok, a beruházások visszaesése, geopolitikai feszültség és deglobalizációs törekvések.
Az MCM első napirendi pontjában Clare Lombardelli, az OECD új főközgazdásza nyújtott tájékoztatást a minisztereknek a félévente megjelenő Economic Outlook kiadvány megállapításairól, fókuszba helyezve a nemek közötti foglalkoztatási arány és bérkülönbségek kiegyenlítését vizsgáló kérdéseket. A Szervezet megállapítja, hogy az e tekintetben elért eredmények eddig elmaradtak a várakozásoktól, így további fellépésre van szükség a nők egyes szakpolitikai területeken való részvételi arányának növelése, készségeik és lehetőségeik megerősítése terén.
Bővebben:
https://www.oecd.org/newsroom/global-economic-outlook-improving-albeit-to-a-low-growth-recovery.htm
https://oecdntt.hu/hu/lassulo-vilaggazdasagi-novekedes-bizonytalan-es-torekeny-talpraallasi-jovokeppel
Az ukrajnai helyzettel foglalkozó napirend keretében Mathias Cormann OECD főtitkár hangsúlyozta, hogy a 2022-es MCM óta még jobban kiszélesedett az OECD Ukrajnával kapcsolatos tevékenysége, amelyet még magasabb szintre emel az idei MCM-en aláírt Ukrajna országprogram. Ennek keretében nemcsak a későbbi újjáépítésben való részvételt tervezik meg, hanem a már most kezdődő helyreállítási folyamatokat támogatják. Az OECD-ukrán együttműködést erősíti a 2023 februárjában megnyitott kijevi OECD képviseleti iroda is.
Denis Shmyhal ukrán miniszterelnök videós bejelentkezésében megköszönte az OECD határozott kiállását Ukrajna mellett, és hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a nemzetközi közösség továbbra is minden eszközzel nyomást gyakoroljon Oroszországra. Hozzátette ugyanakkor, hogy még mindig nem kerültek bevezetésre alapvető szankciók Oroszország ellen. Ugyanakkor üdvözölte, hogy az OECD nagy segítségére van Ukrajnának a szükséges reformok bevezetésében, különös tekintettel az adózási, a versenyjogi, az oktatási, a pénzügyi és az antikorrupciós szakpolitikák terén. A vitában megszólaló miniszterek egyöntetűen elítélték az elhúzódó háborút, támogatásukról biztosították az OECD Ukrajna országprogramját, felhívták a figyelmet a különböző helyreállítási és újjáépítési törekvések nemzetközi koordinációjának szükségességére, és hangsúlyozták, hogy ezeknek együtt kell haladniuk Ukrajna reformtörekvéseivel.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hozzászólásában elmondta, hogy Magyarország kiemelten érdekelt a háború lezárásában, szomszédos országként a háború hatásait még jobban érezzük. Több mint 1 millió menekült érkezett Magyarországra, 1300 magyar iskolába fogadtunk ukrajnai menekült diákokat, és az Ukrajnában élő jelentős magyar kisebbség által emberáldozataink is vannak. Kiemelte, hogy nagyszabású humanitárius akciót folytatunk, támogatjuk az OECD Ukrajna országprogramját, és bilaterális módon is segítjük már most Ukrajnát az újjáépítésében. Beszéde zárásaként a miniszter sürgette, hogy az OTP kerüljön le az ukrán hatóságok által összeállított, a háború nemzetközi támogatóit felsoroló listájáról, ugyanis meglátása szerint az ilyen incidensek nem segítik majd az újjáépítési kezdeményezések megfelelő lebonyolítását sem.
Az első ülésnap kereskedelempolitikai napirendi pontja alatt a nyílt, szabályalapú nemzetközi kereskedelem fenntartása és az ellátási láncok ellenállóképességének erősítése mellett a WTO jelenleg zajló reformfolyamatainak támogatása volt a fő téma. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felszólalásában elmondta, hogy a közvetlen szomszédságunkban zajló háború miatt kialakult biztonsági és gazdasági válságnak súlyos negatív hatásai vannak hazánkra nézve, különös tekintettel arra, hogy egy közép-európai, tengeri kijárattal nem rendelkező, kevés energiaforrással bíró, relatív kicsi, nyitott gazdaságunk van, amely erőteljesen kitett a nemzetközi folyamatoknak. A globális kereskedelem zökkenőmentes működése elengedhetetlen Magyarország számára, nem vagyunk érdekeltek tehát semmilyen kereskedelmi korlátozásban, illetve szankciós politikában, és nem tartjuk elfogadhatónak azt a geopolitikai irányzatot, hogy a világ ismét blokkosodásnak indul „kelet” és „nyugat” között.
A második ülésnapon a tagországok munkareggeli keretében vitatták meg a Szervezet külső kapcsolatainak stratégiai irányait és jövőbeli prioritásait. A felszólalók jellemzően a közös értékeken és kölcsönös előnyökön alapuló külkapcsolati tevékenységet hangsúlyozták, kiemelve a folyamatban lévő bővítés és egyes régiók, pl. az indo-csendes-óceáni térség, a Globális Dél meghatározó szerepét.
