A koronavírus-válság egy hatékonyan működő globális munkaerőpiac kialakítását teszi szükségessé

Az OECD két előrejelzésen alapuló elemzése közül a második hullámmal nem számoló szcenárió alapján a munkanélküliség tekintetében 2020-ban 3,8%-os növekedést, míg 2021-ben 1,1%-os csökkenést, a második hullámmal operáló előrejelzés szerint pedig idén 4,6%-os növekedést és csak 0,1%-os csökkenést vár 2021-ben a Szervezet. Az OECD előrejelzése szerint a válság foglalkoztatottságra és munkanélküliségre gyakorolt hatása Magyarországot idén az euroövezet átlagánál erősebben, az OECD átlagnál azonban kevésbé súlyosan érinti. A munkanélküliség tekintetében a számok az első változat alapján 2020-ban 2,8%-os növekedést, 2021-re pedig 1,4%-os csökkenést, a második változat szerint 2020-ra 3,5%-os növekedést és 2021-re 0,7%-os csökkenést mutatnak hazánkra vonatkoztatva.

A globális koronavírus-járvány jelentősen átszabta a világgazdaságot, az elkövetkezendő időszak egyik legnagyobb kihívása – a vakcina megtalálása mellett – a megfelelő, de célzott munkaerőpiaci és foglalkoztatást támogató intézkedések kialakítása és bevezetése lesz. Az előrejelzések alapján és a távmunka bevezetése ellenére a munkanélküliség erőteljes növekedésnek indult, 2020 januárjától 2020 májusára az OECD országokban mért munkanélküliség szintje mintegy 3,1 százalékponttal 5,3%-ról 8,4%-ra emelkedett, amely érték további növekedésével számol a Szervezet. Az OECD két előrejelzésen alapuló elemzése közül a második hullámmal nem számoló szcenárió alapján a foglalkoztatottság OECD országokon belüli átlaga az előző évhez képest 2020-ban 4,1%-kal eshet vissza, míg 2021-ben 1,6%-kal növekedhet, a második hullámmal operáló előrejelzés szerint pedig idén 5,0%-kal csökkenhet és csupán 0,3%-kal emelkedhet jövőre a ráta.

A tanulmány megállapítja, hogy célzottabb és szektorspecifikusabb intézkedésekre van szükség, ugyanis a „one-size-fits-all” megközelítés már nem fog minden esetben megoldást jelenteni. Számos szektor az élet újraindítását követően is pénzügyi és/vagy munkaerőpiaci támogatásra szorul. Az elemzők főbb megállapításai között szerepel, hogy a munkanélküliségi segély minél szélesebb körben kerüljön biztosításra és meghosszabbításra, amely kulcstényező a kialakult helyzet kezelése tekintetében. A foglalkoztatottak védelmére vonatkozó jogszabályok megfelelő és hatékony kialakítása, illetve alkalmazása is elengedhetetlen a munka világának stabilizálásához. Az oktatásnak is alkalmazkodnia kell az egyre növekvő és szükségessé váló új készségek elsajátításának és annak megfelelő alkalmazásának irányába.
Magyarország vonatkozásában számos megállapítást tesz a tanulmány, amely főként a koronavírus járvány során hozott intézkedések bemutatására koncentrál. Az elemzés rávilágít arra, hogy hazánkban az idei nehéz év után jövőre a talpra állás gyorsabb és erőteljesebb lesz nem csak az OECD átlagához és az euróövezethez, hanem a régiós országokhoz képest is.

Összességében elmondható, hogy a tagországoknak középtávon a strukturális problémák kezelésére, a gazdaság ellenálló képességének erősítésére, a hatékony jövedelemtámogató intézkedések bevezetésére, a munkahelyek védelmére, anticiklikus makrogazdasági politikára és megfelelő szociális párbeszédre kell koncentrálniuk.

Bővebben:
http://www.oecd.org/employment-outlook/