Szükséges a válságokkal szembeni ellenálló képesség megteremtése és az állampolgárok bizalmának visszaszerzése
Az OECD „Kormányzati Körkép 2021” című kiadvány átfogó és összehasonlító jelleggel mutatja be az OECD tagországok kormányzati működését.
Az immár hetedik alkalommal megjelenő kiadvány kiemeli, hogy a COVID-19 válság bebizonyította, hogy a kormányok rendkívüli rugalmassággal, innovációval és elszántsággal tudnak reagálni egy súlyos globális válságra. Az elemzések alapján azonban fontos megjegyezni, hogy jóval többet lehetett volna előre megtenni az ellenálló képesség megerősítése érdekében, és több intézkedés alááshatta a kormányok és állampolgáraik közötti bizalmat és átláthatóságot. Magyarország vonatkozásában számos megállapítást tesz a tanulmány, elsősorban a kormányzati erőforrások és eredmények, valamint a közigazgatás gyakorlatok területén.
A kiadvány átfogó és összehasonlító jelleggel mutatja be az OECD tagországok kormányzati működését, részletesen kitérve különösen az állampolgár-központú közigazgatásra, a közigazgatás felépítésére, intézményrendszerére és a közpénzügyekre, a költségvetési gyakorlatokra és eljárásokra, a közbeszerzésekre, valamint a nyílt kormányzási gyakorlatokra. Az OECD elemzői kiemelik, hogy 2019-ben az általános kormányzati kiadások átlagosan a GDP 40%-át tették ki az OECD országokban, az államháztartási hiányok pedig átlagosan 3,2%-kal növekedtek 2019-ben. Az adósságok is növekedtek, 22 tagállamban az államháztartás bruttó adóssága 2019-ben a GDP 97%-áról 2020-ra a GDP 115%-ára nőtt. Az elemzők megjegyzik, hogy a kormányoknak felül kell vizsgálniuk az állami kiadásokat a hatékonyság növelése érdekében és annak biztosítása érdekében, hogy a kiadási prioritások megfeleljenek az emberek igényeinek, és javítsák a közszolgáltatások minőségét.
Az elemzés megállapítja, hogy a globális kihívások kezelése során prioritásként kell kezelni a kormányzás megerősítését az új technológiák lehetőségeinek kiaknázásával. A válság előtt 32 OECD-ország közül 19 nem rendelkezett üzleti intelligenciával az e-közbeszerzési funkcióikban. A kiadvány kiemeli, hogy a közkormányzási eljárások segíthetnek népszerűsíteni a környezetvédelmi és társadalmi célokat. Minden OECD tagország rendelkezik közbeszerzései során környezetvédelmi célokat támogató keretrendszerrel, néhány országban létezik ilyen keretrendszer az emberi jogokra, a nemek közötti egyenlőségre és a kisebbségi kérdésekre is. 2020-ban 35 OECD országból csak 14-ben alkalmaztak zöld költségvetési törekvéseket, ezek közül a leginkább alkalmazott módszer az előzetes és utólagos környezetvédelmi hatásvizsgálat, valamint a környezetvédelmi költség-haszon elemzés volt. 30 OECD országból 22-ben összhangba hozták a hosszú távú infrastruktúra tervezést a fenntarthatósági célokkal, 17-ben pedig már a meglévő infrastruktúrát is kiigazították a környezetvédelmi teljesítmény fejlesztése érdekében.
A kiadvány ismerteti, hogy 2020-ban az emberek 51%-a nyilatkozott úgy, hogy megbízik kormányában, ez 6,3 százalékpontos növekedést jelent 2007-hez és 6 százalékpontos növekedés 2019-hez képest. Azonban 2020 áprilisa és májusa között az átlagos bizalmi szint 22 OECD országból 18-ban csökkent. Az intézmények közötti bizalom széles skálán mozog, a lakosság 72%-a bízik a rendőrségben, 49%-a a közszféra dolgozóiban, 37%-a pedig a kormányzatban, míg a lakosság egyharmada bízik meg a nemzeti parlamentekben. A konzultációk és a kormányzati elköteleződés javíthatja a transzparenciát és az állami intézményekbe vetett bizalmat.
A tanulmány Magyarország vonatkozásában számos megállapítást tesz, kiemelik, hogy Magyarország 30%-ot meghaladóan allokál kormányzat forrásokat az infrastrukturális beruházásokhoz. Az elemzők külön említik, hogy Magyarország GDP-je 6,3%-át fordította 2019-ben kormányzati beruházásokra. A kormányzati foglalkoztatottakkal kapcsolatban a kiadvány megjegyzi, hogy Magyarországon az 55 év feletti állomány nem haladja meg a 20%-ot, egyben arra is rámutat, hogy Magyarország a között a három ország között van, ahol a fiatal munkavállalók (18-34 éves korosztály) aránya a központi közigazgatásban meghaladja a 30%-ot. A kiadvány megállapítja továbbá, hogy hazánk a legmagasabb pontszámmal rendelkező országok közé tartozik diverzitás és inklúzió tekintetében a közszolgálati foglalkoztatás szempontjából, valamint még mindig vezető helyen áll az ügyintézési határidő rövidsége tekintetében az első fokon lezárt peres és nemperes ügyek esetében.