Gyorsuló elöregedési tendencia az OECD tagországokban, eltérő nyugdíjpolitikai intézkedések
Az OECD aktuális Pensions at a Glance kiadványa áttekinti az OECD-országokban 2023 szeptembere és 2025 szeptembere között elfogadott nyugdíjintézkedéseket, elemzi a legújabb demográfiai trendeket, valamint bemutatja az OECD-országok és más G20-országok nyugdíjrendszereinek legfontosabb jellemzőit. A kiadvány mutatói a nyugdíjrendszerek felépítésére, a nyugdíjjogosultságokra, a demográfiai és gazdasági környezetre, az idősek jövedelmére és szegénységi kockázatára, a nyugdíjrendszerek pénzügyi egyensúlyára, valamint a magánnyugdíjakra vonatkoznak. Emellett egy tematikus fejezet részletes elemzést ad a férfiak és nők közötti nyugdíjkülönbségekről.
Az elemzés alapvetésként megállapítja, hogy jelenleg az OECD országok átlagában, a 20–64 éves korosztályra vetítve, 100-ból 33 fő 65 év feletti, 2050-re viszont ez 52 főre nőhet majd, ami a népesség gyors öregedését vetíti előre a következő 25 évben. Emellett a termékenységi ráták sok országban tovább csökkennek, ami szintén a népesség elöregedése irányába hat.
A jelentés áttekinti az OECD-országok elmúlt két évben végrehajtott legfontosabb nyugdíjpolitikai intézkedéseit is: egyes országok emelték a nyugdíjkorhatárt, mások az alacsony keresetűeket védő elemeket módosították, míg néhány ország járulékrátát növelt. A jelenlegi szabályok alapján, az OECD-országok több mint felében várható korhatáremelés. Az OECD országok átlagában a most munkába álló, átlagkeresetű, teljes karriert befutó dolgozók a nettó bérük 63%-ára számíthatnak majd nyugdíjként.
A jelentés részletesen elemzi a nők és a férfiak közötti nyugdíjkülönbségeket is. Az OECD megállapítása szerint a nők havi nyugdíja átlagosan egynegyeddel alacsonyabb, mint a férfiaké. Az átlagos nemek közti nyugdíjszakadék (GPG) 2007-ben 28% volt, ami 2024-re 23%-ra csökkent, és várhatóan tovább mérséklődik, amelynek fő oka a nők alacsonyabb élettartam-keresete. A gondozási jóváírások az OECD értékelése szerint hatékonyan mérséklik a rövidebb karrierszünetek negatív hatásait – különösen az alacsony jövedelműeknél –, és az özvegyi nyugdíjak is jelentős szerepet játszanak a GPG csökkentésében, mivel a jogosultak 88%-a nő. A hosszú távú különbségek csökkentésének leghatékonyabb eszközei a foglalkoztatottsági, munkaidő- és bérkülönbségek mérséklésére irányuló intézkedések, valamint a fizetetlen gondozási munka aránytalan megoszlásának kezelése.
A Magyarországra vonatkozó megállapítások között a jelentés többször kiemeli, hogy a nők továbbra is alacsonyabb életkorban vonulhatnak nyugdíjba, ami a férfiakhoz képest kedvezőtlenebb nyugdíjszinthez vezet. A nyilvános nyugdíjkifizetések GDP-arányosan viszonylag stabilak voltak 2000 óta, azonban a jelenlegi előrejelzések szerint 2050-re mintegy 3 százalékponttal nőhetnek majd.
Bővebben:
https://www.oecd.org/en/publications/pensions-at-a-glance-2025_e40274c1-en.html