Jelentős nyugdíjpolitikai hatások az emelkedett inflációs környezetben
Az OECD aktuális Pension at a Glance kiadványa a nyugdíjak és az elmúlt időszakban megemelkedett infláció kapcsolatát és kölcsönhatását, a várható élettartam alakulását, a közelmúlt legfontosabb nyugdíjpolitikai intézkedéseit, valamint a különösen veszélyes vagy megterhelő munkákkal kapcsolatos nyugdíjjellegű kihívásokat tekinti át. Magyarország vonatkozásában az elemzés alapvető ténymegállapításokat tesz, ismertetve a magyar rendszer sajátosságait is.
Az OECD kiadvány egyik fő megállapítása, hogy a csökkenő reálbérek miatt a nyugdíjasok számára az árindexálás kedvezőbbé vált a bérindexálással szemben, ugyanakkor ez az új megközelítés lényegesen nagyobb terhet jelent az államháztartásoknak, illetve a nyugdíjszolgáltatóknak, mint azt eredetileg várták a kutatók. Az OECD-országok több mint fele az infláció mértékével megegyező kompenzációt biztosít a nyugdíjak esetében, ezek az országok a nyugdíjakat az árakhoz vagy az árakhoz és a reálbérek növekedéséhez indexálják. Az OECD szakértői szerint a nyugdíjak indexálása pozitív és bizalmat sugárzó üzenet, ugyanakkor igen költséges eszköz is egyben. A várható élettartam vizsgálata kapcsán megállapítást nyert, hogy az idősebb korosztály várható élettartama 2021-hez képest ismételten növekvő trendet vett fel.
A tagállami intézkedések a nyugdíjkorhatár szabályozása terén széleskörűek, látunk példát az indexálás átalakítására, a nyugdíjkorhatár emelésére, a várható élettartam és a nyugdíjkorhatár összekapcsolására, a minimum nyugdíjkorhatár emelésére, valamint a nők és a férfiak nyugdíjkorhatárának közelítésére. Mindezen intézkedések hatására az OECD várakozásai szerint az átlagos nyugdíjkorhatár 64,4 évről 66,3 évre fog emelkedni, a bejelentett intézkedések alapján pedig a nyugdíjkorhatár alsó határa 62, felső határa pedig 70 év lesz a Szervezet tagországaiban. A teljes karriert maguk mögött tudó állampolgárok a fizetésük 61%-át fogják átlagosan nyugdíjkifizetésként megkapni.
A kiadvány kiemelten a különlegesen megterhelő vagy veszélyes munkát végző személyekkel is foglalkozik, hiszen ezen emberek munkája többnyire rosszabb egészségügyi állapothoz vezet, amely kihívást kezelni kell a nyugdíjrendszeren keresztül is.
Magyarországra vonatkozóan, a nyugdíjak védelmét vizsgáló részben az OECD kiemeli a 13. havi nyugdíj visszavezetését. A tanulmányban hangsúlyozzák továbbá, hogy az eltérő társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező személyek esetében is minimális a várható élettartama közti különbség Magyarországon. A foglalkoztatás tekintetében pozitív fejlemény, hogy az 55-64-es korosztály foglalkoztatási rátája több mint 40 százalékponttal emelkedett a 2000-2022-es időszakban.