Nyugdíj Körkép: A COVID járvány a jövő nyugdíjasainak helyzetére nincs negatív hatással
Az OECD aktuális Nyugdíj Körkép kiadványa kiemelten a COVID járvány nyugdíjrendszerre gyakorolt hatásait vizsgálja, megállapítva, hogy azok nem adnak okot aggodalomra, mivel a kormányzati intézkedések mind a jövedelmek, mind pedig a nyugdíjak értékének megőrzésére irányultak. Az elemzés kiemelt megállapítása, hogy a nyugdíjrendszerekre gyakorolt hatás legfontosabb tényezője továbbra is a társadalmak elöregedése marad. Az elemzők arra számítanak, hogy a járvány nyomán kialakult egyensúlytalanságok átmenetiek maradnak, és hamarosan visszarendeződnek. A tanulmány nagy hangsúlyt helyez az automatikus szabályok hatásosságának vizsgálatára is, és megállapítja, hogy a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága szempontjából az automatikus kiigazítási szabályok bevezetése átláthatóbb és egyenlőbb módosításokat tesz lehetővé, de az OECD tagállamok egyharmada nem használja ezeket.
A kiadvány megállapítja, hogy a COVID-19 járvány meghatározta az elmúlt két évet és különösen súlyosan érintette az idősebbeket, ugyanakkor a nyugdíjasok jövedelmének védelme többségében biztosított volt, valamint a jövedelemtámogatásoknak és egyéb munkaerőpiaci intézkedéseknek köszönhetően a jövő nyugdíjasainak helyzetében sem várható különösebb romlás a járvány nyomán. A tanulmány alapján 15 OECD tagállamban nem csökkent érdemben a nyugdíjasok bevétele, köszönhetően a különböző jövedelemtámogatási kormányzati programoknak. A tanulmány inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy a járványhatások enyhítésének igénye sok országban közpénzügyi lazításokat, közvetlen költségvetésből finanszírozott juttatásokat eredményezett, amely hozzáadódik ahhoz az alapvető és meghatározó trendhez, hogy az elöregedő népesség aránya folyamatosan nő, és egyre nagyobb nyomást helyez a nyugdíjrendszerek finanszírozhatóságára.
Előrejelzések szerint 2060-ra negyedével csökkenhet a munkaképes korú lakosság a legtöbb dél-, közép- és kelet- európai országban, valamint Japánban és Dél-Koreában is. Jelenleg az OECD-ben egy átlag-dolgozó a karrierje kezdetén arra számíthat, hogy nyugdíjba vonulása után a korábbi jövedelme 62%-át kapja, ugyanakkor nagy a különbség az egyes tagállamok között, Észtországban és Litvániában 35% alatt van ez az összeg, míg Magyarországon, Portugáliában és Törökországban 90%. Az elemzés áttekinti az elmúlt időszak legfontosabb nyugdíjreformjait is, többek között említve a magyarországi nyugdíjemelést is. A nyugdíjkorhatárt érintő szakpolitikai módosítások köre korlátozott volt a vizsgált időszakban, csak Svédország emelte meg a közpénzből finanszírozott szektor kötelező minimum-korhatárát, Dánia, Írország, Olaszország és Litvánia pedig kiterjesztette a korai nyugdíjba vonulási lehetőségek körét. A jelenleg érvényben lévő jogszabályokat áttekintve megállapítható, hogy a 2060-as évek közepére körülbelül két évvel nő a nyugdíjkorhatár átlagosan az OECD-ben. Számos országban, köztük Magyarországon is előreláthatólag megmarad a nők számára az alacsonyabb korhatár.