Magyarország 25 éve csatlakozott az OECD-hez: egy magas szakmai színvonalú és kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködés eredménygazdag múltja, stabil jelene és sikerre hivatott jövője

Varga Mihály pénzügyminiszter jubileumi köszöntő beszédében kifejezte, hogy Magyarországnak elemi érdeke a nemzetközi szervezetekkel való minél intenzívebb kapcsolattartás és tudáscsere, amelyhez kiváló felületet nyújt az OECD, mint a fejlett világgazdasági szereplőkkel való gazdaságpolitikai párbeszéd és együttműködés kitüntetett helyszíne. Hangsúlyozta, hogy Magyarország lelkesedése lankadatlan az OECD keretei között folyó munkában való részvételt illetően: szoros együttműködésünk az OECD-vel közvetlenül a rendszerváltozást követően kezdődött, teljes jogú tagként 1996. május 7-én csatlakoztunk a Szervezethez, ma pedig már az OECD mintegy 250 bizottságában és munkacsoportjában vagyunk érdekeltek. Az OECD csatlakozásunk 25 évvel ezelőtt a politikai és gazdasági átalakulásunk visszafordíthatatlanságának nemzetközi elismerése is volt, 1998-as NATO és későbbi EU csatlakozásunk előkészítése is. Méltatta az OECD-t a szakpolitikai viták szakmai, objektív és pártatlan jellegének folyamatos megőrzését illetően. A Szervezet legutóbbi sikereként kiemelte a globális adómegállapodást, amely a kölcsönös tiszteleten alapuló eredményes tárgyalásokat követően született meg. A beszédet összegezve elmondta, hogy Magyarország kormánya továbbra is az OECD-vel való stratégiai együttműködés folytatására törekszik, koncentrálva az aktuális globális kihívásokra, a beruházások ösztönzésére, a munkahelyek védelmére és a versenyképesség és a termelékenység növelésére. Támogatjuk, azt a törekvést is, hogy az OECD egyre inkább cselekvő szereplőként lépjen fel, vagyis a „think tank” felől a „do tank” irányába lépjen tovább.

Fotó: PM

Mathias Cormann nyitó beszédében elmondta, hogy az OECD és Magyarország kapcsolata hosszú múltra tekint vissza az első országtanulmány 1991-ben jelent meg hazánkról, még tagságunk előtt, amivel egyedülállónak számított az ország a régióban, és az egész világon is, hiszen a Szervezet első ízben készített országtanulmányt olyan országról, amely nem tagországa az OECD-nek. Magyarország 25 éves OECD tagságát igazi sikertörténetnek nevezte, amely során hazánk komoly haladást ért el az OECD átlagos gazdasági fejlettségéhez való felzárkózásban. Beszédében kiemelte, hogy az OECD-vel való kiváló együttműködés olyan területeket fed le, mint a felelős üzleti magatartás, az antikorrupció vagy a digitális transzformáció témaköre. A főtitkár úgy vélte, hogy Magyarország jelenleg kiegyensúlyozott költségvetési politikát folytat, a munkanélküliségi ráta alacsony, az FDI befektetéseket pedig mágnesként vonzza az ország, ezzel a politikával méltán mondhatja magát országunk Európa új növekedési pólusának. Elmondta, hogy a COVID-19 világválság minden ország gazdaságára rendkívül negatív hatásokat gyakorolt, ugyanakkor Magyarország nagyon gyors kilábalásba kezdett a válságból, a GDP már meghaladta a járvány előtti szintet köszönhetően a megfelelő időben meghozott gazdaságpolitikai lépéseknek, valamint az oltások gyors megszervezésének. Beszédének fő mondanivalója volt, hogy az OECD tagság nem csak Magyarország számára hasznos és előnyös, hanem a Szervezet is sokat profitál a magyar tagságból. Magyarország sikeres gazdasági átalakulása Közép- és Kelet- Európa számos országának jelent inspirációt és követhető példát. Hangsúlyozta, hogy a jövőbeni együttműködés fókuszpontjai a fenntartható, zöld növekedés és a digitalizáció kihívásai lesznek. Mathias Cormann beszéde zárásaként szívből gratulált csatlakozásunk 25. évfordulójához, és bizodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a kiváló munkakapcsolat a továbbiakban is fennmarad az OECD és Magyarország között.

