A jelentős, oktatásra fordított kiadás növekedés nem eredményezi a PISA-eredmények javulását
Az OECD aktuális Oktatási Pillanatkép 2023 (Education at a Glance) kiadványa az OECD-tagországok, a csatlakozási eljárásban résztvevő országok és egyes partnerországok vonatkozásában naprakész és összehasonlítható mutatók segítségével mutatja be az oktatás aktuális helyzetét, az idei évi kiadványban kiemelten vizsgálva az oktatási intézmények kimeneteli eredményeit és a tanulás hatását, valamint különálló fejezet foglalkozik az ukrán menekültek oktatási helyzetével, az azzal kapcsolatos folyamatokkal. A tanulmány hazánk vonatkozásában számos megállapítást tesz a hátrányos helyzetű tanulók, az óvodába járás gyakorisága, a tanárok szakmai továbbképzése, valamint a nyelvhasználat vonatkozásában.
A kiadvány általános fókuszában a szakoktatás és szakképzés áll, azon belül is kiemelt figyelmet szentelve a felső-középfokú szakmai oktatásnak. A tanulmány többek között azt vizsgálja, hogy miben különbözik a szakképzés szerkezetileg az általános oktatástól, továbbá, hogy milyen tanulási utak állnak rendelkezésre a szakképzésben végzettek számára, milyen munkaerőpiaci előnyöket generál a szakképzési végzettség.
A kiadvány külön fejezetekben elemzi és értékeli az oktatáshoz való hozzáférést és részvételt, az oktatásba fektetett pénzügyi eszközöket, továbbá a tanulási környezetet, az iskolák szervezeti felépítését és a tanárok helyzetét. A tanulmány fő megállapítása, hogy bár az OECD-országokban az elmúlt évtizedben több mint 15%-kal emelkedtek az alap- és középfokú oktatásra fordított kiadások, a vizsgált időszakban a legtöbb OECD-országban gyakorlatilag nem javult a diákok PISA-teljesítménye.
Hazánk országértékelésében megállapítást nyert, hogy a szakképzési rendszerben megszerzett végzettséggel rendelkezők (a 24-34 évesek 38%-a) kevésbé kitettek a munkanélküliség veszélyének (3,2%), mint az általános középfokú végzettségűek (4%), illetve 31%-kal magasabb bérezésre is számíthatnak. Az általános oktatási mutatók terén kitér a kiadvány arra, hogy Magyarországon 3 éves korban már a gyermekek 85%-ka részt vesz a koragyermekkori oktatásban, és ez az arány 5 éves korra 99%-ra nő. A 3-tól 16 éves korig tartó kötelező oktatási időszak tekintetében is elmondható, hogy a magyar 15-19 évesek jelentős többsége részt vesz az oktatásban. A felsőoktatás terén pedig, ellentétben több OECD tagországgal, Magyarországon nem csökkent a külföldi diákok részvétele a COVID során (13% volt 2019 és 2021 között).
Az oktatásba fektetett GDP-arány, valamint az általános iskolától a felsőoktatásig egy diákra fordított költségvetési kiadás tekintetében Magyarország elmarad az OECD átlagtól. Érdekes adat, hogy míg az OECD tagországokban a felsőoktatás előtti oktatás finanszírozásában 9%-ban vesz részt a magánszektor, addig hazánkban ez a részesedés 15%. A tanárok fizetése kapcsán a kiadvány fő megállapítása, hogy az az oktatási szinttel emelkedik, a legmagasabb bérek a felsőoktatásban érhetőek el.