Visszavágott növekedési prognózis a háború árnyékában
Az OECD legfrissebb Economic Outlook kiadványának középpontjában az orosz-ukrán háború gazdasági hatásai állnak. A kiadvány fő megállapítása, hogy a háborús következmények hátráltatják a pandémia okozta válságból történő kilábalást, és veszélyeztetik az energia- és az élelmiszerellátás biztonságát. A számok nyelvén a Szervezet meredeken lefelé módosította az idei és jövő évi gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését, miszerint a tavaly év végén, az idei évre prognosztizált 4,5%-os bővülés a 3%-ot érheti el, míg jövőre az elemzők 2,8%-os globális növekedésre számítanak. A gazdasági indikátorok a mérsékelt növekedés mellett magas inflációt és szigorú finanszírozási feltételeket vetítenek előre. Magyarország esetében is kiemeli a jelentés, hogy az orosz-ukrán háború veszélyeztetheti a talpraállási folyamatot; 2022-re 4%-os, míg 2023-ra 2,5%-os növekedést vár a Szervezet a magyar gazdaságtól.
Az OECD összességében a járvány utáni gazdasági talpraállás folytatódására számít, viszont lassabb ütemben és a korábban várnál magasabb infláció mellett. A tanulmány az OECD országok esetében idén a fél évvel ezelőtti előrejelzéshez képest kétszeres, csaknem 9%-os inflációval számol. Valószínűleg további kamatemelés szükséges egyes feltörekvő gazdaságokban az inflációs várakozások rögzítésére és a stabilitást veszélyeztető tőkekiáramlások megállítására. Fiskális oldalról gyors és célzott intézkedések szükségesek az árupiacok és az élelmiszerárak emelkedése által a sérülékeny háztartásokra és vállalatokra gyakorolt negatív hatások tompítására, valamint a háborús menekültek támogatására.
Oroszország és Ukrajna kibocsátásának visszaesése viszonylag mérsékelten veti vissza a világgazdaság növekedését, ugyanakkor a két ország együttesen a globális gabonaexport 30, a kukoricaexport 15, az ásványi eredetű műtrágyák és a földgáz exportjának 20, és a kőolaj exportjának 11 százalékáért felel. Mindezen termények és termékek árának meredek emelkedése még az ellátás tényleges fennakadása nélkül is súlyos hatást gyakorol számos gazdaságra, és számos országban növeli az élelmezési és humanitárius válságok akut veszélyét.
A tanulmányban megállapítást nyer az is, hogy a járvány és a háború számos régóta fennálló strukturális problémát tett láthatóvá a gazdaságokban, ezek kezeléséhez jól célzott reformokra van szükség a termelékenység növelésének erősítése, az egyenlőtlenségek mérséklése és a karbonkibocsátások csökkentésének gyorsítása érdekben. Középtávon egyre hangsúlyosabban vetődik fel a globális ellátási láncok átrendezésének kérdése, az energiarendszerben az ellátásbiztonság erősítésére, új ellátási forrásokra lesz szükség.
A kiadvány fő kockázatként elsősorban a háborúnak a projekcióhoz képesti esetlegesen sokkal nagyobb hatását nevezi meg. Ilyen eshetőség többek között az orosz gáz- és olajszállítások leállítása, vagy azok teljes európai embargója, más nyersanyagok kereskedelmének fennakadása, a szállítási költségek szankciók miatti növekedése, és a pénzügyi szankciók további lehetséges hatásai. További kockázatokként azonosítják az elemzők az inflációs nyomás mértékének és időbeliségének nem kiszámítható alakulását.
Magyarország kis, nyitott gazdaságként különösen érintett volt a COVID-19 vírus elterjedése következtében kialakult gazdasági válságban, ugyanakkor az oltási programnak és a gyors nyitásnak köszönhetően erőteljes visszapattanás volt tapasztalható a tavalyi évben, ugyanakkor a háborús hatások miatt gyengébb gazdasági növekedés (2022: 4%, 2023: 2,5%) prognosztizálható az OECD elemzői szerint. Az idei évre vonatkozó adat 1 százalékponttal, míg a következő évre vonatkozó adat 0,5 százalékponttal alacsonyabb, mint a decemberi előrejelzésben foglalt növekedési érték. Az előrejelzési horizonton a magyar gazdaság növekedésének motorja továbbra is a belső kereslet maradhat, viszont az egyre feszesebbé váló munkaerőpiac, a bérek emelkedéséből fakadó nyomás, a növekvő élelmiszer- és energiaárak komoly kockázatot jelentenek az infláció alakulása tekintetében. Az infláció kapcsán magas (2022: 10,3%; 2023: 7,0%), de a régiós átlagot vizsgálva nem kiugró értéket jelez előre az OECD. A Szervezet 2022-re 5,5%-os, míg 2023-ra 5,4%-os költségvetési deficitet prognosztizál, míg az államadósság tekintetében lassan csökkenő pálya figyelhető meg a tanulmány előrejelzésében. Az államháztartás stabilizálása érdekében a kormányzati kiadások visszafogását, valamint a fogyasztási és ingatlan jellegű adók felé történő elmozdulást javasolja az OECD.