Balogh László helyettes államtitkár felszólalásában megerősítette, hogy a dialógusra, valamint a tényalapú elemzésekre épülő együttműködés lehetőséget biztosít arra, hogy érdeklődő országokkal és régiókkal elmélyítsük a kapcsolatokat, a Szervezet egyes testületeiben való aktív részvétel és a standardok átvétele pedig a kölcsönösen előnyös partnerség létrejöttét teszi lehetővé. Hozzátette, hogy Magyarország számára kiemelten fontos e partnerségek nyílt és inkluzív formában való kiépítése, amely a jelen környezetben, amikor a fragmentáció különösen nagy kockázatot jelent, az összekapcsolódást is támogatja. A Szervezet regionális és országprogramjai kiváló lehetőséget biztosítanak az együttműködésre, amelynek számos eleme kulcsfontosságú a partnerek fenntartható gazdasági növekedést, intézményi keretrendszer kiépítését, illetve szakpolitikai reformokat célzó törekvéseinek támogatásában. Az ukrán-orosz háború fényében kiemelte a Nyugat-Balkánnal való együttműködés sürgető fontosságát és az OECD Délkelet-Európa regionális programja keretében folyó szakpolitikai támogató tevékenységet, amely a jelenlegi geopolitikai kontextusban különösen felértékelődött.
A második ülésnap fő témája a karbonsemlegesség elérését lehetővé tevő technológiai innovációk kérdésköre volt, a résztvevők az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését célzó politikák és a globális együttműködés lehetséges eszközeit vitatták meg. Balogh László a karbonsemleges átmenetről, fenntarthatóságról és biodiverzitásról szóló szekcióülésen elhangzott hozzászólásában hangsúlyozta Európa külső függőségét az alacsony széndioxid-kibocsátású átmenetben, az ebből fakadó kihívások kezelésére pedig az európai nyersanyagok felhasználását és az ellátási láncok diverzifikálását javasolta. Sürgette a magánszektor lehető legnagyobb mértékű bevonását a zöld átmenet költségeinek finanszírozásába. Kifejtette, hogy meg kell találni az egyensúlyt a zöld átmenet gazdaságossági és finanszírozhatósági szempontjai észszerűsége és az energiaellátási biztonság garantálása között. A magyar prioritások közül kiemelte a megfizethető energiaellátás szempontjait, a vállalati szektor hatékony ösztönzését, a közlekedés károsanyag kibocsátásának csökkentésére irányuló fejlesztéseket, mert csak így tarható fenn a zöld átmenet tartós társadalmi támogatottsága. Az alacsony széndioxid kibocsátásra való átállás során a nukleáris energia nem mellőzhető, annál is kevésbé mivel csak ez járulhat hozzá a nukleáris energiatermelés további műszaki- és biztonsági fejlesztéséhez.
Az MCM energiapolitikai programpontjában Mathias Cormann OECD-főtitkár a megfizethető, fenntartható és biztonságosan hozzáférhető energiaellátás fontosságát hangsúlyozta. A 2050-es karbonsemlegesség elérése érdekében azonban mindenekelőtt a beruházási szint növelésére van szükség. A témában a főtitkár kiemelte az általa indított IFCMA (Inclusive Forum on Carbon Mitigation Approaches) kezdeményezést, amely a kibocsátáscsökkentés legjobb gyakorlatainak nemzetközi összehasonlítását és az egymástól való tanulást célozza. Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója beszédében kiemelte, hogy a tiszta energiaforrások irányába történő átmenet új fokozatba kapcsolt az utóbbi években. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a 2030-ra elérendő klímacélokhoz rendelt karbonsemleges technológiák mintegy fele még nem áll rendelkezésre tömeges, megfizethető kereskedelmi méretekben. Szerinte a legnagyobb akadályt az energiaátmenet szempontjából a finanszírozás problémái jelentik a fejlődő és feltörekvő országokban.
Mathias Cormann záróbeszédében a mostani ülés eredményeként kiemelte az OECD Ukrajna országprogramot, az OECD új stratégiai keretrendszerét az indo-csendes-óceáni régió számára, üdvözölte az előrehaladást az OECD és Afrika partnersége tekintetében, valamint a csatlakozási folyamat előrehaladását Brazília, Bulgária, Horvátország, Peru és Románia vonatkozásában. Húsz új vagy megújított OECD jogi eszköz is elfogadásra került az ülés alkalmával, többek között a multinacionális vállalatok felelős üzleti magatartása témájában. James Cleverly brit külügyminiszter összegző beszédében kitért Ukrajna támogatására, a kereskedelem területén a WTO tevékenységét kiegészítő OECD munkára, a multinacionális vállalatok adóztatásának igazságosabbá tételére a fejlődő országok számára, valamint a 11 globális ellátási láncok ellenállóképességének javítására. Az ülés végén a miniszterek formálisan is elfogadták az MCM nyilatkozatot, és Kenji Yamada japán külügyminiszter bejelentette szándékát a 2024-es MCM elnökségi feladatainak ellátására.
Bővebben:
https://www.oecd.org/newsroom/oecd-ministerial-council-statement-and-outcomes-2023.htm