Fotó: PM

A beszédeket követő első panelbeszélgetés témája a Magyarország és az OECD közötti gazdasági együttműködés volt, Turóczy László OECD nagykövet moderálása mellett. Álvaro Santos Pereira OECD igazgató és dr. Gottfried Péter, korábbi OECD nagykövet egyaránt kiemelte a Szervezet és az abban dolgozó szakértők maximális professzionalizmusát és az OECD által biztosított, objektív, politikai háttérszándékoktól mentes, szakpolitikai viták lehetőségének fontosságát. Dr. Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke méltatta az OECD által végzett adatgyűjtések, statisztikák készítésénél alkalmazott egyedülálló megközelítéseket, valamint a statisztikák időszerű és pontos jellegét. Sass Magdolna, a KRTK Világgazdasági Intézet igazgatója is hangsúlyozta az OECD statisztikák egyedi jellegét a tekintetben, hogy a kidolgozott, komplex mutatók útján összehasonlíthatóvá teszik a különböző országok gazdasági teljesítményének nehezen számszerűsíthető aspektusait. Izer Norbert államtitkár elsősorban az OECD-vel folytatott adóügyi együttműködés szempontjait ismertette, kiemelve, hogy a nemzetközi adózás területén hatályban lévő egyezmények többsége az OECD által kimunkált alapokon nyugszik.

Fotó: PM

A második, személyesebb hangvételű panelbeszélgetést dr. Jánszky Ágnes, a Pénzügyminisztérium OECD ügyekért felelős főosztályvezetője moderálta, kezdésképpen kifejtve, hogy számára meghatározó élményt és nagy megtiszteltetést jelentett az OECD melletti több mint egy évtizedes munka. Balogh László, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkár, hazánk első OECD nagykövete a magyar csatlakozás, és ahhoz vezető út kapcsán osztott meg történelmi visszaemlékezéseket. Érzékletesen bemutatta, hogyan állta ki Magyarország a csatlakozási tárgyalások során felmerülő „stresszteszteket,” kivívva ezzel a hazánknak járó tiszteletet. A mostani globális kihívások egyik kulcstémájaként szereplő klímaváltozás kapcsán is utalt arra, hogy annak gyökerei és kezdeti vitája is az OECD-be vezethető vissza. Bertók János OECD igazgatóhelyettesként és első magyar OECD alkalmazottként az ott végzett munka sokrétűségét és a folyamatosan változó kihívásokat ismertette. Kifejtette, hogy az OECD tevékenysége által nem egyszerű adatbázis jön létre, hanem egy „adat alapú párbeszéd” válik lehetővé. Turóczy László OECD nagykövet a jelenlegi periódus történelmi jellegét hangsúlyozta az OECD keleti régiók felé történő nyitása okán, amelyet az is jól jelez, hogy az új főtitkár a Szervezet első olyan vezetője, aki nem az észak-atlanti régióhoz köthető. Horváth Gábor osztályvezető mindenkit az OECD-vel való közös munka megtapasztalására buzdított, hangsúlyozva, hogy a gazdasági elemzéseket végző szervezetek közül ez az egyik legjobban csengő „brand” a világon. Szafián Réka, a 2021-es pénzmester verseny I. helyezettje az oktatási intézmények hangsúlyos szerepére hívta fel a figyelmet, személyes érdeklődésében is nagy szerepe volt iskolájának, amely komoly hangsúlyt helyez a pénzügyi tudatosság fejlesztésére.

Fotó: PM

Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium államtitkára és az OECD Nemzeti Tanács elnöke a konferencia zárásaként elmondta, hogy örömünkre szolgál, hogy az ünnepi eseményre elfogadta meghívásunkat az OECD új főtitkára, jelenlétével és gondolatataival is erősítve a már eddig is meglévő, magas szintű személyes és szakmai kapcsolatokat a Szervezettel. Hangsúlyozta, hogy az OECD végig jó, és segítőkész társa volt országunknak a csatlakozási folyamatban, és az azt követő, sokszor nehéz, gazdasági és egyéb válságokkal terhelt időszakokban is. Hangsúlyozta, hogy az immár 25 éves magyar OECD-tagság egy magas szakmai színvonalú és a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködő kapcsolatot takar, amelyben mindkét fél egymás erősítésén dolgozik, és kiemelt cél, hogy ez a kapcsolat az új főtitkár vezette Szervezettel még eredményesebbé váljon. Hozzátette, hogy ebben a munkában az új főtitkár számíthat Magyarország támogatására.