A koronavírus-válság foglalkoztatást érintő azonnali és hosszú távú kihívásai az OECD Miniszteri Tanács második virtuális kerekasztal-találkozójának célkeresztjében
Az OECD Miniszteri Tanács (MCR) második virtuális kerekasztal-találkozójának témája a koronavírus-válság foglalkoztatáspolitikai aspektusainak megvitatása, a Szervezet legfrissebb foglalkoztatási kilátások értékelését és előrejelzéseit tartalmazó Employment Outlook kiadványának megjelenéséhez időzítve.
A virtuális kerekasztal-találkozó célja a járvány foglalkoztatásra és társadalmi kohézióra gyakorolt hatásának és a munkavállalók, a vállalatok és a hátrányosabb helyzetben lévő csoportok védelme érdekében hozott intézkedések széleskörű megvitatása volt.
Az OECD által szervezett miniszteri szintű találkozó keretében az általános intézkedések ismertetésén túl megvitatásra került, hogy milyen munkaerőpiaci intézkedések szükségesek a gazdasági kilábalás időszakában és a hosszú távú kihívások kezelésében.
Angel Gurría, az OECD főtitkára bevezető előadásában kiemelte a válság foglakoztatásra és munkanélküliségre gyakorolt hatását, és a tagországok, valamint a globális gazdaság közös fellépésének fontosságára hívta fel a figyelmet. A számokat tekintve kiemelte, hogy 2020 januárjától 2020 májusára az OECD országokban mért munkanélküliség szintje mintegy 3,1 százalékponttal 5,3%-ról 8,4%-ra emelkedett, ez a mutató az év végére nagyjából 9,4%-on állapodhat meg, míg egy második hullám kialakulását követően a munkanélküliség megközelítheti a 13%-ot is. Hangsúlyozta, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a hátrányosabb helyzetben lévő társadalmi csoportok megsegítésére.
Az MCR elnökeként José Luis Escrivá spanyol miniszter a munkakeresők és a vállalatok támogatásának fontosságára hívta fel a figyelmet, valamint megjegyezte, hogy a válság egy vissza nem térő lehetőség a munkaerőpiac újradefiniálása és átstrukturálása tekintetében. Ulrik Vestergaard Knudsen, az OECD egyik főtitkárhelyettese a célzottabb intézkedések alkalmazásának fontosságát hangsúlyozta, és megerősítette, hogy továbbra is szükség van a nyílt és mindenki számára fair kereskedelemre, a nemzetközi együttműködésre és a gazdaságok ellenálló képességének megerősítésére. Stefano Scarpetta, az OECD Foglalkoztatási, Munkaügyi és Szociális igazgatóságának vezetője ismertette a Foglalkoztatási
Kilátások 2020 kiadvány főbb megállapításait, hangsúlyozva, hogy a munkamegőrzésére irányuló intézkedések és a jövedelemtámogató eszközök válságenyhítő szerepe után a következő szakaszban a talpra állást támogató, illetve a gazdaság és a munkaerőpiac ellenálló képességét megerősítő intézkedések bevezetésére lesz szükség.
A hozzászólások során egyértelműen megmutatkozott, hogy az eltérő földrajzi elhelyezkedés és gazdasági berendezettség ellenére lényegében azonos problémákkal kellett és kell a tagországoknak megküzdeniük a munkaerőpiaci kihívások megválaszolása során. A virtuális ülésen résztvevő tagországok ismertették a koronavírus járvány elleni védekezés során a munkahelyek megőrzésére irányuló intézkedéseiket, valamint a kialakulóban lévő gazdasági válság negatív hatásainak enyhítése érdekében hozott munkaerőpiaci és a foglalkoztatás növelését támogató szakpolitikai döntéseiket. A járvány kitörését követően a munkahelyek védelme, a munkaerőpiaci folyamatok megerősítése, a foglakoztatás fenntartása, a közvetlen jövedelemtámogató intézkedések és a különböző adókedvezmények bevezetése köré összpontosult a kormányzatok által hozott válságkezelő intézkedések többsége. Az ülés során elhangzott az ellenállóbb munkaerőpiac létrehozásának gondolata, a digitalizáció és a fenntartható gazdaság kialakításának fontossága, a szociális juttatások megemelése, a munkanélküli segély kiszélesítése és a munkavállalók erőteljesebb védelme. A hozzászólók kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy intézkedéseket kell hozni a munkavállalók munkaerőpiaci bevonására és újraalkalmazására, amelyben segítséget nyújthat az átképzési és továbbképzési programok elindítása egyaránt.
Magyarország képviseletében dr. Horváth Tamás munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkár hozzászólásában ismertette a járványhelyzet alatt bevezetett hazai, a munkavállalók és a munkahelyek védelmét szolgáló intézkedéseket. Kiemelte, hogy a járvány kezelését szolgáló átmeneti eszközök a gazdaság talpra állásával párhuzamosan fokozatosan kivezethetők, de egy esetleges második járványhullám során újraaktiválhatók lesznek. Az átmeneti adó- és járulékmentességek, a kiemelt jelentőségű szektorok védelme érdekében hozott speciális támogatások vagy az Európában jól bevált, csökkentett munkaidős foglalkoztatás is ezen intézkedések sorát erősítik. Kiemelte, hogy a járvány azonnali következményeinek kezelése mellett a közép- és hosszú távú hatásokra is reflektálni kell. Végezetül elmondta, hogy a válság leküzdése és a gazdaság helyreállításának megalapozása csak együttműködéssel érhető el.
2020. július 8. 16:15