Világgazdasági bizonytalanságok a globális járvány árnyékában
Az OECD legfrissebb világgazdasági tendenciákat értékelő kiadványa középpontjában a koronavírus-válság áll, amelynek következtében a Szervezet drasztikusan tovább rontotta az ez évi gazdasági növekedésre vonatkozó prognózisát.
A járvány második hullámának idei évi feltételezhetősége alapján két forgatókönyv készült, és mindkét szcenárió alapján az OECD összes tagállama, és az összes vizsgált OECD-n kívüli ország is negatív növekedéssel számolhat 2020-ra. A Szervezet értékelése szerint a koronavírus hatásaival közép- és hosszú távon is számolni kell, és a fertőzés ellenszerének megtalálása mellett az jelenti a legnagyobb kihívást, hogy az átmeneti, gazdasági és szociális „mentőintézkedések” elmozduljanak a hosszabb távú gazdasági versenyképesség és válságtűrő-képesség erősítése irányába. Az előrejelzés szerint a válság hazánkat az OECD és a világgazdaság átlagánál erősebben, az európai átlagnál azonban kevésbé súlyosan érintheti.
A Gazdasági Kilátások kiadványban megállapított, a világjárvány második hullámát feltételező prognózis szerint 2020-ban a világgazdaság 7,6%-os visszaesésével, 2021-ben annak 2,8%-os növekedésével számolhatunk, míg a második hullám nélkül az idei visszaesés mértéke 6,0%, míg a jövő évi növekedés 5,2% lehet. A nagy világgazdasági centrumok közül az euróövezetet érintheti legsúlyosabban a válság, ahol az idei visszaesés mértéke 11,5%, illetve 9,1% lehet a két forgatókönyv alapján. A válság hatásaként jelentős adósságnövekedésre, további likviditási problémákra, fizetésképtelenségre és emelkedő munkanélküliségre kell számítani, valamint túlzott nyomás alakulhat ki a feltörekvő piacokon is. Az egy főre eső reáljövedelem pedig a második hullámot nem feltételező szcenárió esetében a 2016-os, míg a második hullámot feltételező szcenárió alapján egészen a 2013-as szintre süllyedhet. Az OECD általános megállapítása, hogy továbbra is rugalmas és gyors, de egyben célzott intézkedésekre van szükség, egy esetleges második hullám és a várható lassabb talpra állás tükrében. Az intézkedéseknek a versenyképesség megerősítésére, a szektorok közötti erőforrások újra allokálására, a bankcsődök elkerülésére és a munkaerőpiaci folyamatok megerősítésére kell fókuszálnia.
Magyarország vonatkozásában a Szervezet kiemeli, hogy a koronavírus járvány viszonylag későn érte el Magyarországot, és a korán érvénybe léptetett és szigorú korlátozó intézkedéseknek köszönhetően a vírus csak mérsékelten terjedt el, az egészségügyi rendszer gyors felkészítése következtében pedig nem alakult ki egészségügyi válsághelyzet. Mindezek ellenére a második hullám nélküli szcenárió szerint a magyar gazdaság idén 8,0%-kal csökkenhet, míg jövőre 4,6%-kal növekedhet, a második hullámot feltételező szcenárió alapján viszont a gazdasági visszaesés idén elérheti a 10,0%-ot is, a „visszapattanás” pedig csupán 1,5% körüli lehet 2021-ben. A Szervezet hazánk esetében jelentős visszaesést vár a belső kereslettől, a foglalkoztatottságtól és a beruházásoktól egyaránt. Az előrejelzés – mind két szcenáriója alapján – közel 10 százalékpontos GDP-arányos államadósság növekedést és az idei évben lényegesen 8% feletti, míg jövőre 7% feletti hiányt feltételez. Idén 3% körüli, jövőre pedig 2,5% és 3% közötti infláció várható. Az OECD a magyar gazdasággal foglalkozó fejezet végén kiemeli, hogy továbbra is támogatni kell a vállalkozásokat, különösen a tőke-gyenge, de még fizetőképes KKV-kat, továbbá megfelelő időben az ideiglenes intézkedéseket kereslet-ösztönzővé kell átalakítani.
Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára és az OECD Nemzeti Tanács elnöke a kiadvány hazánkat érintő megállapításaira reagálva kijelentette, hogy az előrejelzésben számos szempontot figyelmen kívül hagytak, így a jelentés jóval negatívabb, mint a piaci szereplők és a kormány prognózisa. Kiemelte, hogy bár lassult a növekedési ütem, az idei első negyedévi 2 százalékos bővüléssel hazánk továbbra is az unió élmezőnyébe tartozik. Mint fogalmazott, a magyar gazdaság erős fundamentumokkal rendelkezik, amelyek megfelelő alapot biztosítanak a sikeres magyar válságkezelésre. Hozzátette, hogy a Szervezet ugyanakkor elismerően szól a magyarországi védekezésről, az egészségügy gyors felkészítéséről.
Bővebben:
http://www.oecd.org/economic-outlook/
https://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/penzugyekert-felelos-allamtitkarsag/hirek/tobb-szempontot-figyelmen-kivul-hagy-az-oecd-magyarorszagra-vonatkozo-elorejelzese