Új főtitkár, új szervezeti jövőkép

A nyitó szekció során Mathias Cormann főtitkár köszöntőjében kiemelte, hogy a hatvan évessé vált OECD-nek hozzá kell járulnia a globális kihívások megoldásához, úgy a klímaváltozás elleni küzdelem, mint a digitális átalakulás terén, elő kell segítenie a nemzetközi adózás koordinációját, a nemek közötti egyenlőséget és a nyitott, szabályokon alapuló világkereskedelmet. Kiemelte, hogy a karbonsemlegességi átmenetet segíti elő az OECD IPAC

program, továbbá meghirdetett egy, az Inclusive Framework-höz hasonló kezdeményezést, amelynek keretében az OECD az államok effektív karbonadózását hasonlítaná össze. Üdvözölte, hogy egyre bővül azon országok köre, amelyek egyes OECD standardok mellett kötelezik el magukat, azonban kiemelte, hogy a közös értékek terjesztésének leghatékonyabb útja a Szervezet további bővítése. Beszéde zárásaként megemlékezett George Marshall 1947. júniusi 5-ei híres beszédéről, amely a Marshall-segély elindításához, majd az OECD elődje, az OEEC létrehozásához vezetett.

Anthony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere MCM-elnöki beszédében szintén kihangsúlyozta a jelenkor kihívásait, mint a kiberkockázatok, és a klímaváltozás, ugyanakkor megerősítette, hogy a közös alapértékek változatlanok, és fontosabbak, mint valaha. Aláhúzta, hogy a klímaváltozás minden szektort egyformán érintő krízis, ami ellen szükséges az azonnali cselekvés, és a gyors elmozdulás a nettó nulla karbonkibocsátású világ irányába. Hangsúlyozta, hogy az államok között évtizedek óta egy nyertesek nélküli verseny folyik az adózás terén, éppen ezért az OECD segítségével véget kell vetni a vállalati adóbefizetések elkerülésének, és egyenlő versenyfeltételeket kell teremteni. Az új és most felemelkedő technológiák, mint a mesterséges intelligencia, szabályozása szintén olyan terület álláspontja szerint, ahol OECD együttműködésre van szükség. Beszédében hangsúlyozta országa nyitottságát a Szervezet bővítése iránt azon országok esetében, amelyekkel közösek az értékek.  

Eui-yong Chung, a Koreai Köztársaság külügyminisztere MCM-alelnöki beszédében méltatta az OECD munkáját, rámutatva, hogy a mostani kihívások megoldásán múlik a következő nemzedékek sorsa. Üdvözölte az Inclusive Framework területén tett előrehaladást, és az IPAC létrejöttét. Pierre Gramegna luxemburgi pénzügyminiszter MCM-alelnöki beszédében méltatta a Szervezet szerepét a minőségi, összehasonlítható és transzparens adatok biztosításában. Üdvözölte az OECD klímaváltozás elleni küzdelemben játszott szerepét és a BEPS előrehaladását.

A közös értékekéről szóló napirendi pontot, amely az OECD jövőképét vázoló dokumentumának, illetve a Szervezet külkapcsolati stratégiájának elfogadásával zárult Anthony Blinken elnökölte. Nyitóbeszédében kijelentette, hogy az USA elkötelezett a az OECD tevékenysége iránt, és támogatja az új jövőkép elfogadását is, amely aláhúzza a demokrácia, az emberi jogok védelme, a jogállamiság, a nemi egyenlőség, illetve a nyitott, piaci alapú gazdaságok jelentette alapértékeket. A globális digitális gazdaság területén kiemelten fontos az együttműködés a megfelelő versenypolitikák megléte, a digitális biztonság biztosítása, illetve a félrevezető információk elleni küzdelem, továbbá a normák, szabályok és standardok kialakítása érdekében. Blinken megerősítette az USA Blue Dot Network kezdeményezés iránti elkötelezettségét, és reményét fejezte ki, hogy ahhoz minél többen csatlakoznak.

