Ugrás a kezdőlapra
oecd
Nemzeti Tanács

OECD Gazdasági Kilátások: továbbra is komoly bizonytalanságok övezik a globális gazdasági kilábalást

Az OECD legfrissebb Gazdasági Kilátások kiadványának középpontjában továbbra is a koronavírus-válság és az és az abból való gazdasági kilábalás kilátásai állnak.

Az elemzés szerint a világgazdaság ez évi visszaesésére vonatkozó előrejelzés (-4,2%) minimális mértékben javult az OECD előző, szeptemberi előrejelzéséhez képest, a 2021. évi növekedési prognózis (+4,2%) azonban romlott. Az OECD prognózisa továbbra is azt feltételezi, hogy a koronavírus elleni védőoltás csak 2021 vége felé lesz széles körben elérhető, így addig újabb, a gazdasági kilábalást is visszavető járványhullámokkal kell számolni. Az előrejelzés szerint a magyar GDP idén 5,7%-kal csökken, 2021-re 2,6%, 2022-re 3,4%-os magyar gazdasági növekedést várnak, ami nagyjából a német növekedés tervezett ütemének feleltethető meg.

A koronavírus megjelenése és gyors elterjedése alapjaiban változtatta meg a világgazdaság kilátásait. Az idei év első felében összeesett a globális kibocsátás, azonban a harmadik negyedévben számos gazdaságban, a korlátozó intézkedések felengedését követően, erőteljes visszapattanás volt tapasztalható. A teljes 2020-as év erőteljes visszaesését követően (-4,2%), 2021-ben 4,2%-os, 2022-ben pedig 3,7%-os GDP növekedést vár a világgazdaságtól a Szervezet. A prognózis szerint 2021-re a világgazdaság meghaladhatja a válság előtti szintet, elsősorban a kínai gazdaság teljesítményének köszönhetően, amely ország esetében várható egyedül GDP növekedés 2020-ban (1,8%). Az OECD előzetes várakozásai szerint a „járványkitörések” korlátozottak maradnak, és 2022-re már hatékony vakcina állhat az országok rendelkezésére. A világgazdaságban a munkanélküliség közel 2 százalékponttal fog emelkedni a tavalyi évhez képest, amely a következő időszakban is nagy mértékű maradhat. A költségvetési hiány átlagosan 10% feletti értéket vehet fel, a kereskedelem pedig közel 10%-os visszaesést könyvelhet el 2020-ban.

Az OECD előrejelzése szerint a válság Magyarországot az OECD átlagával szinte megegyezően, de az európai átlaghoz képest kevésbé súlyosan érinti. Az idei évre 5,7%-os GDP visszaesését, míg a 2021-es és a 2022-es évektől mérsékelt, 2,6%-os és 3,4%-os növekedést vár a Szervezet. A beruházások kapcsán jelentős visszaesést, míg a munkanélküliség emelkedése és a fogyasztás csökkenése tekintetében mérsékeltebb számokat prognosztizálnak az elemzők 2020-ra. Az OECD az idei évre 8%-os költségvetési hiányt feltételez, amely 6% felett maradhat az előrejelzési horizont végéig, emellett közel 10 százalékpontos államadósság növekedést prognosztizálnak. Az infláció 3% felett alakulhat az idei és a következő két évben. Az OECD szakértői szerint a célzott és jó időben meghozott szakpolitikai döntések (bértámogatás, otthonteremtés stb.) csillapították, és csillapíthatják a gazdaság 2020. évi visszaesését és támogathatják a 2021-es év növekedését, mégis elhúzódó talpraállásra kell berendezkedni. A globális kereskedelem helyreállását és a gyógymód kifejlesztését követően a következő év második felében várható a magyar gazdaság fundamentumainak helyreállása, így a belső kereslet élénkülése és a beruházás aktivizálódása. A munkaerőpiac törékeny maradhat, az elemzők a meglévő munkahelyek támogatásán túl szükségesnek látják aktív munkaerőpiaci intézkedések bevezetését, hogy hatékonyabbá váljon az az erőforrások újraelosztása a munkaerőpiacon. A sürgős állami támogatású hitelek időben történő visszavonása elősegítheti a terjeszkedő ágazatok hatékony reallokációját. Megalapítást nyert az is, hogy a helyi infrastruktúrába és a versenyképesebb termékpiacokba történő beruházások segíthetik a talpraállási folyamat megerősödését.
Az elemzés globálisan azt a következtetés állapítja még meg, hogy a sikeres védekezéshez nem csak az egészségügy megerősítésére és az ehhez szükséges erőforrások felhalmozására van szükség, hanem számos hatékony és kulcsfontosságú szakpolitikai intézkedés bevezetésére egyaránt. Az összehangolt makrogazdasági politika és a strukturális intézkedések elengedhetetlenek a koronavírus utáni időszakra való felkészülés és a lehetséges hosszútávú költségek minimalizálása tekintetében. A koronavírus okozta helyzet felhívta a figyelmet a nemzetközi együttműködés erősítésének szükségességére is; a helyes, jól irányzott és mindenki számára fair közös monetáris és fiskális fellépés támogathatja a gazdasági helyreállást. A globális értékláncok (GVC) ellenállóképességének megerősítése, az alapvető fontosságú termékek kínálatának fenntartása szintén a globális együttműködés fontosságára világít rá.

Bővebben:
http://www.oecd.org/economic-outlook/december-2020/