Ugrás a kezdőlapra
oecd
Nemzeti Tanács

Irena Pichola előadása magyarul

Irena Pichola prezentációját „A lengyel Felelős Üzleti Fórum tapasztalatai az üzleti szektorral való együttműködés alapján” címmel tartotta.

Pichola asszony elmondta, hogy személyében egy nem-kormányzati szervezetet és egy multinacionális nagyvállalatot is képvisel, ily módon munkájához kellő üzleti perspektívával is rendelkezik. A Felelős Üzleti Fórum a legnagyobb és legrégebbi (15 éves) NGO Lengyelországban a CSR területén. Feladata a tudatformálás a mindennapi üzleti tevékenységek felelőssé és fenntarthatóvá formálása érdekében. Magukat úgy jellemzik, mint akik inspirálják a világot megváltoztató üzleti vállalkozásokat, és találkozóhelyet biztosítanak azoknak, akik az üzleti vállalkozásokat változtatják meg. Támogatják a fenntartható fejlődést, aminek érdekében a maga eszközeivel mindenki tud tenni.


Tevékenységük:
• Segítik az üzleti vállalkozásokat társadalmi felelősségi stratégiájuk és gondolkodásuk kialakításában, ennek alaptevékenységbe történő beépítésében. Például nemrégiben arról konzultáltak olajvállalatokkal, hogyan viselkedjenek a helyi lakossággal, hogyan vegyék figyelembe a környezetvédelmi szempontokat;
• Üzleti együttműködéseket alakítanak ki társadalmi problémák megoldása érdekében. A tevékenységhez a szabályozás és az iránymutatások mellett együttműködésre van szükség, mert így sokkal többet lehet elérni. Véleménye szerint szükség van „őrkutyákra”, akik felhívják a figyelmet az esetleges problémákra;
• Fórumot biztosítanak a vállalati vezetők, a közigazgatás és a civil szervezetek CSR-rel kapcsolatos információcseréjéhez. Egyelőre 2-300 vállalati vezető van, akikkel a rendezvényeken rendszeresen találkoznak. Több részvevő kellene, és az előadó bízik abban, hogy hamarosan sokkal többen is lesznek.
• Segítik a lengyel vállalatokat az igényeiknek és lehetőségeiknek megfelelő CSR megoldások megtalálásában. A megoldásoknak a helyi (lengyel) igényekhez kell alkalmazkodni, figyelembe véve az ország fő kihívásait.

Partnerségi programjuk több mint 15 éves. Részt vesznek benne állami és magán, nagy- és kisvállalatok, akik a program finanszírozását maguk biztosítják. Egy éve csatlakoztak a CSR Europe-hoz, amely a hasonló szervezetek európai platformja. Ebből sokat tudnak tanulni, cserébe ők is be tudják mutatni saját jó gyakorlataikat. Az egymástól való tanulás mellett nagyon oda kell figyelni a helyi sajátosságokra is. Eredményeik néhány számban:
• A partnerségi programban most 52 vállalat vesz részt, de eddig összesen kb. 100 vállalattal volt kapcsolatuk.
• A Sokszínűségi Egyezménybe (Diversity Charter) eddig 140 vállalatot sikerült bevonniuk. Ez hosszú távú feladat, és az előadó az ilyen hosszú távú akciókban bízik igazán.
• Eddig 11 alkalommal rendeztek Felelős üzleti akadémiát egyetemisták számára, akik később az üzleti vagy közszférában elhelyezkedve hasznosítják a megszerzett tudást.
• 70 publikációjuk volt és 15 konferenciát szerveztek.
• Nagy jelentőséget tulajdonítanak a jó gyakorlatok bemutatásának, és igyekeznek ezt alaposan tenni.


Céljuk az is, hogy ne csak lengyel perspektívából, hanem más országok felöl is vizsgálják a CSR területet, ezért a 15 éves évforduló apropóján CSR Menedzser felmérést végeztek Közép-Európára. A felmérésben közel 180 CSR menedzser vett részt 10 országból, köztük Magyarországról. Eredményeik hasonlóak az észtországi vizsgálatéhoz. Ígéretes, hogy a válaszadók 84%-a szerint a vállalatok hozzá tudtak járulni a társadalmi problémák megoldásához, elsősorban a környezetvédelem, a képzési támogatások és a munkahelyteremtés területén. A CSR előnyei között az élen az alkalmazottak nagyobb elkötelezettsége és a jó hírnév (a vállalat iránti bizalom) szerepeltek. A CSR jövőjét illetően a megkérdezettek 44%-a várja a CSR megerősödését, 32% gondolja, hogy a CSR tevékenységek el fognak érni egy telítettségi szintet, míg 18% nem vár emelkedést. A megkérdezettek 86%-a szerint várható a következő években az üzleti modellek változása, és ez nagyrészt a fogyasztóktól érkező nyomás hatása lesz a társadalmilag felelős termékek és szolgáltatások érdekében. A társadalmi elvárások tekintetében elmaradásban vagyunk a nyugati országokhoz képest, de – Pichola asszony szerint – azok nálunk is növekedni fognak.

