OECD országtanulmány: erős gazdasági növekedés hosszútávú kihívásokkal

Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára a jelentést bemutató sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a járványra adott széleskörű jegybanki és kormányzati intézkedések érdemben segítik a gyors gazdasági kilábalást, valamint a magyar gazdaság számára a legnagyobb kockázatot nem a gazdasági tényezők, hanem a koronavírus-járvány negyedik hulláma jelenti. Alvaro Pereira, az OECD országjelentésekért is felelős gazdaságpolitikai részlegének vezetője online előadásában megerősítette, hogy Magyarországon erőteljes gazdasági növekedés várható annak ellenére, hogy a legtöbb országhoz hasonlóan a koronavírus-járvány tavaly súlyosan visszavetette a gazdaságot. A Szervezet egyetért azzal, hogy a kormány a gazdaság újraindítását - többek között - a munkát terhelő adók további csökkentésével és célzott, támogató költségvetési politikával segíti.

A hivatalos országtanulmány bemutató keretében Gion Gábor elmondta, hogy az OECD és a kormány álláspontja a tanulmány legtöbb kérdésében összecseng. Hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság a vártnál sokkal ellenállóbbnak és alkalmazkodóbbnak bizonyult, ami alapján a gazdasági növekedés már 2020 második felében 2 százalék körül alakult, idén pedig akár 6 százalék fölött is lehet, amit segítenek a magánszektor jelentős beruházásai. Kifejtette, hogy az elmúlt 10 év sikeres magyar adóreformja a jövedelem és vállalati teljesítmény helyett a fogyasztásra összpontosított. A leegyszerűsített magyar adórendszerben a 15 százalékos egykulcsos jövedelemadó és a 9 százalékos társasági adó nemzetközileg is versenyképessé teszi az ország gazdaságát. Az államtitkár szerint a fiskális konszolidációval megfelelő ütemmel kell haladni, mert ha más országoknál gyorsabban alkalmaz Magyarország költségvetési szigort, az könnyen a versenyképesség romlását eredményezheti. Kiemelte, hogy a magyarországi munkaerőpiac jól reagált a koronavírus okozta gazdasági válságra, a munkanélküliség jelenleg 4 százalék, de még ennél is fontosabb, hogy 2021 júliusában már közel 4,7 millió ember dolgozott Magyarországon. A kormány tervei szerint 2030-ban elérhetjük a 80 százalékos foglalkoztatottsági szintet.

A magyar minimálbér kapcsán hangsúlyozta annak növekedési pályáját, de még hosszú út vezet az OECD-átlag eléréséhez. A vitás kérdések kapcsán elmondta, hogy néhány változtatás van csupán, amelyet a Szervezet kiemelten ajánl, de a kormány - mivel egészen másként vélekedik a kérdésről - nem fogad meg. Az egyik ilyen az országos, általános ingatlanadó hazai bevezetése, amelyek kapcsán hangsúlyozta, hogy az adószabályok nem szakadhatnak el a társadalmi viszonyoktól, az ingatlan idehaza társadalmi szempontból egyszerűen nem adóztatható meg. Eltérő állásponton van a kormány és az OECD a munkanélkülieket megillető támogatás hosszúságáról is, a nézetkülönbség abból adódik, hogy a kormány felfogása szerint nem segélyt kell adni, hanem lehetőséget kell teremteni ahhoz, hogy az érintettek minél gyorsabban munkát találhassanak. A koronavírus-járvány esetleges negyedik hulláma kapcsán hangsúlyozta, hogy nem a gazdaságra káros korlátozásokkal és lezárásokkal szeretnénk megfékezni a negyedik hullámot, hanem az átoltottsággal, amely eddig is nagymértékben segítette a korai újranyitást és az üzleti bizalom helyreállását.

Alvaro Pereira az országtanulmány fő megállapításainak prezentálása keretében az erős gazdasági növekedés mellett felhívta a figyelmet arra, hogy idén tavasszal a 3 százalékos inflációs cél fölé emelkedett a magyarországi pénzromlás üteme és az inflációs nyomás továbbra is magas. Az infláció kezelésére a Magyar Nemzeti Banknak az alapkamat fokozatos emelését javasolja a Szervezet. Kiemelte, hogy 2020-ban a magyarországi munkanélküliségi arány nőtt, de az EU-s átlagnál kisebb mértékben. Úgy vélte, hogy a bérnövekedés az elmúlt évekhez hasonlóan 2021-ben is stabil lesz, hozzátéve, hogy a termelékenységnek – amely az OECD-átlagnál jóval alacsonyabb – a bérnövekedéssel párhuzamosan kell emelkednie. A Szervezet – a kormány álláspontjával összhangban - a termelékenység fokozásának fontos mozgatórugójaként jelöli meg a munkaerő képzettségének és a mobilitásának javítását, valamint a munkaerőpiaci integráció további növelését. Rámutatott, hogy az EU- és az OECD-átlaghoz képest továbbra is magas az adóék, vagyis a munkabért terhelő adók és járulékok aránya. Megemlítette, hogy a digitalizáció vonatkozásában a kormányzati szolgáltatások online elérésének további szélesítését és az e-kormányzati szolgáltatások külföldi illetőségű vállalatokra történő kiterjesztését ajánlják.