Válságkezeléstől a gazdasági növekedés beindításáig

Közép-Kelet-Európa lehet a növekedés motorja az Európai Unióban a következő 10-15 évben, ehhez jó helyzetértékelésre, mindig megfelelő reagálásra és komoly felkészültségre van szükség – hangsúlyozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a "Válságkezeléstől a gazdasági növekedés beindításáig" című, a tárca által szervezett nemzetközi konferencián.

A konferenciára elfogadta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter meghívását többek között Thomas Steffen, a Német Szövetségi Pénzügyminisztérium államtitkára, Catherine L. Mann, az OECD vezető közgazdásza, Guntram B. Wolff, a Bruegel Intézet igazgatója és Nikoloz Gilauri, Grúzia volt miniszterelnöke és pénzügyminisztere. A résztvevők között volt Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem professzora, Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank elnökének főtanácsadója, valamint Hamecz István, az OTP Bank ügyvezető igazgatója.

Varga Mihály vitaindító előadásában a magyar gazdaság rendszerváltozás utáni helyzetét elemezve kiemelten fontosnak nevezte az OECD-hez való 1996-os csatlakozásunkat. Mint fogalmazott: a szervezet által nyújtott szakmai tapasztalatok sokat segítettek abban, hogy az 1990-es évek végére fenntartható pályára állt a gazdaság. Mindez azonban kevés, ha a fiskális fegyelmet nem képes fenntartani egy állam, utalt a szakminiszter a 2000-es évek második felében bekövetkezett válságra, amelyből a jelenlegi kormány teljesen új és eddig szokatlan, illetve hagyományos eszközöket alkalmazva stabilizálta az államháztartást.

A tárcavezető az eredmények között említette, hogy az elmúlt években a magyar gazdaság növekedési üteme többször is az unió élmezőnyében volt, a foglalkoztatottság hazánkban nőtt a harmadik legnagyobb mértékben az elmúlt 4 évben az Európai Unió tagállamai között, a magyar gazdaságpolitika visszanyerte a befektetők és hitelezők bizalmát, és Magyarország hitelminősítői megítélésében is fordulat állt be.

Catherine L. Mann, az OECD vezető közgazdásza előadásában a globális gazdaság fő kihívásait mutatta be az OECD által készített elemzések alapján . Eszerint:

• A globális gazdaság a lassú növekedés csapdájába ragadt;
• A kivételesen alacsony kamatok pénzügyi torzulásokhoz és növekvő kockázatokhoz vezetnek;
• A termelékenység növekedése lelassult, és növekedtek az egyenlőtlenségek.

Ezért erősebb fiskális, szerkezeti és kereskedelempolitikai lépésekre van szükség.

A konferencia üzeneteit két panelbeszélgetés színesítette. Az első a globális kihívásokról szóló előadásokhoz kapcsolódott, míg a második az európai válságkezelési modellek és sikeres stratégiák kérdésköréhez. A Nemzetgazdasági Minisztérium részéről az elsőben Hornung Ágnes pénzügyekért, míg a másodikban Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkár vett részt.

A konferencia Thomas Steffen államtitkár zárszavával ért véget, aki rámutatott, hogy a problémák megoldása nem történhet egész Európában egy kaptafára. Szükség van a versenyképesség és a termelékenység növelésére, modern közigazgatásra és mobilis munkaerőre. A britek kiválása az Unióból pedig nem indíthat el dominó effektust.

A konferenciáról további információk itt olvashatók.

Az elhangzott prezentációk:

• Catherine L. Mann: Weak Trade, Financial Distortions: Global economy in a low-growth trap
• Guntram Wolff: Crisis Management in the euro area and EU: what worked, what did not?
• Hamecz István: Tudjuk-e, hogy ki sikeres a gazdaságpolitikában?