OECD Nemzeti Tanács ülése: új kezdet és folytonosság az OECD szakmai munkájában
Kiemelten fontos, hogy Magyarország továbbra is aktívan vegyen részt az OECD feladatokat érintő munkában, amely továbbra is egy nagy lehetőség a hazai szakmai érdekérvényesítés számára - hangsúlyozta Tóth Tibor, az OECD Nemzeti Tanács elnöke a testület ülésén, és hozzátette, hogy ebben a folyamatban továbbra is minden Nemzeti Tanács tag hatékony és konstruktív együttműködésére számítunk. Az ülés keretében a résztvevők az OECD aktuális feladatait tekintették át, kiemelten érintve a Szervezet bizottsági és munkacsoporti munkájában való aktív jelenlét szükségességét, a miniszteri szintű programok aktualitásait, a jövőre vonatkozó, több tárcát és intézményt érintő projekteket és tanulmányokat.
A Nemzeti Tanács ülésen Turóczy László nagykövet tájékoztatást adott az OECD-UNESCO Állandó Képviselet elmúlt időszaki tevékenységéről, valamint beszámolt a legfontosabb és egyeztetést igénylő feladatokról. Kérte az OECD Nemzeti Tanács tagjait a Szervezet ülésein történő aktív részvételre, képviselve és erősítve a hazai szakpolitikai prioritásokat, és jelezte, hogy ez egy fontos közfeladat, amelyben fontos szerepet jut a több tárcát és intézményt érintő együttműködéseknek is.
Fotó: PM
A nagyköveti beszámoló kitért továbbá a Nemzeti Tanács tagjait is érintő fő OECD irányvonalakra és történésekre. Turóczy László az ukrajnai háború kapcsán elmondta, hogy az sajnálatos aktualitásából fakadóan minden fórumon felmerül, és az OECD-ben az Ukrajnával való szolidaritás konszenzust élvez. Az OECD bővítése kapcsán említésre került, hogy a csatlakozási tárgyalások Brazíliával, Bulgáriával, Horvátországgal, Peruval és Romániával egyelőre „önértékelési” szakaszban vannak, de jövő évtől már kezdődik a szakbizottságok munkája is, amelyek egyenként értékelik a csatlakozási feltételek teljesülését. A legfelkészültebb országok esetében a csatlakozásról szóló döntés 2024-2025-ben valósulhat meg. Pozitív példaként került említésre, hogy az Integritási Hatóság felállítása kapcsán konstruktív együttműködésre került sor az OECD szakértőivel.
A jövő év kiemelt eseménye az OECD magyar országtanulmánya megalkotásának folyamata, amelynek mérföldkövei is ismertetésre kerültek. A tanulmány 2024 januárjában jelenhet meg, a hazai országtanulmány speciális fejezete a zöld átmenet magyarországi lehetőségeire fog fókuszálni. A 2023-as Magyar Nemzeti Kapcsolattartó Pont (MNKP) szakértői értékelése kapcsán Dr. Jánszky Ágnes, a Pénzügyminisztérium Európai Uniós Stratégiai Főosztályának vezetője kiemelte, hogy a feladatok beazonosításra kerültek, végrehajtásuk folyamatban van, kiemelt eleme a Nemzeti Cselekvési Terv (National Action Plan, NAP).
Fotó: PM
A testület ülésének záró részében az érintett tárcák és szervezetek beszámoltak az elmúlt időszak legjelentősebb hazai vonatkozású OECD eseményeiről, többek között az OECD Magyar Nemzeti Kapcsolattartó Pont által szervezett konferenciáról, amelynek középpontjában az intézményi befektetőket célzó OECD szektorális kellő gondossági útmutató kapott kiemelt figyelmet, valamint kiemelt jelentőséggel bírt az új uniós fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló irányelv tervezet (CSDD) bemutatása is. Egy másik program, a „PIAAC felmérés Magyarországon” elnevezésű rendezvény célja egyben figyelemfelhívás is volt, hogy ez év végig zajlik a felnőtt készségek legátfogóbb nemzetközi kutatási felmérés második ciklusának hazai adatfelvétele. Rigó Csaba, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke előadásában az OECD-GVH működésében fenntartott Regionális Oktatási Központ 2022-es tevékenységét mutatta be, kiemelve, hogy annak eredményei kapcsán elmondható, hogy a versenyhatóságok nemzetközi együttműködése egyre jobban felértékelődik minden ország számára, hiszen a világgazdaság globalizációja következtében a versenyjogi sérelmek is gyakran egyszerre több nemzetgazdaságot is érintenek.