OECD országtanulmány: a Szervezet ajánlásai alátámasztják a kormány gazdaságélénkítési céljait
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet hazánkról készített új országtanulmánya szerint Magyarország jelentős előrelépést tett az OECD-országok életszínvonalához való közeledés terén, de a népesség elöregedése és az éghajlatváltozás veszélyezteti ezt a fejlődési pályát. Az OECD általánosságban megállapítja, hogy reformokra van szükség az államháztartás megerősítése és a jövőbeli növekedés alapjainak megteremtése érdekében – ideértve az adórendszer reformját, a kisebb hazai vállalkozások versenyképességének növelését, valamint a nők és a fiatalok munkaerő-piaci lehetőségeinek bővítését. Bár kedvező jelek az elmúlt hónapok történéseit vizsgálva észlelhetők, ennek hátterében az OECD a kormányváltást követő, megugrott fogyasztói bizalmat és a forint nagyarányú erősödését említi. A Szervezet, az uniós források felszabadításának is köszönhetően a beruházások fokozatos élénkülésére számít 2026-2027-ben.
Az OECD Magyarországról szóló gazdasági felmérése szerint a GDP-növekedés a várakozások szerint a 2025-ös fél százalékról idén 1,9-re, 2027-ben pedig 2,2 százalékra emelkedhet, amit a háztartások erőteljes kiadásai támogatnak. Az infláció várhatóan a 2026-os 1,9 százalékról jövőre 2,7 százalékra fog emelkedni, mivel a bérnövekedés továbbra is erős marad.
A jelentés megállapítja, hogy Magyarországnak lépéseket kell tennie a költségvetési fenntarthatóság megerősítése és a népesség elöregedésével, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos növekvő kiadási igényekre való felkészülés érdekében. A költségvetési mozgástér megteremtéséhez reformok kombinációjára lesz szükség, ideértve a közkiadások hatékonyságának javítását, a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának erősítését, valamint az adóalap kiszélesítését a nem hatékony adókedvezmények fokozatos megszüntetésével. Mindezek mellett az OECD szerint Magyarország hosszú távú növekedési lehetőségeihez elengedhetetlen a hazai kis- és középvállalkozások termelékenységének javítása, valamint a munkaképes korú lakosság csökkenése miatt Magyarországnak növelnie kellene a munkaerőpiaci részvételt, különösen a nők körében. A jelentés külön kitér az éghajlatváltozásból fakadó veszélyekre is, miszerint Magyarországnak meg kell erősítenie az éghajlati kockázatokkal szembeni ellenálló képességét a biztosítási fedezet javításával, a földhasználati szabályok szigorú érvényesítésével, az önkormányzatok kockázatmegelőzési terveinek rendszeres frissítésével , valamint a magánszféra alkalmazkodási beruházásainak ösztönzésével.
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium közleményében azt írta, hogy az OECD jelentése osztja a kormányzati helyzetértékelést a megörökölt terhekről, enyhítésükre a hazai tervekkel, első intézkedésekkel egybevágó lépéseket javasol. A kormány prioritásai több ponton visszaköszönnek az elemzésben: így például az uniós források hazahozatalának jelentőségében, a kis- és középvállalkozások megerősítésének szándékában vagy az energiaellátás diverzifikálásának igényében is. Az országjelentés kapcsán Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter hangsúlyozta, hogy az OECD szakmai elemzése értékes, független visszaigazolást ad az örökölt problémák drámai mélységéről, továbbá az ajánlások nagy része összhangban van a kormány prioritásaival, egyes elemei már megvalósításra is kerültek. Kiemelte, hogy az OECD megállapításaival összhangban, a tartós növekedés fontos eszközeként tartjuk számon a többi között a kkv-k nemzetközi beszállítói láncokba kapcsolását, a tudásalapú beruházások előnyben részesítését vagy a megújuló energiaforrások – különösen a jórészt kiaknázatlan szélenergia – hasznosításának felpörgetését. Magyarország a jövőben is számít és épít az OECD meglátásaira a sikeres gazdaságélénkítés érdekében.
Bővebben:
https://www.oecd.org/en/publications/oecd-economic-surveys-hungary-2026_1d93d51d-en.html