Nyugdíj körkép: A reformok lendületének fenntartása elengedhetetlen a nyugdíjrendszerek megerősítéséhez
Az OECD aktuális Nyugdíj Körkép kiadványának központi témája az eszközfedezetű nyugdíjrendszerek bevezetésének kérdése. Az OECD négy aspektusból vizsgálja meg a témát: kiemelten foglalkozik a munkaadók megállapodásokban betöltött szerepével, a nyugdíjvagyon védelme érdekében kivetett díjak meghatározásával, a hátralévő várható élettartam kiszámításával, illetőleg a nem-garantált élethosszig tartó nyugdíjazási megállapodások kialakításával és bevezetésével.
Az OECD megállapításai szerint az elmúlt két évtizedben a legtöbb OECD-tagországban növekedett azon nyugdíjkonstrukciók száma, amelyekbe a nyugdíj-megtakarításokat a nyugdíjak finanszírozására szolgáló eszközök felhalmozására fektetik be (eszköz-fedezetű nyugdíjkonstrukciók). Az elemzők rámutattak, 2021 végén a nyugdíjazásra szánt összes eszköz a teljes OECD GDP valamivel több, mint 100%-át tette ki. Annak érdekében, hogy segítse az országokat a nyugdíjrendszereik szilárdságának javításában, a kiadvány egy ajánlásokat fogalmaz meg az eszközalapú nyugdíjrendszerek bevezetésére, fejlesztésére és megerősítésére.
A szakértők kiemelik, az eszközfedezetű nyugdíjrendszerek bevezetését körültekintően és az OECD magánnyugdíj-szabályozási alapelveivel összhangban kell megtervezni, végrehajtani majd nyomon követni. A munkaadók bevonása az eszközfedezetű nyugdíjkonstrukciókba már most is fontos, hiszen a teljes járulék egy jelentős részét ők fizetik. A munkáltatói járulékok aránya a legtöbb OECD-országban meghaladja az összjárulék 50%-át. A kiadvány amellett érvel, hogy a nem-garantált élethosszig tartó nyugdíjjövedelem megállapodások bevezetése képes leküzdeni a megfelelőséggel, fenntarthatósággal és a hosszú élettartamra vonatkozó védelemmel kapcsolatos kihívásokat.
Magyarország esetében a nyugdíjvagyon megoszlását a nyugdíjprogramok típusa szerint vizsgáló ábrán kirajzolódik, hogy Magyarországon nincs hagyománya a foglalkoztatói nyugdíjrendszereknek.
Az OECD országokban a munkáltatók jelentős mértékben járulnak hozzá munkavállalóik nevében az eszközfedezetű nyugdíjprogramokhoz, azonban Magyarországon ez csak önkéntes és személyes alapon valósulhat meg. A kiadvány bemutatja a születéskor várható élettartam és a GDP kapcsolatát, mely esetében Magyarország a felső harmadban helyezkedik el a fejlettebb országok gyűrűjében, valamint kitér a születéskor várható élettartam alakulására a közép-kelet-európai országokban, mely összehasonlításban hazánk a középmezőnyben helyezkedik el.
Bővebben: https://www.oecd.org/pensions/oecd-pensions-outlook-23137649.htm