Stabil, 3% körüli globális gazdasági növekedést prognosztizál az OECD a következő két éves időszakra
Az OECD legfrissebb Időközi Gazdasági Kilátások kiadványának elemzői a 2023-as 3,1%-os világgazdasági növekedés után idén 2,9%-os, míg jövőre ennél minimálisan magasabb, 3,0%-os gazdasági növekedést jeleznek előre. A tanulmányban megállapítást nyer, hogy a tavalyi év növekedése alapvetően az infláció gyors csökkenésének és a háztartások jövedelmi helyzetének stabilizálását célzó támogató intézkedéseknek volt köszönhető. A kiadvány Magyarországra vonatkozó előrejelzést nem tartalmaz.
A gazdasági növekedés tekintetében az elemzés megállapítja, hogy összességében egy óvatos, lassú talpraállási folyamat figyelhető meg a G20 országokban. Az egyes gazdasági erőcentrumok növekedésének mértékében és a talpraállás erősségében eltérés alakulhat ki, tekintettel arra, hogy a vizsgált országok esetében eltérő inflációs szintről és gazdasági szerkezetről beszélünk. Az OECD elemzése szerint ugyanakkor az ázsiai régió és az USA stabilabb gazdasági képet mutat az euróövezethez és más fejlett piacgazdaságokhoz viszonyítva.
Az infláció mértéke a csökkenő energia- és élelmiszeráraknak köszönhetően a vártnál gyorsabban mérséklődött 2023-ban a G20 országok esetében. Az idei évre vonatkoztatva az infláció mértéke a 2023-as 6,3%-os értékéről minimálisan, 6,6%-ra emelkedhet, míg jövőre 3,8%-ra csökkenhet a G20-államokban. Az infláció kapcsán tapasztalt pozitív eredmény az áruk és szolgáltatások terén végbemenő deflációs folyamatokkal, az energiaárak csökkenésével, az inflációs várakozások terén tapasztalt kedvező fordulattal és a jó munkaerőpiaci adatokkal magyarázható. A reálbérek növekedése, a fogyasztási adatok és a pénzügyi kondíciók folyamatos javulása mind további segítséget nyújthat az infláció visszaszorításában.
Az előrejelzést összességében lefele mutató kockázatok övezik, az OECD pozitív eredményként említi a gazdaság és a pénzügyi szektor ellenállóképességét, a fogyasztás növekedését, valamint az infláció gyors csökkenését. Kedvező, hogy tovább folytatódik a monetáris és fiskális normalizálódás a szakértők szerint, ugyanakkor középtávon egy fenntartható fiskális keretrendszer kialakítása indokolt a várhatóan megemelkedő jövőbeli kiadások következtében. A legfőbb kockázatot a geopolitikai feszültségek és a közel-keleti helyzet további eszkalálódásának lehetősége jelentik.
A szakpolitikai ajánlások kapcsán az OECD amellett érvel, hogy a monetáris politikának alapvetően korlátozónak kell maradnia, míg a fiskális politikának szembe kell néznie a növekvő adósságteherrel, valamint az öregedés, a klímaváltozás és a védelemmel kapcsolatos kiadások emelkedésével. Mindezeket figyelembe véve a tagországoknak a fiskális pufferek visszaépítésére, a középtávú és hiteles fiskális stratégia kiépítésére és az adósság fenntarthatóságára kell fókuszálnia.
Az OECD végezetül megállapítja, hogy hatékony és jól célzott reform-erőfeszítésekre van szükség a munkaerő- és termékpiaci korlátok csökkentése, a befektetések és a munkaerőpiaci részvétel megerősítése, a készségfejlesztés fokozása, valamint az oktatás minőségének javítása érdekében. Globális feladat és fokozott nemzetközi együttműködést igényel a széndioxid-kibocsátás mértékének csökkentését célzó erőfeszítések és az alacsony jövedelmű országok adósságállományának kezelése egyaránt.