Ugrás a kezdőlapra
oecd
Nemzeti Tanács

Gazdasági kilátások: A következő években érdemi növekedés várható a világgazdaságban, de kihívás a fiskális fenntarthatóság közép- és hosszútávú biztosítása

Az OECD legfrissebb Economic Outlook kiadványának középpontjában továbbra is a koronavírus-válság és a megkezdett helyreállítás folyamata áll. A tanulmány a világgazdaság aktuális helyzete mellett kitér az egyes tagországok és kulcspartnerek gazdasági fejleményeire és kilátásaira a 2021-2022-2023-as időszakban.

Az aktuális előrejelzés szerint a gyenge 2020-as évi teljesítményt (-3,4%) követően a világgazdaság 2021-es növekedései üteme 5,6% körül alakulhat, míg a következő két évben (2022: 4,5%, 2023: 3,3%) lassabb, de szintén érdemi növekedés várható. 2021-re vonatkozóan, szinte az összes vizsgált ország esetében erőteljes visszapattanást prognosztizál az OECD, csak Japán (1,8%), Németország (2,9%) és némileg Brazília (5,0%) marad el az átlagtól. A nagy világgazdasági erőcentrumok közül India (9,4%), Kína (8,1%), az Egyesült Királyság (6,9%) és Franciaország (6,8%) emelkedik ki az idei évi növekedés tekintetében. Az előrejelzés szerint az euróövezet végig a világgazdaság átlaga alatt fog teljesíteni.

A fejlett gazdaságok várhatóan 2023-ra érik el a válság előtti gazdasági szintjüket, azonban komoly egyensúlyi problémákkal kell megküzdeniük az elkövetkezendő időszakban. Az OECD közgazdászai szerint a világgazdaság növekedésére nézve a legnagyobb kihívást a fiskális fenntarthatóság közép- és hosszútávú biztosítása, az ellátási láncok tartós károsodása, az emelkedő infláció, a munkaerőhiány és új vírusvariánsok megjelenése jelenti. A pozitív oldalon a gyorsuló oltási programokat, a magán és közösségi fogyasztás fellendülését emeli ki a kiadvány. A Szervezet szakértőinek álláspontja szerint a helyreállítási folyamat egyenlőtlen lehet a fejlett és a feltörekvő gazdaságok között. A fejlett világ országainak sikerült felgyorsítani az oltási programjaikat, amely a gazdaság fokozatos újranyitásának lehetőségét teremtette meg, de az új esetek emelkedésével akár újbóli lezárásokra kerülhet sor.

A válságból való kilábalás fokozatos, a fiskális ösztönző csomagok világszerte elkerülhetetlenek voltak. Az intézkedések mérsékelték a Covid-19 válság negatív hatásait, a növekedésnek azonban egyre inkább önfenntartónak kell lennie, az ösztönzők támogatásának csökkenése mellett. Az OECD közgazdászai az azonnali és „mentő jellegű” válságkezelés helyett a hatékony és célzott reformok bevezetésére való átállás mellett érvelnek, hangsúlyozva, hogy a szakpolitikai döntéseknek a hosszú távú strukturális problémák megoldására (klímaváltozás, energia-átmenet, elöregedés, digitalizáció) és a termelékenységet előtérbe helyező erőforrás-reallokációra, a fiskális fenntarthatóság megteremtésére kell koncentrálnia. A helyreállítási tervek kiváló lehetőséget kínálnak a strukturális átalakítás végrehajtására. Továbbá fontos, hogy a kormányok továbbra is támogassák a kiszolgáltatott csoportokat, és jobb lehetőségeket biztosítsanak számukra a járvány utáni környezetben átképzések és aktív munkaerőpiaci intézkedések által.

Magyarország kis, nyitott gazdaságként különösen érintett a COVID-19 vírus elterjedése következtében kialakult gazdasági és szociális válsághelyzetben, azonban a kezdeti gyors oltási programnak és a korai nyitásnak köszönhetően erős gazdasági növekedést (6,9%) vár hazánk esetében a Szervezet az idei évre. A 2021-re vonatkozó adat több mint 2 százalékponttal haladja meg a májusi előrejelzésben foglalt növekedési értéket. Az OECD egyúttal kiemeli, hogy az esetlegesen lassuló magyar oltási program, a továbbra is expanzív fiskális politika, illetve a növekvő infláció és az ellátási láncok tartós károsodása kedvezőtlen hatással lehet a magyar gazdaság egyensúlyi helyzetére. 2022-re és 2023-ra lassabb növekedést (5,0% és 3,0%) vár a Szervezet a magyar gazdaságtól. Az előrejelzési horizonton a magyar gazdaság növekedésének motorja a beruházások és a fogyasztás lehet, amit tovább támogathat a munkanélküliség folyamatos csökkenése. Az OECD 2021-ben 7,5%-os költségvetési deficitet feltételez, de a fiskális politika fokozatos konszolidálódására számít 2023-ig; évente közel 2 százalékpontos csökkenés várható az államháztartási hiány mértékében. Az államadósság tekintetében szintén csökkenő pálya figyelhető meg a kiadványban, míg az infláció kapcsán magas (2021: 5,0%; 2022: 6,0%; 2023: 4,0%), de a régiós átlagot vizsgálva nem kiugró értéket jelez előre az OECD.

Bővebben:
https://kormany.hu/hirek/eros-gazdasagi-novekedest-var-magyarorszagon-az-oecd
https://www.oecd.org/newsroom/oecd-economic-outlook-sees-recovery-continuing-but-warns-of-growing-imbalances-and-risks.htm