A WBCSD (Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért) megalkotott egy 2050-re szóló jövőképet (Vision 2050), amely arról szól, hogyan fogja alakítani a jövőt a fenntarthatóság problematikája. Megpróbálták ezt lengyel perspektívából végiggondolni, kiindulva abból, hogy a fenntartható fejlődés az egyetlen reális jövőkép. A minisztérium biztosított platformot a szereplők együttgondolkodásához, a folyamatos munkához. Több mint kétszázan vettek részt benne, és 5 évvel ezelőtt megszületett egy jövőképet felvázoló dokumentum, ami jelentős átfedést mutat a Fenntartható fejlődési célokkal (SDG). A jövőkép kialakítása után 10 évre szóló cselekvési elképzelésen dolgoztak. Sikerült több mint 100 nagyvállalat első számú vezetőjét megnyerni, hogy elkötelezzék magukat a kitűzött irányok felé. Őket évente megkérdezik, mit tettek a gyakorlatban e célok elérése érdekében. A vállalatok elkötelezettségének megnyerése mellett céljuk azok véleményének közvetítése is a közigazgatás felé, hogy a stratégiai dokumentumok kidolgozása és a jogalkotás során figyelembe vegyék az üzleti perspektívát. Ezen kívül az üzleti szektor számára stratégiai útmutatást is kívántak nyújtani a fenntarthatósági szempontok gyakorlati beépítéséhez.


A megközelítés 6 tartóoszlopa a társadalmi tőke, a humán tőke, az infrastruktúra, a természeti erőforrások, az energia valamint az állam és az intézmények minősége. A gyakorlati munka nagyon sok megbeszélést, konzultációt jelentett. Létrehoztak 5 munkacsoportot, ezek a Felelős Fogyasztás Munkacsoport, az Energiahatékonysági és Megújulók Munkacsoport, a Társadalmi Innováció Munkacsoport, a PPP Munkacsoport és a KKV CSR Munkacsoport. A Vision 2050 Poland az SDG-k 2015. évi elfogadásával nagyon fontossá vált, mint annak megvalósítási eszköze.

Az előadó a fő tanulságokat a következőkben foglalta össze:
• A köz- és magánszféra valamint a civil szervezetek együttműködésében komoly lehetőségek rejlenek;
• A tevékenységeket koordinálni szükséges, ehhez platformra van szükség;
• A közszféra szerepe meghatározó;
• A stratégia, az irányok és elvárások megfogalmazása a közszférában történjék. ugyanis az SDG-k gyakorlati megvalósításának kulcsszereplői is az államok;
• A megoldások és kihívások kezelése történjék együttműködésben, ebben a nem-kormányzati szervezetek fontos szereplők;
• Az üzleti szektornak kulcsszerepe van a megvalósításban, amihez a vállalatoknak tudniuk kell, mik a velük szembeni elvárások;
• Egymás jobb megértése érdekében nyílt párbeszédre van szükség.

Az előttünk álló lehetőségek és prioritások meghatározásakor az SDG-k világos irányt mutatnak. Gondolkodásunkban előtérbe kell kerülnie a körforgásos gazdaságnak. El kell gondolkozni azon, hogyan használhatjuk erőforrásainkat bölcsebben. Ennek során sok innovációra van szükség, és sok új lehetőség tárul fel a jövő vállalkozásai számára.


Irena Pichola végezetül azt a kívánta a jelenlévőknek, legyenek együtt „nagykövetek” a fenntarthatóság és felelős magatartás üzenetének közvetítésében.


Irena Pichola "A lengyel Felelős Üzleti Fórum tapasztalatai az üzleti szektorral való együttműködés alapján" című prezentációja


A Felelős Üzleti Fórum által készített Közép-európai CSR menedzser felmérés