Az alap- és középfokú oktatásra fordított kiadások jelentősen emelkedtek, de az oktatási teljesítmény stagnálását mutatja az OECD aktuális PISA-kötete
Az OECD hatékony oktatáspolitikákkal és sikeres iskolákkal foglalkozó, aktuálisan publikált kötetének fő megállapítása, hogy bár az OECD-országokban az elmúlt évtizedben több mint 15%-kal emelkedtek az alap- és középfokú oktatásra fordított kiadások, a vizsgált időszakban a legtöbb OECD-országban gyakorlatilag nem javult a diákok PISA-teljesítménye.
A tanulmány hazánk vonatkozásában számos megállapítást tesz a hátrányos helyzetű tanulók, az óvodába járási gyakorisága, a tanárok szakmai továbbképzése, valamint a nyelvhasználat vonatkozásában.
A tanulmány kiemeli, hogy a 79 elemzett nemzeti és regionális oktatási rendszerből csupán hétnél láttak a kutatók jelentős javulást a diákok szövegértési, matematikai és természettudományos mutatóiban, amelyek közül csak Portugália tagja az OECD-nek. Ezzel szemben a PISA 2018 felmérésben ismét legjobbat nyújtó kínai tartományokban (Peking, Sanghaj, Jiangsu és Zheijang), ahol a diákok messze túlteljesítették kortársaik eredményeit és a leggyengébb 10% is magasabb pontszámokat ért el, mint az OECD átlag, az átlagjövedelem jóval az OECD medián alatt van, csakúgy, mint az oktatásra költött pénzügyi források mértéke.
Az elemzés szerint a vizsgált időszak másik nagy tanulsága, hogy megváltoztak a 15 éves gyermekek olvasási képességeivel szemben támasztott követelmények. Az okostelefon átalakította az olvasási és információcsere szokásokat, a digitalizáció pedig új szövegformák megjelenését eredményezte. Ráadásul a gyermekek figyelme nagyon lecsökkent; immár átlag 8-9 másodperc az az idő, amit egy tartalom megismerésére fordítanak. A szövegértés már nem elsősorban az információ kinyeréséről szól, hanem sokkal inkább az ismeretek felépítéséről, a kritikus gondolkodásról és a tényeken alapuló ítéletek meghozataláról. A 2018-as PISA felmérés eredményei azt mutatják, hogy az OECD-országokban tízből kevesebb, mint 1 diák tudott különbséget tenni a tény és a vélemény között az információk tartalmára vagy forrására vonatkozó implicit jelek alapján.
A felmérés további megállapítása, hogy az oktatáspolitika nem lehet hatékony, az iskola pedig nem tekinthető sikeresnek, ha érdemben nem képes jótékony hatással lenni a diákok jólétére. Márpedig az OECD-országokban csak minden harmadik diák számolt be arról, hogy elégedett az életével, ami öt százalékpontos csökkenés 2015 és 2018 között. A diákok mintegy 6%-a komoly depresszióval küzd az iskolában, a hallgatók csaknem egynegyede számolt be arról, hogy havonta többször zaklatják őket, és egyre nagyobb teret nyer az internetes zaklatás és szexuális visszaélés. A PISA 2018-ban részt vevő országok egyharmadában minden második diák arról beszélt, hogy az iskola nem tudja kihozni belőlük a legjobbat.
A kiadvány hazánk vonatkozásában megállapítja, hogy a diákok vagy az iskolák irányítószáma továbbra is a legerősebb előrejelző a tanulmányi/iskolai eredményekre: egy hátrányos helyzetű tanulónak nagyon kevés esélye van arra, hogy egy iskolába járjon az ország magasan teljesítő diákjaival, ugyanakkor nálunk is elmondható szinte minden 15 éves diákról (98%), hogy járt óvodába. Hazánkban is megfigyelték, hogy a társadalmilag előnyös helyzetű iskolákban magasabb volt az osztálylétszám, mint a hátrányos helyzetű iskolákban. Továbbá az elemzés kiemeli, hogy hazánkban a tanárok kevesebb, mint negyede vett részt a PISA-tesztet megelőző három hónapban szakmai továbbképzésen, illetve a magyar diákok idegen nyelv gyakorlati alkalmazásának képessége elmarad az OECD átlagtól, pedig az OECD átlagnál több órában tanulnak idegen nyelveket.
Összefoglalva a felmérés eredményei az mutatják, hogy egy egész generáció válhat a digitális átalakulás áldozatává, ha az immár a mesterséges intelligenciával felpörgetett virtuális világban történő boldoguláshoz nem kap megfelelő – és elsősorban belső – iránytűt.