Mesterséges intelligencia: előnyök és kihívások az üzleti szektorban
Az aktuális Business and Finance Outlook 2021 kiadvány célja, hogy a döntéshozók számára érthetőbbé és átláthatóbbá tegye a digitális átalakulás folyamatát, egyúttal támogassa a megfelelő szakpolitikai döntések előkészítését egy élhetőbb és kezelhetőbb digitális jövő érdekében. A sorozatban hetedszerre megjelenő kiadvány központi témája a mesterséges intelligencia (MI) használata a pénzügyi és üzleti szektorokban.
A megbízható mesterséges intelligencia legfontosabb ismérvei az átláthatóság, az elszámoltathatóság, az érthetőség, valamint a megfelelő és megbízható adatkezelés. A kiadvány elsősorban ezekre a tényezőkre fókuszálva, hat fejezetben mutatja be a mesterségei intelligencia alkalmazásával összefüggő szakpolitikai kérdéseket, a jelenleg már alkalmazott megoldásokat, valamint az emberi jogokkal, piaci versennyel, adatkezeléssel kapcsolatban felmerülő dilemmákat a pénzügyi és üzleti szektorokban.
A tanulmány megállapítja, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása számos előnnyel jár az üzleti világban, megkönnyítheti a tranzakciókat, fokozhatja a piaci hatékonyságot, megerősítheti a pénzügyi stabilitást, elősegítheti a pénzügyi tudatosságot és javíthatja az ügyfélélményt. A bankok, a kereskedőházak, a biztosítótársaságok és a vagyonkezelők egyre gyakrabban használják a mesterséges intelligenciát, elsősorban a hatékonyság növelésére, a többletköltségek csökkentésére, valamint a termelékenység javítására.
A mesterséges intelligencia üzleti alkalmazásakor kiemelt figyelmet kell fordítani az eszköz átláthatóságára, az elszámoltathatóságára és az érthetőségére, egyúttal fontos a megbízható adatkezelési gyakorlatok bevezetése is, áll a kiadványban. A kiadvány első fejezete e négy tényező és az OECD 2019 májusában elfogadott MI alapelvek bemutatására koncentrál, különös hangsúllyal a pénzügyi szektoron belüli alkalmazhatóságára, valamint a kapcsolódó szakpolitikai kérdések, lehetőségek bemutatására.
A kiadvány második fejezete a megmagyarázhatóság ismertetésére szorítkozik, hiszen komoly kihívást jelent a pénzügyi szektor döntéshozói számára annak biztosítása, hogy a szolgáltatók és a felhasználók a mesterséges intelligenciát a pénzügyi stabilitás, a fogyasztóvédelem, a piaci integritás és a verseny előmozdításának szabályait betartva a megfelelő módon használják. A harmadik fejezet az MI és az emberi jogok tiszteletben tartásának megfelelő kapcsolatáról szól.
A negyedik fejezet az MI és a verseny kapcsolatát járja körül, többek között a versenytársak szerepét és viszonyát, az összeolvadásokban rejlő problémákat, valamint a különböző hatósági kihívásokat. Az ötödik fejezet azt elemzi, hogy az egyes hatóságok, szabályozó szervek miként tudják alkalmazni a mesterséges intelligenciát annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a piacfelügyelet, a szabálysértések felderítése, továbbá a szabályok betartatása terén.
Az egyes kormányok arra is törekednek, hogy egyensúlyt teremtsenek az átláthatóság, a nyitottság és a biztonsági követelmények és elvárások között. A hatodik és egyben utolsó fejezet ezt a helyes egyensúlyt próbálja meg körüljárni és fontos biztonsági kérdéseket – pl. külföldi kutatások finanszírozása, akvizíciók, ellentétes érdekek - vizsgál.