A pénzügyi ismeretek hálójában

Az elemzésben olyan területeket mértek többet között, mint a bankszámlákkal és a betéti kártyákkal kapcsolatos ügyintézés, a kölcsön kamatlábak megértése vagy a különféle mobiltelefon előfizetések közötti választás. A mérés alapján megállapítható, hogy a megkérdezett diákok egynegyedének még az egyszerű, a mindennapi kiadásokkal kapcsolatos döntések meghozatala is nehézséget okoz. Kimutatták továbbá, hogy a pénzügyi ismereteknél is meghatározó a társadalmi-gazdasági háttér, valamint nincs szignifikáns különbség a nemek között a pénzügyi ismeretek terén.

A jelentés időszerűségét jól mutatja, hogy a koronavírus járvány nyomán kibontakozni látszó globális gazdasági válságban, amikor ismét növekszik a munkanélküliség, a nemzetközi kereskedelemre és a nemzeti gazdaságokra pedig egy drámai recesszió várhat, milyen fontossá válhat annak ismerete, hogy a következő generáció milyen pénzügyi ismeretekkel rendelkezik, és mennyire okosan bánik a pénzzel.

A vizsgálatban résztvevő 20 országban (Magyarország nem szerepelt még a 2018. évi felmérésben) megkérdezett 117 000 diák egynegyedének még az egyszerű, a mindennapi kiadásokkal kapcsolatos döntések meghozatala is nehézséget okoz, emellett csupán a megkérdezettek tizede rendelkezik a legmagasabb szintű pénzügyi ismeretekkel. Az észt diákok érték el átlagban a legmagasabb pontszámot, míg a balti államot a sorban Finnország, Kanada részt vevő tartományai, Lengyelország és Ausztrália követi.

A pénzügyi tudatosságot magában foglaló korábbi két PISA felméréshez hasonlóan a 2018-as is elenyésző különbséget mutatott a nemek között a pénzügyi ismeretek terén elért pontszámok tekintetében. Emellett az is megállapítást nyert, hogy a pénzügyi ismereteknél is meghatározó a társadalmi-gazdasági háttér, miszerint minél magasabb egzisztenciájú családból származik egy diák, annál valószínűbb, hogy magas pontszámot ér el.

A felmérés szerint az abban résztvevő diákok fele rendelkezik bankszámlával és/vagy bank-, illetve hitelkártyával, de csak harmada képes egy bankszámlakivonat értelmezésére és értékelésére. Ugyanakkor a vizsgált országokban a diákok nagyon nyitottak voltak a digitális pénzügyi tevékenységekre; négyből hárman vásároltak valamit on-line az értékelés előtti tizenkét hónapban. További statisztikai adat, hogy három gyerekből kettő magabiztosan fizet bankkártyával, ahelyett, hogy készpénzt használna, saját vagy családja banki egyenlegét pedig elektronikusan követi nyomon.

Végezetül, tíz diákból kilenc azt jelentette, hogy vásárláskor mindig ellenőrzi a visszajárót, viszont csak minden negyedik diák mondta azt, hogy összehasonlítja egy termék árát a különböző üzletekben/online platformokon, mielőtt megvenné azt.

A következő ilyen típusú OECD PISA mérésre 2021-ben kerül majd sor, amelyben már Magyarország is részt fog venni.

Bővebben:
https://www.oecd-ilibrary.org/education/pisa-2018-results-volume-iv_48ebd1ba-en