Az elöregedés kihívásai és lehetőségei az OECD Globális Stratégiai Csoport ülésének középpontjában

A plenáris ülések, valamint az egyes szekciók a téma számos aspektusát érintették, kiemelt hangsúllyal a gazdasági, társadalmi és pénzügyi hatásokra, míg a GSG munkareggelijének témája az OECD jövőképének megújítása volt. Az ülésen Magyarországot Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium államtitkára képviselte, aki az öregedés makrogazdasági hatásait megvitató kiscsoportos eszmecserét is elnökölte. A GSG margóján Gion Gábor államtitkár úr találkozott Angel Gurría főtitkárral, Greg Medcraft úrral, az OECD pénzügyi és vállalti ügyekért felelős igazgatójával, valamint Álvaro Santos Pereirával, az OECD országtanulmányokért felelős igazgatójával.

Az OECD Globális Stratégiai Csoportjának (GSG) idei évi magas szintű ülésére az „Idősödő OECD társadalmak: a jelen kihívásaira adott válaszok, a kínált lehetőségek kihasználása” címen került sor. A GSG elnöke Marie-Gabrielle Ineichen-Fleisch, Svájc gazdasági ügyekért felelős államtitkára volt. Angel Gurría főtitkár nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a GSG témája nagyon is időszerű, a fejlett társadalmak egyre nagyobb része áll az idősebb korosztályból, és egyre kevesebb a foglalkoztatottak aránya. Kiemelte, hogy a problémát csakis horizontálisan lehet megoldani a foglalkoztatás, az egészségügy, az oktatás és a szakképzés szakterületeinek bevonásával.

Laurence Boone, az OECD főközgazdásza az elöregedés és az azzal kapcsolatos kihívások című előadásában kifejtette, hogy az elöregedés, a dolgozó népesség csökkenése miatt hatással lesz legtöbb OECD ország életszínvonalára. Hangsúlyozta, hogy rugalmas nyugdíjrendszerekre van szükség, a foglalkoztatás megfelelő pénzügyi vagy egyéb ösztönzőkkel való elősegítése mellett. Összegezve kifejtette, hogy magasabb egészségben eltöltött élettartam, növekvő munkaerőpiaci részvétel és termelékenység, valamint a nyugdíjrendszerek igazságos módon történő reformja kívánatos.

Az elöregedő társadalmak makrogazdasági hatásával foglalkozó csoportülés elnökeként Gion Gábor bevezetőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy hajlamosak vagyunk az egyre magasabb átlagos élettartamot kizárólag a társadalombiztosítás szemszögéből vizsgálni. Mintha ez a demográfiai változás nem jelentene többet az elnyúló öregkornál, annak minden egészségügyi, gazdasági és társadalompszichológiai nehézségével együtt. Holott a technológiai fejlődésnek, az orvostudományi felfedezéseknek, a gyógyszeripari fejlesztéseknek, és a helyesebb életmódbeli és táplálkozási szokásoknak köszönhetően tovább maradhatunk egészségesek, vagyis – megfelelő szemléletváltással – tovább leszünk fiatalok. Soha senkinek nem volt még akkora esélye a hosszú és egészséges életre, mint a ma születő embereknek. Ez pedig számos lehetőséget teremt, hiszen kitolódik a foglalkoztatás esélye, és az idősek tapasztalatukkal tovább segíthetik a fiatalabb generációkat, ami megfelelő, az egyéni igényeket és sajátosságokat figyelembe vevő szakpolitikák és üzletviteli stratégiák mentén jótékony hatással lehet a termelékenységi és versenyképességi mutatókra.

Gion Gábor felvezetőjében ismertette azokat a fontosabb intézkedéseket is - dolgozni kívánó nyugdíjasok és az őket alkalmazó munkáltatók részére a foglalkoztatás kedvezményessé tétele, a nőket a munkaerő-piaci részvételtől visszatartó gazdasági tényezők felszámolása, 2020 januárjától a nagyszülői gyed bevezetése -, amelyeket a magyar kormány a kedvezőtlen demográfiai kilátások megfordítása érdekében hozott.

A csoportülés keretében a tagállamok tartalmas szakmai vitát folytattak az öregedés növekedésre, globális egyensúlytalanságokra, termelékenységre, közpénzügyekre gyakorolt hatásairól, valamint a mindezen hatásokra adható szakpolitikai válaszokról (munkaerő-piaci aktivitás növelése, nyugdíjreform, beruházások ösztönzése, oktatás és képzés, innováció, termelékenységjavító reformok).

A GSG második napján tartott „menedzsment reggeli” témája az OECD jövőképének megújítása volt, azzal a céllal, hogy a szervezet 2021 szeptemberére – az OECD alapításának 60. évfordulójára – új, aktualizált jövőképpel rendelkezzen. Egyetértés volt abban, hogy az OECD alapszabálya időtálló módon jelölte ki az szervezet alapvető céljait (gazdasági növekedés, foglalkoztatottság), de az új jövőképben célszerű utalni az aktuális kihívásokra is (digitalizáció, klímaváltozás, adózás, inkluzív növekedés, esélyegyenlőség).

A magyar hozzászólásban Gion Gábor államtitkár úr kifejtette, hogy az OECD egyediségét és egyben hozzáadott értékét biztosító erősségeket – független, objektív, tényalapú elemzések, országspecifikus szakpolitikai ajánlások – meg kell őrizni, ahogyan a szervezet tagállamok konszenzusa által vezérelt jellegét is. Kiemelte, hogy a rendelkezésre álló szűkös erőforrásokat nem szabad túlságosan sok prioritás között szétforgácsolni, és emiatt is óvott attól, hogy az OECD bizonyos témakörökben más nemzetközi szervezetekkel párhuzamosan dolgozzon.