Magyarországnak hatékonyabban fel kell lépnie a gazdasági társaságok és azok külföldi leányvállalatainak nemzetközi vesztegetésével szemben

A munkacsoport aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Magyarország nem indított nyomozást, illetőleg büntetőeljárást nemzetközi vesztegetés tárgyában az elmúlt kilenc évben az OECD Korrupció Elleni Egyezménye végrehajtásának 3. körös értékelése óta. Ugyanakkor az országban működő vállalatok jelentősen ki vannak téve a külföldi tisztviselők megvesztegetéséből eredő, exporttal kapcsolatos kockázatoknak. Idetartoznak a multinacionális vállalatok külföldi leányvállalatai (MNE-k), amelyek Magyarországot mint gyártási központot használják és a termékeket újra exportálják más piacokra. Annak érdekében, hogy a külföldön megvesztegetést elkövető multinacionális vállalatok leányvállalatai számára Magyarország ne legyen kedvező hely, a hatóságoknak nem szabad többé vonakodniuk a büntetőjogi rendelkezések betartatásától, és felelősséget kell vállalniuk az ilyen jellegű vesztegetések felderítésére és kivizsgálására.

Az OECD megvesztegetésekkel foglalkozó munkacsoportja most fejezte be az Egyezmény végrehajtásának 4. körös értékelését. A jelentés arra összpontosít, hogy Magyarországnak milyen lépéseket kell tennie a külföldi leányvállalatoknál elkövetett nemzetközi vesztegetések elleni küzdelem hatékonyabbá tétele érdekében, mint például:

• Jelentősen növelje a jelenlegi és a jövőben várható nemzetközi vesztegetési ügyekre és a vizsgálatokhoz használt eszközökre elkülönített forrásokat;
• Javítsa az állami tisztviselők, köztük az adóhatóságok dolgozói közötti nemzetközi vesztegetések felderítésére és a gyanús tevékenység bejelentésére vonatkozó keretrendszert;
• Fogadjon el intézkedéseket a nemzetközi vesztegetések tárgyában történő nyomozások és büntetőeljárások folytatása érdekében, amelyek az egyes hivatalnokok mentességei miatt felfüggesztésre kerülnének;
• Hosszabbítsa meg sürgősen a nyomozásra rendelkezésre álló kétéves határidőt a nemzetközi vesztegetési ügyek rendkívül összetett jellege miatt;
• Sürgősen hívja fel a magyar vállalatok, leányvállalatok figyelmét az exporttevékenységek során felmerülő lehetséges megvesztegetési kockázatokra, valamint annak szükségességére, hogy hatékony intézkedéseket fogadjanak el e kockázatok kezelésére;
• Erősítse meg az egyezmény nemzetközi vesztegetési ügyeket vizsgáló és büntetőeljárást végző részes felei számára gyors és hatékony jogi segítségnyújtásra irányuló képességét.

A munkacsoport továbbá nyomon követi majd a legutóbbi reformok hatását a magyar média és a civil társadalom szerepére a nemzetközi vesztegetési ügyek felderítésében.

A jelentés azt is kiemeli, hogy Magyarország átmeneti szakaszban van, mivel az országban a közelmúltban olyan fontos reformok indultak el, amelyek hatással lehetnek a nemzetközi vesztegetések elleni küzdelem megerősítésére, mint például az egyezségre vonatkozó eljárás, a vallomások ösztönzésére irányuló fokozatos rendszer és az új fedett nyomozási technikák. Ezen túlmenően Magyarország sikeresen végrehajtotta a 3. körös értékelés ajánlását, amely szerint statisztikákat készített a nyomozati intézkedésekről és a nemzetközi vesztegetések tárgyában indított vizsgálatok megszüntetésének okairól, valamint a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség jelentős számú képzést és tanfolyamot szervezett a kis- és középvállalkozásoknak. A magyar hatóságok üdvözölték a munkacsoport javaslatait arra vonatkozóan, hogyan lehet biztosítani, hogy a reformok az egyezmény hatékonyabb végrehajtását eredményezzék.

Az OECD megvesztegetésekkel foglalkozó munkacsoportja, amely 44 ország képviselőiből áll, 2019. június 27-én fogadta el a jelentést, beleértve a 53-56. oldalon található, Magyarországnak szóló ajánlásokat. A jogszabályok szerint Magyarországot arra kérik, hogy két éven belül (2021. június) nyújtson be írásbeli jelentést a munkacsoportnak az ajánlások végrehajtása érdekében tett előrehaladásról. Ezenkívül Magyarország egy éven belül írásos jelentést nyújt be a munkacsoportnak a nemzetközi vesztegetések felderítésére és kivizsgálására, valamint a vállalati felelősségvállalás nemzetközi vesztegetések tekintetében való felhasználására vonatkozó ajánlásokról.

Ez a jelentés, amely a http://www.oecd.org/corruption/anti-bribery/OECD-Hungary-Phase-4-Report-ENG.pdf címen érhető el, az OECD megvesztegetéssekkel foglalkozó munkacsoportjának a külföldi állami tisztviselők nemzetközi vállalatoknál történő megvesztegetése elleni egyezmény és az ehhez kapcsolódó eszközök végrehajtásának nyomon követéséről szóló, 2016-ban készített negyedik körös értékelésének részét képezi. A 4. kör a sajátos kihívásokat és a pozitív eredményeket vizsgálja, amellyel az értékelt ország szembesült. Megvizsgálja az olyan kérdéseket is, mint a felderítés, végrehajtás, a jogi személyek felelőssége és a nemzetközi együttműködés, valamint a korábbi munkacsoportok értékeléseiből származó megoldatlan kérdések.

Kapcsolodó anyagok:
EXECUTIVE SUMMARY fordítása
Phase 4 Ajánlások fordítása