Az MCM alelnökeiként Eui-yong Chung koreai külügyminiszter és Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter mondott nyitóbeszédet. Chung az értékek és szakpolitikák együttállása kapcsán a Koreai Köztársaság világjárványra adott válaszadásának lépéseit mutatta be, említést téve a vírus megállításának és a gazdaság helyreállításának priorizálására, az oltási program kidolgozására, a leginkább rászorulóknak nyújtott támogatásra és élénkítő csomagokra, amelyek révén a koreai GDP mára újra elérte a világjárvány előtti szintet. Az ország 2017 óta prioritásként tekint az inkluzivitás megvalósítására, amelynek elemeit a szociális háló megerősítése, illetve a kapcsolódó szolgáltatások kiterjesztése, amelyeket a klímaváltozás elleni küzdelem és egy zöld gazdaságba való átmenet támogatása egészít ki. Asselborn beszédében olyan globális kihívásokról tett említést, mint a COVID-19 világjárvány, amelyet a populizmus erősödése, a félrevezető információk és álhírek terjedése, a korrupció, illetve az igazságszolgáltatási rendszerek függetlenségének megszüntetését célzó kísérletek kísérnek. Meglátása szerint ebben a helyzetben a jogállamiság védelme vagy a jó kormányzáshoz kapcsolódó alapelvek minden helyreállítási stratégia alapját kell, hogy jelentsék/képezzék, az OECD szerepe pedig a kapcsolódó gyakorlatok, iránymutatások és megoldási lehetőségek bemutatásán van.

Ezt követően az ülés résztvevői „tour-de–table” keretében számoltak be az OECD működésének alapját jelentő közös értékekkel kapcsolatos álláspontjukról, illetve a globális kihívásokat érintő összefüggésekről, egyúttal a szervezetet érintő prioritásaikat is bemutatva.

Az ülésszak során a tagállamok általánosságban üdvözölték az OECD tagság által vallott közös értékeket, így a demokrácia, az emberi jogok, a piacgazdaság és a szabályokon alapuló világkereskedelmi rendszer melletti kiállást, amelyek a tartós gazdasági fejlődés alapfeltételei. Az elsődleges rövidtávú prioritás minden tagállam számára a COVID-19 járvány kezelése, és az azt követő gazdasági kilábalás, figyelembe véve a társadalmi befogadás szempontjait, különösen, hogy a járvány is aránytalanul hátrányosan érintette az alacsonyabb jövedelmű, sérülékenyebb társadalmi csoportokat, Ugyancsak egyetértettek a tagállamok abban, hogy a klímaváltozás a legfőbb hosszabb távú kihívás. Megállapítást nyert az is, hogy az OECD-nek, mint a hasonló gondolkodásmódú, fejlett országok klubjának saját példájával kell elöl járnia és iránymutatást adnia a klímaváltozás és környezeti állapot romlása, valamint a társadalmi egyenlőtlenségek elleni küzdelemben, a digitalizáció jelentette kihívásokkal kapcsolatos munkában és a multilateralizmus megerősítésében.

Magyarország képviseletében Varga Mihály miniszter elmondta, hogy a közös értékek képezik minden közösség alapját. Az OECD alapértékei, így a demokrácia, a hasonló gondolkodásmód, a nyitottság, a transzparencia és a piacgazdaság iránti elkötelezettség hatvan év alatt kiállták az idő próbáját, 25 évvel ezelőtt pedig Magyarország is újra csatlakozhatott ahhoz az értékközösséghez, ahová a második világháborút megelőzően mindig is tartozott. A csatlakozás egyúttal történelmi mérföldkő is volt Magyarország gazdasági-társadalmi átalakulásában. Az elmúlt 25 év során az OECD folyamatosan támogatta hasznos elemzésekkel az új kihívások megoldását, objektív, tényekre alapozó megállapításokra építő ajánlásaival. Számunkra ez a legfontosabb jellemzője a szervezetnek, amelyet a jövőben is meg kell őrizni. Az OECD-nek ma olyan kihívásokkal kell szembenéznie, mint a COVID-19-járvány, a klímaváltozás, a digitalizáció, az idősödő társadalom, vagy a termelékenység elégtelen növekedése. Elengedhetetlen a tagságon kívüli országokkal való együttműködés, amelynek során az OECD-nek meg kell találnia a módját, hogy vonzóvá tegye számukra is közös értékeinket. Magyarország büszkén erősíti meg e közös értékek melletti elkötelezettségét és globális együttműködésbe vetett bizalmát, ilyen módon üdvözli és támogatja az OECD következő évtizedre vonatkozó jövőképének elfogadását.

Az MCM második napjának magyar szempontból legfontosabb pontja a nemzetközi adózással foglalkozó munkareggeli volt, középpontban az OECD kétpilléres - a digitális óriásvállalatok igazságosabb adóztatását és a globális társasági minimumadót magába foglaló – javaslatával. Szijjártó Péter miniszter a plenáris vita során kifejtette, hogy hazánk kész a kompromisszumra, de csak olyan javaslat mentén, amely nem sérti a magyar érdekeket, és továbbiakban is lehetővé teszi a tisztességes nemzetközi adóversenyt. Az első pillér tekintetében kifejezte támogatását, tekintve, hogy az a nagy digitális vállalatok megadóztatásáról szól, amelyek tevékenysége helyhez nem köthető, szemben a második pillérrel, amely a valós gazdasági tevékenységet végző társaságokat is hátrányosan érintheti.

