Az OECD 3,0 és 2,7 százalékos globális gazdasági növekedéssel számol 2023-ban és 2024-ben, lefele mutató kockázatokkal a horizonton

Az OECD kiugró teljesítményt elsősorban a nagyobb feltörekvő piaci gazdaságoktól vár 2023-ban: Indiától (6,3%), Kínától (5,1%), Indonéziától (4,9%), Törökországtól (4,3%) és Brazíliától (3,2%). Az USA gazdasága idén 2,2%-kal, Japáné pedig 1,8%-kal növekedhet, míg az euróövezet esetében 0,6%-os növekedést valószínűsítenek a szakértők.

Az egyes gazdasági erőcentrumok növekedésének mértékében és a talpraállás erősségében eltérés alakulhat ki, tekintettel arra, hogy a vizsgált országok esetében eltérő inflációs szintről és gazdasági szerkezetről beszélünk, de az OECD elemzése értelmében az ázsiai régió stabilabb gazdasági jövőképet mutat az euróövezethez és más fejlett piaci országokhoz (Egyesült Királyság, USA) képest. Az infláció kapcsán annak csökkenésére számít az OECD szinte kivétel nélkül az összes vizsgált országban, egyedül Kínában várható egy jelentősebb, 0,8 százalékpontos növekedés 2023 és 2024 között.

Az előrejelzést alapvetően lefele mutató kockázatok övezik, amelynek fő bizonytalansági tényezője a monetáris politika gyorsasága; a monetáris kondíciók szigorodása komoly kihívás elé állítja a pénzpiaci szereplők mellett a lakosságot és az államokat egyaránt. Emellett kiemelt kockázatot jelent az ukrajnai háború és annak világgazdaságra gyakorolt hatása, az élelmiszerbiztonság kérdése, a kereskedelmi feszültségek kiéleződése, valamint a kínai gazdaság lassulása is.

A pozitív oldalon a gazdaság és a pénzügyi szektor ellenállóképességét, az idei év első féléve kedvező gazdasági eredményeinek megismétlését, az amerikai bérnyomás lassulását, a fogyasztás növekedését, a kínai gazdaság erősödését és az infláció gyors csökkenését emeli ki az OECD.

A szakpolitikai ajánlások kapcsán a Szervezet elemzésében amellett érvel, hogy a monetáris politikának korlátozónak kell maradnia mindaddig, amíg egyértelmű jelek nem mutatkoznak arra vonatkozóan, hogy az inflációs nyomás tartósan csökken. A fiskális politikának pedig szembe kell néznie a növekvő adósságteherrel, valamint az öregedés, a klímaváltozás és a védelemmel kapcsolatos kiadások emelkedésével. Ezért a tagországoknak a fiskális pufferek visszaépítésére, a középtávú és hiteles fiskális stratégia kiépítésére, valamint az adósság fenntarthatóságára kell fókuszálnia.

Az OECD felhívja továbbá a figyelmet arra, hogy hatékony és jól célzott reformintézkedésekre van szükség a munkaerő- és termékpiaci korlátok csökkentése, a befektetések és a munkaerőpiaci részvétel megerősítése, valamint a készségfejlesztés fokozása érdekében. Szintén kulcsfontosságú a zöld és digitális infrastruktúra-beruházások növelése, az innováció támogatása, a kereskedelmi akadályok csökkentése, az ellátási láncok védelme, valamint a szén-dioxid-árazás széleskörű alkalmazása a legtöbb gazdaság számára.

Bővebben:
https://www.oecd.org/economic-outlook/september-2023/