Szembenézés a válsággal
A globális gazdaság egyre nagyobb kihívásokkal néz szembe az energiapiaci sokk és az emelkedő megélhetési költségek közepette, amelyet sok háztartás közvetlenül is megérez az inflációs nyomás növekedése miatt. Az OECD legfrissebb Economic Outlook kiadványa a világgazdaság lassuló növekedését, a magas inflációs környezet eredményezte kihívásokat és az orosz-ukrán háború kiterjedt gazdasági hatásait vizsgálja. A világgazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzésében a Szervezet 2022-re 3,1%-os, 2023-ra 2,2%-os, míg 2024-re 2,7%-os globális növekedésre számít. Magyarország esetében az elemzők előrejelzése szerint a GDP növekedése a 2022-es 6%-ról 2023-ra 1,5%-ra csökken, majd 2024-ben újra enyhén, 2,1%-ra gyorsul.
Az OECD megállapításai szerint a gazdasági növekedés elvesztette a pandémiát követő lendületét, az infláció tartósnak bizonyul, a gazdasági szereplőkben meggyengült a bizalom és továbbra is magasfokú bizonytalansággal kell szembenézniük. Az OECD kiemeli, a növekedés egyenlőtlen maradhat, 2023-ban az ázsiai országok adják a globális GDP közel háromnegyedét, míg az Egyesült Államok és Európa lassulására számít a Szervezet.
Az orosz-ukrán háború hatására tovább emelkedtek a már így is magas energiaárak, növelve az inflációs nyomást. Jelentősen szigorodtak a globális pénzügyi kondíciók, miközben a vártnál erőteljesebb kamatemelés a központi bankok részéről nyomást helyezett a kamatérzékeny kiadásokra és a feltörekvő gazdaságokra. A gazdasági indikátorok mérsékelt növekedést, magas inflációt és szigorú finanszírozási feltételeket vetítenek előre. Az inflációs nyomás felerősödött, amely alapvetően számos kulcsfontosságú nyersanyag árának emelkedéséből fakad. Az OECD összességében az egyes gazdaságok lassulásra számít a következő évben, hogy aztán mérsékelt ütemben folytatódjon a talpraállás 2024-től kezdve.
A tanulmányban megállapítást nyer, hogy a monetáris politika további szigorítására van szükség az infláció csökkentése érdekében. Az elemzők kiemelik, fiskális támogató intézkedések nélkül lényegesen nagyobb gazdasági lassulás alakult volna ki a világgazdaságban. Azonban az intézkedéseknek ideiglenesnek és célzottnak kell lenniük, el kell kerülni a kereslet tartós ösztönzését, összhangra kell törekedni a monetáris politikával, a költségvetés fenntarthatóságának érdekében.
A kiadvány felhívja a figyelmet a digitalizáció felgyorsításának szükségességére, a népesség elöregedésére és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének kezelésére. Az energiabiztonság tekintetében az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló célokat nem szabad figyelmen kívül hagyni.
Magyarország tekintetében az OECD előrejelzése szerint a GDP növekedése a 2022-es erőteljes 6%-ról 2023-ra 1,5%-ra csökken, majd 2024-ben újra növekedési pályára állva 2,1% körül alakul. Az idei évre vonatkozó adaton 2 százalékpontot javított, míg a következő évre vonatkozó adaton 1 százalékpontot rontott a Szervezet a júniusi előrejelzésben foglalt növekedési értékekhez képest. A 2023-as lassulás a tartósan magas inflációval, az ukrajnai háborúval, a gyengébb külső kereslettel és a bizalmat érintő negatív hatásokkal magyarázható. A vállalati beruházási aktivitás a magas kamatkörnyezet és a visszaeső kereslet miatt mérséklődik, bár a kiadvány kiemeli, ezt részben ellensúlyozzák az uniós források beáramlása közepette megnövekedett állami beruházások. Az elemzők szerint az infláció visszaszorítása érdekében további monetáris szigorításra is szükség lehet, egyúttal a restriktív költségvetési politika folytatására, bár megjegyzik, szigorúbb fiskális intézkedésekre is szükség lehet az infláció letörése érdekében.
Bővebben: https://www.oecd.org/economic-outlook/november-2022/