Budapesten járt Mathias Cormann, az OECD új főtitkára: stabil értékközösség és megerősített együttműködés a Szervezettel

A köztársasági elnöki találkozó keretében a tárgyaló felek egyetértettek abban, hogy a klímasemlegességet és a kibocsátás-csökkentési vállalásokat a gazdasági és az energiabiztonsági szempontok érvényesítése mellett kell elérni, és a globális problémák megoldásához fokozott technológiai innovációra is szükség van. Az implicit és explicit karbonárazás kérdéskörében a főtitkár ismertette az OECD szakmai bázisára épülő multilaterális együttműködési platform létrehozásának tervét, és megköszönte Magyarország támogatását és nyitottságát a kezdeményezés iránt. Köztársasági elnök úr felhívta a figyelmet az externális költségek számításának, illetve teljes körű figyelembe vételének szükségességére is, amely kapcsán a főtitkár ezzel egyetértve kifejtette, hogy az externális költségek számítása szerves részét képezi az OECD által javasolt multilaterális megközelítésnek. A megbeszélés keretében a magyar delegáció tagjaként Balogh László, a Pénzügyminisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára ismertette az OECD-ben, a klímaváltozás gazdaságpolitikai kérdései területén folyó szakmai munka aktuális irányait.

Fotó: MTI

A miniszterelnöki találkozó keretében a tárgyalófelek kölcsönösen pozitívan értékelték a magyar gazdaság helyzetét és a gazdaságpolitikai folyamatokat, ugyanakkor a pénzügyi adatok alakulásában kockázati tényezőként nevesítették a világjelenségnek számító magas inflációt. Az európai politikai helyzetet értékelésében súlyos veszteségként került említésre az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból, és Orbán Viktor kiemelte, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek kérdéskörében Magyarország a nyugat-európai országok többségétől eltérő álláspontot képvisel, utalva az egykulcsos SZJA-rendszerre és a szociális támogatások munkaalapúvá alakítására. Erre egyetértően reagálva Mathias Cormann kifejtette, hogy a társadalmi egyenlőség helyett az esélyek egyenlőségére kell törekedni. A témában Miniszterelnök úr arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország az évtized végére várhatóan az EU nettó befizetőjévé válik. Miniszterelnök úr a találkozó végén kiemelte Magyarország szerepét a keresztény-konzervatív politikai erők nemzetközi együttműködésében, és felhívta a figyelmet a CPAC (Conservative Political Action Conference) Budapesten tartandó 2022. évi konferenciájára.

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda

Varga Mihály miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter munkaebéd keretében fogadta Mathias Cormannt, amelyen Miniszter úr a főtitkár kérésére rövid tájékoztatást adott a magyar gazdaság helyzetéről, különös tekintettel a dinamikus növekedési kilátásokra, és értékelte az aktuális pénzügyi egyensúlyi kockázatokat. A főtitkár elismerően nyilatkozott a gazdaság gyors fellendüléséről, és a magyar gazdaság nyitottságát kifejezetten pozitívan értékelte, mivel az hozzájárul a gazdasági versenyképességhez. Miniszter úr három olyan területet emelt ki, ahol Magyarország kiemelten számít az OECD szakmai támogatására, ezek a klímaváltozás és a karbonsemlegesség elérése, a digitális átalakulás és a termelékenység. Egyetértés volt abban is a felek között, hogy a karbonsemlegesség elérése érdekében hozott különböző lépések hatásait nemcsak a szénkibocsátást szem előtt tartva kell értékelni, hanem energiabiztonsági, versenyképességi és jóléti szempontokat is figyelembe kell venni.  Miniszter úr kérdésére válaszolva a főtitkár röviden beszámolt az októberben született nemzetközi adóügyi megállapodás gyakorlati megvalósításáról, amely kapcsán Miniszter úr megjegyezte, hogy a globális minimumadó ügyében Magyarország számára is megfelelő kompromisszum született.

Fotó: PM

A külgazdasági és külügyminiszteri találkozón a főtitkár köszönetet mondott a Magyarország által, más közép-európai országokkal együtt a főtitkár-választási eljárás során és azóta is nyújtott támogatásért. Mathias Cormann elismerően nyilatkozott a magyar gazdaság COVID-válságból való gyors kilábalásáról és a gazdasági növekedés jelenlegi üteméről, de felhívta a figyelmet a globálisan is erősödő inflációs kockázatokra. A főtitkár értékelése szerint hosszabb távon a reálgazdasági fundamentumok a meghatározóak, de egyetértett azzal, hogy a jelenlegi, dinamikus gazdasági fellendülés mellett fokozatosan célszerű visszafogni az eddigi jelentős költségvetési stimulust. A COVID-világjárvánnyal összefüggésben Miniszter úr ismertette a magyar oltási program eredményeit, és mindkét fél úgy értékelte, hogy a járványhelyzet aktuális romlása mellett mindenhol kiemelten szükséges az oltási erőfeszítések fokozása. Az OECD bővítésével kapcsolatban a főtitkár elmondta, hogy célja a hat jelentkező országgal való csatlakozási tárgyalások megnyitása. Miniszter úr megerősítette, hogy Magyarország kész a csatlakozási tárgyalások megkezdésére mind a hat jelentkező országgal.

 A Planet Budapest Csúcstalálkozó megnyitóján a főtitkár beszédében alapvetően bíztatónak értékelte a 2050-es karbonsemlegesség iránti növekvő elköteleződést, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az eddigi vállalások és intézkedések nem elegendőek a vállalt célok eléréséhez. Hangsúlyozta, hogy jobb és összehasonlíthatóbb mérőszámokra van szükség az erőfeszítések nyomon követésére, e célból indult az OECD IPAC kezdeményezés. Hasonlóan fontos szervezeti kezdeményezésként említette az OECD és a G20 országok explicit és implicit karbonárazásának összehasonlítását, amely elősegítené az egyenlő versenyfeltételek biztosítását, és csökkentené a szénszivárgás veszélyét.

Fotó: PM

Mathias Cormann Magyarország OECD csatlakozásának 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi eseményen kiemelte, hogy az OECD és Magyarország kapcsolata hosszú múltra tekint vissza 1991-től kezdődően, és beszédében hangsúlyozta, hogy az OECD tagság nem csak Magyarország számára hasznos és előnyös, hanem a Szervezet is sokat profitál a magyar tagságból. Magyarország 25 éves OECD tagságát igazi sikertörténetnek nevezte, amely során hazánk komoly haladást ért el az OECD átlagos gazdasági fejlettségéhez való felzárkózásban. Elmondta, hogy Magyarország sikeres gazdasági átalakulása Közép- és Kelet Európa számos országának jelent inspirációt és követhető példát; Magyarország mára az OECD térség egyik legdinamikusabban növekvő gazdasága lett, Európa új növekedési pólusa, az egyik legalacsonyabb munkanélküliségi és az egyik legmagasabb foglakoztatási rátával.