A hazai oktatási és szakképzési politika eredményei és prioritásai az OECD Nemzeti Tanács napirendjén
Habár a munkaerő kérdése és a munkavállalás lehetősége a jelenben már globális tényezővé vált, de a legégetőbb vállalati problémák között továbbra is kiemelt helyet foglal el a képzett munkaerő hiányának kérdése – hangsúlyozta Gion Gábor, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Nemzeti Tanácsának elnöke a testület budapesti ülésén.
Az OECD-ben az oktatás és szakképzés kérdésével magas szinten foglalkoznak, amit alátámaszt az is, hogy a kiemelt felméréseken túl (PISA, PIAAC) külön szervezeti egység (Készség Központ - Centre for Skills) került létrehozásra a Szervezeten belül a készségek teljes spektrumának vizsgálatára.
Gion Gábor az ülés fókuszponti témája kapcsán kiemelte, hogy fontosak a Szervezet oktatást és szakképzést érintő felmérései, de olyan további felmérések biztosítása is elengedhetetlen, amelyek gyakorlati alkalmazása és alkalmazhatóság jelentős. Példaként a pénzügyi tudatosságot említette, amelyben a magyar teljesítmény világszínvonalú. Az OECD Nemzeti Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a digitalizáció kiemelt prioritású területként való kezelése, az okos alkalmazások használata elengedhetetlen és alapvető feltétele a jövőbeni sikerességnek. Balogh László, a Pénzügyminisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára a pénzügyi tudatosság vizsgálata kapcsán kiemelte, hogy a téma a 2012-es és 2015-ös mérésekben szerepelt, de hazánk azokban a magas költségek miatt nem tudott részt venni. A 2018-as mérésben nem szerepelt a téma, de bízunk abban, hogy a 2021-es mérésben a pénzügyi tudatosság kérdése újból előkerül.
Dr. Maruzsa Zoltán, az EMMI oktatásért felelős államtitkára általánosságban megerősítette, hogy egyre nagyobb az OECD aktivitása az oktatás mérése terén. A 2018-as PISA felmérés eredményeit alapul véve kiemelte, hogy a 2018-as mérési adatok azt mutatják, hogy mindhárom területen - szövegértés, alkalmazott matematikai műveltség, alkalmazott természettudományi műveltség - javultak a hazai értékek a 2015-ös felméréshez képest. Államtitkár úr beszédében hangsúlyozta a családi háttér szerepének vizsgálatát a mérésben, amelynek intenzitása folyamatosan javuló trendet mutat hazánk esetében. Kiemelte, hogy a minél jobb teljesítmény elérése érdekében további két kiemelt prioritási területre fókuszálnak a jövőben, egyrészt a digitális fejlesztésekre, másrészt az alulteljesítő régiók/intézmények támogatására. A következő PISA felmérés 2021-ben lesz, amelynek eredményeit várhatóan 2022 őszén teszik közzé.
Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológia Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára az ülés keretében bemutatta a Szakképzés 4.0 stratégiát, amely teljes körűen meghatározza a hazai szakképzés jövőjét. Az új szakképzési rendszer fontos eleme a minden elemében EU kompatibilis szakmajegyzék, amely 24 ágazat 174 szakmájának viszonyait rögzíti. Kiemelte, hogy a negyedik ipari forradalomban új munkakörök és foglalkozások jönnek létre, így az iskolában tanított tartalmaknak is folyamatosan meg kell újulni. Hangsúlyozta, hogy a közvetlenül a termeléshez kapcsolódó munkakörök esetében különösen fontos a képzés radikális átalakítása, de a többi foglalkozás, szakma esetében is be kell építeni a digitalizációnak köszönhető változásokat a képzésbe.
Lukács Fruzsina, a PIAAC hazai szakmai vezetője ismertette a felmérés eredményeit, és előadásában kiemelte, hogy Magyarország nemzetközi összehasonlításban a szövegértési és a problémamegoldó készség vizsgálatában egy kicsivel az OECD tagországok átlaga alatt helyezkedik el, míg a magyar felnőtt lakosság számolási készsége számottevően meghaladja az OECD országok átlagát. Magyarország a felmérés, 2018-ban indult második ciklusában is részt vesz, amelynek első eredményei 2023-ra várhatóak.
A testület ülésén az oktatás és szakképzés hazai és nemzetközi kérdései mellett a résztvevők áttekintették az elmúlt időszak legfontosabb OECD vonatkozású eseményeit is. Turóczy László nagykövet, Magyarország OECD és UNESCO melletti Állandó Képviseletének vezetője beszámolt továbbá a hazai vonatkozású OECD aktualitásokról, ismertetve az OECD 2021-2022. évi költségvetés és munkaprogram kialakításának, valamint az OECD bővítési folyamatának jelenlegi állását.
Az OECD Nemzeti Tanácsa a képviselendő kormányzati álláspontok, kezdeményezések egyeztetésére és koordinálására szolgáló, a Pénzügyminisztérium által vezetett szakmai fórum, amelyen az OECD munkájában érintett tárcák és országos hatáskörű szervek képviselői vesznek részt.