A globális termelékenységi növekedés szükségessége az inkluzívabb és fenntarthatóbb világgazdaságért
Az OECD aktuális Going for Growth kiadványa újfent áttekintést ad a tagállamok és partnerországok előtt álló növekedési kihívásokról, valamint országonkénti ajánlásokat fogalmaz meg az inkluzív és fenntarthatóbb gazdasági növekedés előmozdítása, valamint az azt akadályozó tényezők felszámolása érdekében. A kiadvány egyik központi üzenete, hogy sok OECD-tagállamban továbbra is mérsékelt a termelékenység növekedés és az üzleti dinamika egyaránt. A COVID-krízis és a jelenlegi orosz-ukrán háború kiváltotta sokkhatások mellett számos munkaerőpiaci strukturális probléma, munkaerőpiaci készséghiány nehezíti az erőforrások hatékony felhasználását. Magyarország tekintetében a termék- és munkaerőpiac működése, a digitális átállás, az inkluzivitás és szociális védőháló erősítése, illetve az idősödő társadalom kezelése, valamint a klímaváltozás elleni küzdelem kapcsán fogalmaznak meg ajánlásokat az OECD szakértői.
A tanulmány megállapítja, hogy bár az egyes országok helyzete eltérő, alapvetően négy fő irány szabható a szakpolitikai kihívások terén: a különböző támogatási programok működésének és irányításának fejlesztése; a hatékony erőforrás-felhasználás előtt álló akadályok elmozdítása; gyorsabb előrehaladás biztosítása a dekarbonizáció terén; valamint a digitális átalakulás lehető legteljesebb körű kihasználása a termelékenység növelésének hajtóerejeként.
Az OECD szakértői kiemelik, hogy a növekvő energiaár- és élelmiszerinfláció közepette a szociális védelmi rendszerek számára kihívást jelentett a támogatások időben és megfelelő célzottság mellett történő megvalósítása. A Szervezet ehhez kapcsolódóan a társadalombiztosítási és álláskeresési támogatások kiterjesztését ajánlja, többek között az önfoglalkoztatók és a nem rendszeres munkavégzésben érintettek számára, kiemelten a feltörekvő gazdaságok széles informális szektorára. Az ajánlás kiterjed továbbá a szociális védelmi programok célzottságának javítására a munkavállalási ösztönzők fenntartása mellett.
A kiadványban megfogalmazottak szerint az adórendszerek az adóalap kiszélesítésével, az adótehernek az ingatlanok irányába történő elmozdításával és töredezettségük felszámolásával tehetőek igazságosabbá. Ehhez kapcsolódik a környezetvédelmi adózás hangsúlyának növelése is, amely kapcsán figyelemmel kell lenni az alacsony jövedelmű háztartások terheire. Az innováció és növekedés további motorját jelenthetik az oktatásra és képzésre fordított beruházások. Emellett a sérülékeny társadalmi csoportok számára további ösztönzőket kell biztosítani a munkaerőpiaci részvételre, az inkluzív és rugalmas munkaerőpiacok kialakítása mellett. A kiadvány külön fejezetben foglalkozik a nemzetközi értékláncok és az ezeket érintő kockázatok, az értéklánc-diverzifikáció és a friendshoring kérdéseivel is.
A hazánkra vonatkozó ajánlások elsősorban a szektorális különadókra, a korrupció visszaszorítására, a versenyhivatal megerősítésére, a digitális technológiák kiterjesztésére, a mobilszolgáltatók díjainak csökkentésére, a vasúti és közúti infrastruktúra fejlesztésére, a nyugdíjrendszer részleges átalakítására és a lakásállomány energia- és hőhatékonyságának javítására fókuszálnak. Az OECD ajánlásai alapvetően összhangban vannak a 2021-es magyar országtanulmányban megfogalmazott ajánlásokkal, és szorosan illeszkednek az idei magyar országtanulmány zöld növekedési témáihoz.
Bővebben:
https://www.oecd.org/publication/going-for-growth/2023/