A zöld gazdasági kilábalással és a karbonsemlegesség felé vezető úttal foglalkozó szekcióban John Kerry, az Egyesül Államok klímaügyi különmegbízottja aggodalmát fejezte ki a karbonsemlegességi célkitűzések kapcsán, hiszen a következő tíz évben 45%-kal kellene csökkenteni a széndioxid-kibocsátást a globális felmelegedés 1,5 °C alatt tartása érdekében. Mathias Cormann főtitkár azt emelte ki, hogy a karbonsemlegesség eléréséhez fokozott multilaterális együttműködésre van szükség. Antonio Guterres ENSZ-főtitkár videóüzenetében szintén erőteljesebb vállalásokra szólított fel a mitigáció, az adaptáció és a klímafinanszírozás terén. Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy nem szabad a jelenlegi energiaár-robbanás miatt a tiszta energetikai átmenetet célzó szakpolitikákat okolni. Szijjártó Péter miniszter az Innovation and Inclusive Pathways to Net Zero szekcióban elmondott hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a környezetvédelemnek és a gazdasági fejlődésnek kéz a kézben kell haladnia, amihez elengedhetetlen az atomenergia alkalmazása is.

A kereskedelempolitikai munkaebéd fókuszában a mindenki számára előnyös kereskedelem támogatása állt. Az egyeztetést elnökölő Katherine Tai amerikai kereskedelmi főtárgyaló bemutatta az amerikai kereskedelempolitika főbb prioritásait, majd Ngozi Okonjo-Iweala WTO főigazgató a világjárvány kereskedelmi összefüggéseit ismertette. Szijjártó Péter felszólalásában óvva intette a résztvevőket a kereskedelem politikai kérdésekkel való összekeverésétől, egyben felszólította az országokat és a nemzetközi szervezeteket a kis- és középvállalkozások támogatására a kereskedelem előnyeiből való jobb részesedésük és a világjárvány utáni felépülésük érdekében. Megerősítette, hogy Magyarország egy kis és a világ 12. legnyitottabb országa, ezért a kereskedelmi akadályok lebontásában vagyunk érdekeltek a szabad és tisztességes kereskedelem érdekében.

A Building an Inclusive Future plenáris ülésrészben Laurence Boone, az OECD vezető közgazdásza a világjárványnak is köszönhető növekvő társadalmi egyenlőtlenségekről beszélt. Az Inclusive Growth: Opportunities for All by Levelling the Playing Field szekcióban Cecilia Rouse, a Council of Economic Advisers elnöke (US) rávilágított a jövedelmi és vagyoni, a faji és nemek közötti egyenlőtlenségek meredek emelkedésére. Jeffrey Schlagenhauf OECD főtitkárhelyettes a gazdasági kilábalás egyenlőtlenségének veszélyeire hívta fel a figyelmet, és szorgalmazta a mindenki számára egyenlő versenyfeltételek megvalósítását. Szijjártó Péter hozzászólásában kifejtette, hogy Magyarország a munkaalapú társadalomban hisz, és olyan vállalatok beruházásait támogatjuk, amelyek elkötelezték magukat a munkahelyteremtés és azok megtartása iránt. A progresszív adórendszer helyett az egykulcsos megoldásra építünk, ugyanakkor ez a rendszer bőkezű családtámogatásokkal társul.

Az MCM margóján Varga Mihály miniszter bilaterális egyeztetést folytatott Lütfi Elvan török kincstári és pénzügyminiszterrel, Mathias Cormann főtitkárral, Szijjártó Péter miniszter pedig Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel, Yeo Han-koo koreai kereskedelmi, ipari és energiaügyi miniszterrel, Chung Eui-yong koreai külügyminiszterrel és Dan Tehan ausztrál kereskedelmi, turisztikai és befektetési miniszterrel.

Az MCM zárásaként Mathias Cormann főtitkár megköszönte az Egyesült Államok nyitottságát a szervezet bővítése iránt, valamint összefoglalta azokat a globális kihívásokat - klímaváltozás és a karbonsemlegesség elérése, biodiverzitás védelme, nemzetközi adózás koordinációja, közös értékek védelme -, amelyekben az OECD-nek kiemelt szerepet kell vállalnia az elkövetkezendő talpraállási időszakban. Anthony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere az egyenlő lehetőségek biztosításának fontosságára, a klímasemlegesség elérésére és a nemzetközi adózás megreformálására hívta fel a figyelmet záróbeszédében.