Borús és jelentős kockázatokkal terhelt világgazdasági kilátások
Az OECD legfrissebb Időközi Gazdasági Kilátások kiadványának fő megállapítása, hogy a gazdasági növekedést negatívan befolyásoló folyamatok tartósan fennállnak, amely a jövő évi világgazdasági növekedés várható mértékére is jelentős hatással van. Az új előrejelzés 3%-ra becsüli a világgazdaság idei évi növekedését, ugyanakkor 2023-ra alacsonyabb, 2,2%-os növekedéssel számol. A Szervezet előrejelzését összességében lefele mutató kockázatok - újabb járványhullámok, az ukrajnai háború eszkalálódása, az európai energiapiac további kedvezőtlen fordulatai – övezik. A kiadvány Magyarországra vonatkozó előrejelzést nem tartalmaz.
Az OECD friss előrejelzése az eddigi legborúsabb képet festi le a világgazdaság kilátásait tekintve a COVID-19 vírus megjelenése és az ukrajnai háború kitörése óta. Az elemzés e téren kiemeli az inflációs nyomás jelentőségét, különösen az energia és élelmiszerellátás potenciális problémáinak súlyos hatását, amely az árak növekedésén keresztül jelentősen csökkentheti az infláció mérséklésre irányuló politikák hatásosságát. A G20 országokban az orosz inváziót megelőzően is meghaladta az infláció a jegybanki célértékeket, és a háború ráerősített erre a folyamatra.
Az energiaárak és a megemelkedett szállítási költséget, valamint a növekvő bérek és a fajlagos munkaerőköltségek felfelé irányuló nyomást gyakorolnak a szolgáltatások és termékek széles skálájára. A nagykereskedelmi gázárak és ahhoz kapcsolódva a villamosenergiaárak Európában jelentős mértékben megugrottak amellett, hogy a szén ára is rekordszint közelébe emelkedett. Az OECD számításai szerint Európában a 2022-ben GDP arányosan energiára fordított összeg mértéke 2,5-3 szorosa lehet a 2019-2021-es időszakban erre a célra fordított pénzösszegnél, így az árnövekedés Európában okozhatja a legnagyobb problémát, bár hatása más régiókban, elsősorban Ázsiában is érezhető lesz.
A statisztikai adatokat tekintve a Szervezet 2022-re kiugró gazdasági teljesítményt vár Szaúd-Arábiától (+9,9%), Indiától (+6,9%) és Törökországtól (+5,4%), de az Egyesült Királyság (+3,4%), Kína (+3,2%) és az euróövezet (+3,1%, részben az olasz és a spanyol gazdasági teljesítménynek köszönhetően) is a világgazdaság átlagos növekedését meghaladó ütemben bővülhet. A nagy világgazdasági centrumok közül Japán (+1,6%), az USA (+1,5%), Németország (+1,2%) és Oroszország (-5,5%) GDP növekedési üteme tér el jelentős mértékben az átlagtól.
Az OECD jelentősen korrigálta a következő évre vonatkozó előrejelzését, szinte kivétel nélkül lefelé módosította a vizsgált országok növekedési prognózisát. Németország (-2,4 százalékpont), Franciaország (-0,8 százalékpont), Olaszország (-0,8 százalékpont) és Spanyolország (-0,7 százalékpont) esetében is érdemben csökkentette a Szervezet a GDP-re vonatkozó előrejelzését.
Az elemzés összességében arra is figyelmeztet, hogy a fiskális politikának célzottnak kell maradnia, támogatva a hátrányos helyzetben lévő csoportokat és a vállalkozásokat, de tekintettel kell lennie a csökkentett energiafogyasztásra, limitálnia kell a kereslet további ösztönzését a magas inflációs környezetben és biztosítani kell az adósság fenntarthatóságát. A szakpolitikai döntéseknek egyúttal garantálnia kell, hogy az energiabiztonság megerősítésére irányuló erőfeszítések ne akadályozzák a zöld átmenet felgyorsítását. Végezetül hatékony és jól célzott reform-erőfeszítésekre van szükség a termelékenység növelése, az egyenlőtlenségek csökkentése, az ellenállóképesség erősítése és az életszínvonal emelése érdekében.
Bővebben:
https://www.oecd.org/economic-outlook/september-2022/