Irena Pichola előadása magyarul

Pichola asszony elmondta, hogy személyében egy nem-kormányzati szervezetet és egy multinacionális nagyvállalatot is képvisel, ily módon munkájához kellő üzleti perspektívával is rendelkezik. A Felelős Üzleti Fórum a legnagyobb és legrégebbi (15 éves) NGO Lengyelországban a CSR területén. Feladata a tudatformálás a mindennapi üzleti tevékenységek felelőssé és fenntarthatóvá formálása érdekében. Magukat úgy jellemzik, mint akik inspirálják a világot megváltoztató üzleti vállalkozásokat, és találkozóhelyet biztosítanak azoknak, akik az üzleti vállalkozásokat változtatják meg. Támogatják a fenntartható fejlődést, aminek érdekében a maga eszközeivel mindenki tud tenni.

Tevékenységük:
• Segítik az üzleti vállalkozásokat társadalmi felelősségi stratégiájuk és gondolkodásuk kialakításában, ennek alaptevékenységbe történő beépítésében. Például nemrégiben arról konzultáltak olajvállalatokkal, hogyan viselkedjenek a helyi lakossággal, hogyan vegyék figyelembe a környezetvédelmi szempontokat;
• Üzleti együttműködéseket alakítanak ki társadalmi problémák megoldása érdekében. A tevékenységhez a szabályozás és az iránymutatások mellett együttműködésre van szükség, mert így sokkal többet lehet elérni. Véleménye szerint szükség van „őrkutyákra”, akik felhívják a figyelmet az esetleges problémákra;
• Fórumot biztosítanak a vállalati vezetők, a közigazgatás és a civil szervezetek CSR-rel kapcsolatos információcseréjéhez. Egyelőre 2-300 vállalati vezető van, akikkel a rendezvényeken rendszeresen találkoznak. Több részvevő kellene, és az előadó bízik abban, hogy hamarosan sokkal többen is lesznek.
• Segítik a lengyel vállalatokat az igényeiknek és lehetőségeiknek megfelelő CSR megoldások megtalálásában. A megoldásoknak a helyi (lengyel) igényekhez kell alkalmazkodni, figyelembe véve az ország fő kihívásait.

Partnerségi programjuk több mint 15 éves. Részt vesznek benne állami és magán, nagy- és kisvállalatok, akik a program finanszírozását maguk biztosítják. Egy éve csatlakoztak a CSR Europe-hoz, amely a hasonló szervezetek európai platformja. Ebből sokat tudnak tanulni, cserébe ők is be tudják mutatni saját jó gyakorlataikat. Az egymástól való tanulás mellett nagyon oda kell figyelni a helyi sajátosságokra is. Eredményeik néhány számban:
• A partnerségi programban most 52 vállalat vesz részt, de eddig összesen kb. 100 vállalattal volt kapcsolatuk.
• A Sokszínűségi Egyezménybe (Diversity Charter) eddig 140 vállalatot sikerült bevonniuk. Ez hosszú távú feladat, és az előadó az ilyen hosszú távú akciókban bízik igazán.
• Eddig 11 alkalommal rendeztek Felelős üzleti akadémiát egyetemisták számára, akik később az üzleti vagy közszférában elhelyezkedve hasznosítják a megszerzett tudást.
• 70 publikációjuk volt és 15 konferenciát szerveztek.
• Nagy jelentőséget tulajdonítanak a jó gyakorlatok bemutatásának, és igyekeznek ezt alaposan tenni.

Céljuk az is, hogy ne csak lengyel perspektívából, hanem más országok felöl is vizsgálják a CSR területet, ezért a 15 éves évforduló apropóján CSR Menedzser felmérést végeztek Közép-Európára. A felmérésben közel 180 CSR menedzser vett részt 10 országból, köztük Magyarországról. Eredményeik hasonlóak az észtországi vizsgálatéhoz. Ígéretes, hogy a válaszadók 84%-a szerint a vállalatok hozzá tudtak járulni a társadalmi problémák megoldásához, elsősorban a környezetvédelem, a képzési támogatások és a munkahelyteremtés területén. A CSR előnyei között az élen az alkalmazottak nagyobb elkötelezettsége és a jó hírnév (a vállalat iránti bizalom) szerepeltek. A CSR jövőjét illetően a megkérdezettek 44%-a várja a CSR megerősödését, 32% gondolja, hogy a CSR tevékenységek el fognak érni egy telítettségi szintet, míg 18% nem vár emelkedést. A megkérdezettek 86%-a szerint várható a következő években az üzleti modellek változása, és ez nagyrészt a fogyasztóktól érkező nyomás hatása lesz a társadalmilag felelős termékek és szolgáltatások érdekében. A társadalmi elvárások tekintetében elmaradásban vagyunk a nyugati országokhoz képest, de – Pichola asszony szerint – azok nálunk is növekedni fognak.

