Hullámzó gazdasági kilátások jelentős globális kockázatokkal
Az OECD legfrissebb Economic Outlook kiadványának fő üzenete, hogy habár a gazdasági növekedés 2023-ban ezidáig a vártnál erősebb volt, a monetáris szigorítás, a kereskedelem gyenge növekedése, valamint az alacsonyabb üzleti és fogyasztói bizalom egyre inkább érezteti hatását. A számokat tekintve a Szervezet 2023-ra 2,9%-os világgazdasági növekedést vár, ami 2024-re 2,7%-ra csökkenhet majd. Ez a hullámzó tendencia figyelhető meg a későbbiekben is, 2025-re újra némileg emelkedő, 3%-os globális gazdasági növekedést prognosztizálnak. Az OECD előrejelzése szerint a magyar gazdaság 2023-ban 0,6%-kal csökkenni, míg 2024-ben 2,4%-kal, 2025-ben pedig 2,7%-kal fog növekedni.
Az OECD összességében az egyes gazdaságok lassulásra számít a következő évben, hogy aztán mérsékelt ütemben folytatódjon a talpraállás a 2025-ös évtől kezdve. Az elemzők szerint továbbra is fennáll majd a különbség az egyes gazdaságok kilátásai között, a feltörekvő piacgazdaságok jellemzően jobban teljesítenek majd a fejletteknél, Európa növekedése pedig elmarad az észak-amerikai és ázsiai versenytársakhoz képest. A kiadvány szerint az eurózóna gazdasága idén mérsékelten, 0,6%-kal növekedhet, a bővülés 2024-ben 0,9%-ra, 2025-ben 1,5%-ra emelkedhet. Az USA estében is hasonlóan ingadozó a prognózis, 2023-ra 2,4%-os a GDP-növekedési prognózis, ami 2024-re 1,5%-ra zsugorodhat, mielőtt 2025-ben 1,7%-ra emelkedik. Az OECD gazdaságokban az előrejelzési horizonton mérséklődő infláció várható: idén 7,4%, 2024-ben 5,3%, míg 2025-ben 3,9%. A G20 országokban az infláció szintén tovább mérséklődik majd, 2024-ben 5,8%-ra, majd 2025-ben 3,8%-ra csökkenve az idei évi 6,2%-ról.
A rövidtávú kilátások esetében a lefelé mutató kockázatok, mint például a közel-keleti helyzet, a kereskedelmi korlátozások és a protekcionizmus erősek, és hosszabb ideig tartó monetáris szigort indokolhatnak. Mindazonáltal az elemzők megállapítják, hogy a világgazdaság és a pénzügyi piacok ezidáig viszonylag ellenállónak bizonyultak a monetáris szigorítással szemben. Az OECD szerint a következő időszak kulcsprioritása az infláció tartós leszorítása, a fiskális nyomás kezelése kell, hogy legyen, valamint középtávon a fenntartható és inkluzív növekedés kilátásainak javítása. A monetáris politikának restriktívnek kell maradnia, amíg az inflációs nyomás tartós csökkenésének nincsenek jelei és az inflációs várakozások nem mérséklődnek.
A kormányokra növekvő fiskális nyomás nehezedik a magas adósságterhek, az idősödő társadalom miatti kiadások, a klímavédelmi átmenet és a védelmi kiadások miatt. Az adósságszolgálat költsége is emelkedni fog, és további beavatkozások nélkül valószínűleg jelentősen emelkednek majd az adósságterhek is. A globális kereskedelem újbóli erősítése kiterjesztett többoldalú együttműködést igényelne, a fő kihívás itt az értékláncok ellátóképességének növelése anélkül, hogy a kereskedelem révén jelentkező hatékonyságjavító lehetőségek erodálódnak.
Hazánk vonatkozásában a kiadvány megállapítja, hogy Magyarország 2023. harmadik negyedévében kikerült az egy évig tartó recessziós időszakból. Az OECD előrejelzése szerint a magyar GDP 2023-ban 0,6%-kal csökkenhet, míg 2024-ben 2,4%-kal, 2025-ben pedig 2,7%-kal növekedhet. Az energia- és élelmiszerárak miatti alacsonyabb infláció várhatóan támogatja a beruházások és a magánszektor fogyasztását az elkövetkezendő időszakban. Az OECD 2023-ra 5,2%-os, 2024-re 4,1%-os, míg 2025-re 3,4%-os költségvetési deficitet vár. Ugyanakkor, az OECD meglátása szerint a költségvetési hiány tervezett csökkentése kiemelt jelentőséggel bír a fiskális pufferek visszaépítésénél. Az államadósság 2023-ra jelentősen, 70%-ra csökkenhet az elemzők szerint, míg 2024-re és 2025-re minimális emelkedést vetítenek előre (71,3% és 72,1%). Az infláció kapcsán 2023-ra 17,5%-os értéket, 2024-re 4,6%%-ot, 2025-re pedig 3,3%-ot jelez előre a Szervezet.
A Szervezet az átlagfogyasztás mértékéig kedvezményes lakossági rezsidíjak helyett célzott pénztámogatást javasol, amely az energiafogyasztás csökkentésére ösztönözné a lakosságot, és a lakások energiahatékonyságának javítását is elősegítené. Az OECD szerint a termelékenység javulását a közlekedési, a szakmai szolgáltatások és a távközlési ágazatok versenyének erősödése biztosíthatja. Az OECD a növekedési kilátásokat övező kockázatok között a maginfláció vártnál erősebb jellegét és az EU-s források körüli megállapodás esetleges elmaradását emeli ki a jelentésében.