Egészségügyi pillanatkép: A koronavírus-járvány okozta kihívások a modern egészségügyi rendszerekben, emelkedő egészségügyi kiadások, továbbra is probléma a megelőzésre való hajlandóság
Az OECD Egészségügyi Pillanatkép 2021 kiadványa a koronavírus járvány egészségügyi hatásait vizsgálja behatóan. A kiadvány 10 fejezetből áll, amelyben az első egy általános összefoglaló a lakosság egészségügyi állapotáról és az egészségügyi rendszerek teljesítményéről, a második a koronavírus-járvány direkt és indirekt egészségügyi hatását vizsgálja, különös tekintettel a lakosság mentális egészségére. A következő nyolc fejezet számos ismérven keresztül - egészségügyi kockázatok (elhízás, dohányzás), egészségügyhöz való hozzáférés, annak minősége, finanszírozása, egészségügyi dolgozók helyzete, gyógyszeripar, elöregedés, hosszú távú betegellátás - hasonlítja össze a vizsgált országok lakosságának egészségügyi helyzetét.
A tanulmány megállapítja, hogy a koronavírus-járvány kitörése az utóbbi 100 év legsúlyosabb közegészségügyi válságát eredményezte a világon, több millió életet követelt és követel a mai napig. A Covid-19 pandémia rávilágított a modern egészségügyi rendszerek kihívásaira, amely alatt nem feltétlen csak az egészségügy felszereltségét lehet érteni, hanem a kiadások elköltését is. A kiadvány szakértői úgy érvelnek, hogy az egészségügyi kiadások helyes elköltése egyben egy befektetési lehetőség is, hiszen az erős és ellenálló egészségügy védőhálót jelent mind a társadalomra, mind a gazdaságra nézve. A járvány hatására megemelkedtek az egészségügyi kiadások, amely az államadósság növekedését vonta maga után, ennek hatására nyomás alá kerültek az államok költségvetései, ami fegyelmezettebb, illetve átgondoltabb fiskális politikára ösztönözte a vizsgált országokat. De az egészségügyi kiadások kapcsán továbbra is problémát jelent, hogy a kormányzatok főként a gyógyító ellátásra, nem pedig a megelőzésre fordítják a rendelkezésre álló pénzeket.
A vírussal szemben az oltás eddig hatékonynak bizonyul, de ehhez magas, legalább 70%-os átoltottsági szintet kell elérni. Az eddigi kutatások ugyanakkor azt is bizonyítják, hogy az oltás kevésbé hatásos a delta variánssal szemben, de továbbra is hatásos a korházi szintű tünetek megelőzése tekintetében. A koronavírus mentális egészségre gyakorolt hatása jelentős, miszerint szignifikánsan nőtt a depresszióban és szorongásban szenvedők száma. A kiadvány rávilágít, hogy jelentős problémát jelent a vírus tüneteinek elhúzódása is, az USA-ban például a koronavírus fertőzésben szenvedők 37%-nak 4-6 hónapig fennmaradt legalább egy tünete a fertőzés következtében.
A kiadványban kiemelésre kerül az is, hogy az egészségtelen életmód, a rossz környezeti feltételek tovább nehezítik az élet minőségét, és kevésbé teszi ellenállóvá a lakosságot egy esetleges újabb járvánnyal szemben. A napi dohányosok száma csökkent, bár az OECD tagországok lakosságának 17%-a továbbra is minden nap elszív legalább egy cigarettát, míg vannak országok, köztük Magyarország, ahol ez az érték a 25%-ot is meghaladja. A „kemény” alkoholfogyasztók aránya 4-14% között mozog az OECD-ben. Az elhízás szintén komoly problémákat okoz számos országban, mint például Mexikóban, az USA-ban és Chile-ben, ahol a felnőtt lakosság 60%-a számít túlsúlyosnak. Szintén komoly problémát jelent a légszennyezés, amely az OECD előrejelzése szerint 6-9 millió életet fog követelni 2060-ra, azonban a tagországok lényegesen kevesebbet költenek a megelőzésre. A koronavírus-járvány hatására számos vizsgálat halasztásra került, a tüdőszűrések száma például 5%-kal csökkent 2019 és 2020 között.
Az egészségügyi ellátás minősége biztonsági és hatékonysági szempontból javult az utóbbi években, habár a kórházi dolgozók fele úgy gondolja, hogy a munkahelye nem szerepelt elég jól az orvosi hibák megelőzése tekintetében. A kiadvány amellett érvel, hogy erős alapellátásra van szükség, azonban az egészségügyi kiadásoknak csupán 13%-a folyik a szektorba. A kiadvány azt is kiemeli, hogy az előzetes adatok szerint az alapellátás és az akut esetek kezelése a 2020-as évben is azonos minőséggel működött, mint az azt megelőző időszakban. Kiemelendő, hogy bár voltak országok, ahol nőtt az orvosok és az egészségügyi dolgozók száma, számos országban épp az ellenkezője történt, ami komoly ellátási problémákat eredményezett a járvány kitörését követően. A kiadvány egyúttal kiemeli, hogy a digitális megoldások alkalmazása felgyorsult a járvány alatt, lényegesen többen kerestek rá egészségügyi információkra a világhálón 2020-ban (60%), mint tették azt 2010-ben (36%).
A kiadvány Magyarország vonatkozásában számos tényadatot közöl a koronavírus eredményezte járvánnyal kapcsolatban, az ország lakosságának egészségügyi állapotáról, valamint az egészségügyi rendszer felszereltségét és működésének hatékonyságát illetően. A várható élettartam az OECD-ben átlagosan 81 év, hazánk esetében ez 76,4 év. A tanulmány arra is felhívja a figyelmet, hogy hazánkban a legmagasabb az elkerülhető halálesetek száma, 100 000 főre vetítve 374 fő, míg az OECD átlaga ennek kicsit több mint a fele, 199 fő. A lakosság általános egészségi állapotát tekintve a 15 év felettiek 24,9%-a napi szinten dohányzik (OECD: 16,5), és magasan az egyik legnagyobb alkoholfogyasztók vagyunk 11,4 liter/fő/évvel (OECD: 8,7 liter), valamint a 15 év felettiek 67,6% tekinthető a BMI rendszer alapján túlsúlyosnak (OECD: 56,4%). A légszennyezettség szintén komoly károkat okoz a magyar társadalomban: 100 000 főre vetítve évi 72 halálesettel jár a kedvezőtlen levegő (OECD: 29/100 000). Az egy főre eső egészségügyi kiadások mértéke az OECD átlagának a fele éves szinten, azonban a kórházi ágyak száma több, az orvosok és az ápolók száma pedig nem tér el jelentősen a benchmarktól. A 2020-2021-es időszakra nézve a 100 000 főre vetített halálesetek száma nem tért el jelentős mértékben az OECD átlagától, azonban ez nem mondható el a koronavírus következtében bekövetkezett halálesetek számát tekintve. Ezzel szemben a koronavírusos esetek 100 000 főre vetített számában és az átoltottságnál is az OECD átlagával szinte megegyező értékek állapíthatóak meg hazánk esetében.