A WBCSD (Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért) megalkotott egy 2050-re szóló jövőképet (Vision 2050), amely arról szól, hogyan fogja alakítani a jövőt a fenntarthatóság problematikája. Megpróbálták ezt lengyel perspektívából végiggondolni, kiindulva abból, hogy a fenntartható fejlődés az egyetlen reális jövőkép. A minisztérium biztosított platformot a szereplők együttgondolkodásához, a folyamatos munkához. Több mint kétszázan vettek részt benne, és 5 évvel ezelőtt megszületett egy jövőképet felvázoló dokumentum, ami jelentős átfedést mutat a Fenntartható fejlődési célokkal (SDG). A jövőkép kialakítása után 10 évre szóló cselekvési elképzelésen dolgoztak. Sikerült több mint 100 nagyvállalat első számú vezetőjét megnyerni, hogy elkötelezzék magukat a kitűzött irányok felé. Őket évente megkérdezik, mit tettek a gyakorlatban e célok elérése érdekében. A vállalatok elkötelezettségének megnyerése mellett céljuk azok véleményének közvetítése is a közigazgatás felé, hogy a stratégiai dokumentumok kidolgozása és a jogalkotás során figyelembe vegyék az üzleti perspektívát. Ezen kívül az üzleti szektor számára stratégiai útmutatást is kívántak nyújtani a fenntarthatósági szempontok gyakorlati beépítéséhez.

A megközelítés 6 tartóoszlopa a társadalmi tőke, a humán tőke, az infrastruktúra, a természeti erőforrások, az energia valamint az állam és az intézmények minősége. A gyakorlati munka nagyon sok megbeszélést, konzultációt jelentett. Létrehoztak 5 munkacsoportot, ezek a Felelős Fogyasztás Munkacsoport, az Energiahatékonysági és Megújulók Munkacsoport, a Társadalmi Innováció Munkacsoport, a PPP Munkacsoport és a KKV CSR Munkacsoport. A Vision 2050 Poland az SDG-k 2015. évi elfogadásával nagyon fontossá vált, mint annak megvalósítási eszköze.

Az előadó a fő tanulságokat a következőkben foglalta össze:
• A köz- és magánszféra valamint a civil szervezetek együttműködésében komoly lehetőségek rejlenek;
• A tevékenységeket koordinálni szükséges, ehhez platformra van szükség;
• A közszféra szerepe meghatározó;
• A stratégia, az irányok és elvárások megfogalmazása a közszférában történjék. ugyanis az SDG-k gyakorlati megvalósításának kulcsszereplői is az államok;
• A megoldások és kihívások kezelése történjék együttműködésben, ebben a nem-kormányzati szervezetek fontos szereplők;
• Az üzleti szektornak kulcsszerepe van a megvalósításban, amihez a vállalatoknak tudniuk kell, mik a velük szembeni elvárások;
• Egymás jobb megértése érdekében nyílt párbeszédre van szükség.

Az előttünk álló lehetőségek és prioritások meghatározásakor az SDG-k világos irányt mutatnak. Gondolkodásunkban előtérbe kell kerülnie a körforgásos gazdaságnak. El kell gondolkozni azon, hogyan használhatjuk erőforrásainkat bölcsebben. Ennek során sok innovációra van szükség, és sok új lehetőség tárul fel a jövő vállalkozásai számára.

Irena Pichola végezetül azt a kívánta a jelenlévőknek, legyenek együtt „nagykövetek” a fenntarthatóság és felelős magatartás üzenetének közvetítésében.

Irena Pichola "A lengyel Felelős Üzleti Fórum tapasztalatai az üzleti szektorral való együttműködés alapján" című prezentációja

A Felelős Üzleti Fórum által készített Közép-európai CSR menedzser felmérés