Lassuló világgazdasági növekedés bizonytalan és törékeny talpraállási jövőképpel

A 2022-es évet követően idén számottevő lassulás várható a világgazdasági növekedésben, ami elsősorban az inflációval, a magas kamatlábakkal, a szigorodó monetáris és pénzügyi kondíciókkal, valamint a kereslet visszaesésével magyarázható.

Az OECD összességében az egyes gazdaságok lassulásra számít a következő évben, hogy aztán mérsékelt ütemben folytatódjon a talpraállás a 2024-es évtől kezdve. Az OECD várakozásai szerint, a legmeghatározóbb és legfejlettebb piacgazdaságokat vizsgálva 2023-ban például a német gazdaság stagnálni fog, míg többségének növekedése az OECD átlaga alatt maradhat. Egyedül Japán (+1,3%) és Olaszország (+1,2%) GDP-növekedése közelítheti meg az 1,4%-os OECD növekedési átlagot és egyedül az USA (+1,6%) lesz képes ennél nagyobb bővülésre az év folyamán. A világgazdaság átlaga felett csupán Kína (+5,4%) és India (+6,0%) teljesíthet az előrejelzés szerint 2023-ban.

A Szervezet szerint a mérsékelt bővülési ütem mellett a teljes előrejelzési horizonton magas és lassan mérséklődő infláció várható (2023: 6,9%, 2024: 4,3%). A csökkenő energiaárak hozzájárulnak az infláció mérséklődéséhez és enyhítenek a háztartásokra nehezedő terheken, ezzel együtt erősödik az üzleti- és a fogyasztói hangulat, míg a kínai gazdaság újranyitása is lendületet ad a globális gazdasági folyamatoknak. Ezzel szemben a maginfláció tartósnak bizonyul, a profit-ár, és az ár-bér spirál pedig – a munkaerőpiac ellenállóképessége ellenére is – erősödni látszik.

Az OECD előrejelzése több bizonytalansági faktorral számol, míg a kockázatok alapvetően negatív jellegűek. Az első és legjelentősebb kockázat az infláció tartóssága, mivel az annak következtében eszközölt monetáris szigorítást célzó intézkedések nemcsak a pénzpiacokon eredményeznek kedvezőtlen helyzetet, hanem negatív hatást gyakorolnak a gazdaság növekedési ütemére is.  Szintén kockázatként hivatkozik a Szervezet az orosz-ukrán háború bizonytalan kimenetelére, amely közvetlen hatással van az energia- és élelmiszerpiacra egyaránt, kihívás elé állítva az egész világgazdaságot. A pozitív oldalon a háború mihamarabbi befejezése, a kedvezőbb pénzpiaci kondíciók, az erőteljes munkaerő-növekedés és a háztartások, illetve a vállalkozások megtakarításainak szélesebb körű felhasználása jelenik meg a kiadványban.

Az OECD hangsúlyozza, hogy a szigorú monetáris kondíciók fenntartása addig szükséges, amíg nem látszik egyértelműen az infláció csökkenése. A Szervezet kiadványában rámutat arra is, hogy a fenntartható fiskális politika megteremtése soha nem jelentett még ekkora kihívást, mint a koronavírusjárványt, a háborút és az energiaválságot követően. Az elmúlt évek során globális tendencia az országok államadósságának és költségvetési hiányának növekedése. A hosszútávú kihívások tekintetében a konjunktúra, a potenciális növekedés csökkenő tendenciája és az egyre sürgetőbb kihívások, mint például az elöregedés és a klímaváltozás is arra világít rá, hogy ambiciózus kínálatbővítő strukturális reformokra van szükség. Az OECD értékelése szerint a munkaerő- és termékpiaci korlátok csökkentése, a beruházások és a munkaerőpiaci részvétel növelése, valamint a termelékenység megerősítésére irányuló reformtörekvések javítanának az életszínvonal minőségén, és ellensúlyoznák a jelenlegi gazdasági lassulást. A kiadvány speciális fejezet a nemek közötti foglalkoztatási arány és bérkülönbségek kiegyenlítésére fókuszál.

Az idei évre, hazánk vonatkozásban jelzett prognózist a magas inflációval, a magas alapkamattal és a visszaeső fogyasztással és beruházásokkal magyarázza a Szervezet. Az OECD szakértői megállapítják, hogy a magas inflációs nyomás hátterében a nemzetközi nyersanyag- és energiaárak emelkedése, a valuta leértékelődése, a feszes munkaerőpiac és az erőteljes bérnövekedés, valamint a 2022 első feléig tartó expanzív fiskális politika állnak. Az OECD várakozásai szerint az infláció és a növekedés a második félévben moderálódhat, míg a munkanélküliség emelkedő pályára állhat, a monetáris és fiskális politika restriktív maradhat. A Szervezet 2023-ra 4,2%-os, míg 2024-re 4,0%-os költségvetési deficitet vár. Az államadósság 2023-ban 75,9%-ra csökkenhet, míg az infláció kapcsán 2023-ra 19,2%-ot, 2024-re pedig 5,4%-ot jelez előre az OECD. A költségvetési hiány további csökkentése és az EU-s forrásokkal kapcsolatos megállapodás elérése kulcsfontosságú a befektetői bizalom fenntartásához és a zöld átmenet finanszírozásához szükséges költségvetési mozgástér megteremtéséhez. A Szervezet meglátása szerint a termelékenység növekedését a versenybarát szabályozási keretrendszer kialakításával, valamint a piacra lépés- és az új technológiák adaptálásának elősegítésével kell támogatni.

Bővebben:
https://www.oecd.org/newsroom/global-economic-outlook-improving-albeit-to-a-low-growth-recovery.htm