Egészségügyi Pillanatkép Európa 2020: Európának jobban fel kell készülnie a szigorú vírusvédelmi intézkedésekre
Az OECD Egészségügyi Pillanatkép Európa 2020 című kiadványának célja a lakosság egészségügyi helyzete és az egészségügyi rendszerek teljesítménye kapcsán elérhető legfrissebb adatok és trendek bemutatása, összehasonlítása.
A dokumentum egyrészről összefoglalja a koronavírus első hulláma során hozott intézkedéseket, azok hatékonyságát és tapasztalatait, másrészről rávilágít a vizsgált országok közötti eltérésekre az egészségügyhöz való hozzáférés, a lakosság egészségügyi állapota, az egészségügyi rendszerek minősége és az egészségügy kapcsán rendelkezésre álló erőforrások tekintetében. Az időzítés kulcstényező volt az első hullám során, az ekkor hozott intézkedések gyorsasága tekintetében kiemelik, hogy Magyarország jóval a 10 haláleset/1 millió fő elérése előtt már korlátozásokat vezetett be, ami segített a járvány első hullámának megfékezésében.
A kiadvány első fejezete bemutatja az európai egészségügyi rendszerek COVID-19 járvánnyal szembeni ellenálló képességét. Európában eddig több mint 10 millió ember fertőződött meg, és több mint 265 000-en haltak meg a COVID-19 miatt, a számok továbbra is gyorsan nőnek. A jelentés rámutat, hogy a nagyobb összejövetelek betiltása, az emberek távmunkára ösztönzése, az arcmaszk nyilvános viselésének elrendelése, valamint az éttermek, üzletek és más nyilvános fedett helyek kapacitásának szigorú korlátozása nagyban hozzájárulhat a vírus terjedésének csökkentéséhez. A vírus elleni harc eltérően érintett számos országot, Európában a nyugat-európai országok közül Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában, Spanyolországban, az Egyesült Királyságban és Svédországban magasabb fertőzöttséget lehetett megfigyelni, mint a többi európai államban. Míg – részben a földrajzi elhelyezkedésének és az alacsony lélekszámának köszönhetően – Norvégia, Finnország és Észtország sikeresen szorította vissza a vírus terjedését.
A második fejezet áttekinti a légszennyezés óriási egészségügyi és jóléti terheit, és kiemeli, hogy folyamatos erőfeszítésekre van szükség a levegőszennyezés csökkentésére, annak egészségre és halálozásra gyakorolt hatásának enyhítése érdekében. A kiadvány számításai szerint 2017-ben közel 600 milliárd eurónyi veszteséget könyvelhettek el az EU tagországai a légszennyezettség következtében. Az egészségügyi rendszer ökológiai lábnyomának csökkentésével és a közegészségügyi intézmények környezetbarát intézkedéseivel kedvezőbb helyzetbe hozhatók a tagállamok.
A környezeti tényezőkön túl a dohányzás, az alkohol, az egészségtelen étrend, a fizikai aktivitás hiánya és az elhízás is komoly problémákat eredményez közegészségügyi szempontból. Jelenleg a legnagyobb kihívást a dohányzás jelenti, mely évi 700.000 ember haláláért felelős az EU országaiban. A legtöbb EU-s tagország igen magas lefedettséget ért el az alapvető egészségügyi szolgáltatások terén, ugyanakkor a szolgáltatások köre és a költségmegosztás mértéke jelentősen eltér régiók között. Az utóbbi évek kedvező folyamatainak ellenére több EU-s országban is hiány alakult ki a koronavírus járvány következtében az egészségügyi dolgozók számában. Szintén kihívást jelentő probléma az elektív műtétekre való hosszú várakozási idő, mely a járvány hatására csak tovább növekszik.
Magyarország esetében a kiadvány számos tényadatot közöl a koronavírus eredményezte járvánnyal kapcsolatosan, úgy, mint fertőzöttek száma, halálozási arány, korlátozó és a vírus visszaszorítását célzó intézkedések száma és időtartama (utazási korlátozások, kijárási tilalom stb.), valamint tesztek száma. A tanulmányban emellett említésre kerülnek a kereskedelem terén hozott intézkedések (az egyes védőfelszerelések behozatalának megkönnyítése érdekében), valamint a hosszú távú betegellátásban és az egészségügyben dolgozók számának növelése. A légszennyezettség Magyarországon komoly problémát jelent, hazánkban az egyik legnagyobb a 100.000 főre jutó halálozási érték. A legfrisseb, 2018-as adatok alapján Magyarországon a várható élettartam 72,7 a férfiak és 79,6 a nők körében, ez a harmadik legalacsonyabb érték az EU-n belül. Ezzel összhangban a halálozási ráta is az egyik legmagasabb hazánkban, 1470/100.000fő, azon belül is a rák következtében beállt halálesetek száma magas. Ugyanakkor a kiadvány kiemeli, hogy az öngyilkosságok száma csökkent az utóbbi években. A dohányzás vonatkozásában a lakosság közel 26%-a (15+) naponta elszív egy cigarettát, mely szám ha minimálisan is, de csökkent 2008-hoz képest 2018-ra. Kiemelendő, hogy a kiadvány emellett elismeri a dohányzás visszaszorítása érdekében hozott intézkedéseket is. A felnőttkori elhízás szintén kihívást jelentő probléma hazánkban, az egyik leginkább túlsúlyos ország vagyunk az EU-n belül, mindemellett hazánkban átlag feletti a 11 és 15 év közötti korosztály napi fizikai aktivitása. Kedvező adat, hogy az elektív műtétekre való várakozási idő jelentősen csökkent 2009-től kezdve 2019-re. A 2018-as adatok alapján Magyarország a GDP 10%-nál kevesebbet költött az egészségügyre és a GDP alig 0,2%-át fordította infrastruktúra fejlesztésre.