Munkaerőpiaci kihívások a Covid-válság után és az ukrajnai háború hatására
Az OECD „Employment Outlook 2022” kiadványának középpontjában a koronavírus járványt követő legfontosabb munkaerőpiaci és társadalmi kihívások állnak, egyúttal részletezve és nevesítve az ukrajnai háború következtében kialakult munkaerőpiaci kockázatokat. A kiadvány mindezeken túl, kiemelten foglalkozik a munkaerőpiaci koncentrációval, a béregyenlőtlenségekkel és a munkaórák csökkentésének hatásaival. Magyarország vonatkozásában főként a koronavírus járvány során hozott intézkedések bemutatására koncentrál a tanulmány.
A tanulmány kiemelt tématerületén kiemelésre kerül, hogy a Covid-19 járvány okozta válságot követően a gazdasági fellendülés gyorsabb volt, ami a munkaerőpiacról nem mondható el. Habár a járvány munkaerőpiacra gyakorolt kezdeti egyenlőtlen hatásai már visszaszorultak és pozitív munkaerőpiaci folyamatok is elindultak, mégis eltérő a talpraállás mértéke országonként és ágazatonként, fenntarthatóságát pedig az ukrajnai háború teszi bizonytalanná. Hangsúlyozandó, hogy a járvány sem ért még véget, ezért továbbra is bizonytalan keretek között mozog számos iparág (pl. szállás- és vendéglátóipar) és foglalkoztatási csoport, ami kedvezőtlen foglalkoztatási dinamikákat is elindíthat.
Az ukrajnai háború kapcsán a tanulmány megállapítja, hogy az súlyos humanitárius válságot generált, és gazdasági problémákat eredményezett az egész világon. A háború hatására megemelkedett nyersanyagárak tovább növelték az inflációs nyomást, amely jelentősen csökkentette a reáljövedelmeket. A tanulmányban hangsúlyozzák, hogy a háború eredményezte gazdasági sokk aláássa a járvány okozta károkból talpraállni próbáló országok gazdasági lehetőségeit. A döntéshozóknak az Ukrajnából érkező menekültek fogadásával és támogatásával is számolnia kell, ami új kihívások elé is állítja az OECD országok munkaerőpiaci és szociálpolitikáját egyaránt.
Az elemzés általánosságban áttekinti az elmúlt időszak munkaerőpiaci fejleményeit és a válságra adott jövedelem- és munkahely-támogatási intézkedéseket az OECD országokban, valamint olyan alapvető és régóta fennálló strukturális problémákkal foglalkozik, mint a munkaerőpiac inkluzivitásának és koncentrációjának kérdése, a munkáltatók túlzott piaci ereje és annak munkaerőpiaci következményei, a vállalkozások bérek egyenlőtlenségében betöltött szerepe, illetve a munkaórákkal kapcsolatos szakpolitikai intézkedések hatása a jólétre és a gazdasági eredményekre.
A béregyenlőtlenségek kezeléséhez a munkavállaló-központú szakpolitikai intézkedéseken túl (oktatás, felnőttoktatás) hatékony cégorientált politikákra van szükség. Többek között a munkaidő megfelelően megtervezett és végrehajtott mérséklése úgy javíthatja a munkavállalók jólétét, hogy közben nem csökken a foglalkoztatás és a termelékenység mértéke sem.
A kiadvány egyúttal rámutat arra, hogy a rugalmas munkaidő alkalmazásának ösztönzése pozitív hatást gyakorolhat az egészségre, a munkavállalók elégedettségére, valamint a munka és a magánélet egyensúlyára egyaránt.